A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-11-29 / 36. szám
KLEMENT GDTTWALDRA A forradalmárok útját nem a véletlen határozza meg, nem is vezérli őket a szerencsecsillag, csakis a párt és a dolgozók érdekében kifejtett tevékenység, a tömegek bizalma és a velük való egybeforrás érleli az embereket forradalmárokká. Tehát nem volt véletlen az sem, hogy Klement Gottwaldot Csehszlovákia Kommunista Pártjának V. kongresszusa után, 1929-ben pártunk központi titkárává választották. A CSKP megalakulását követő években számos kimagasló egyéniség került ki tagjainak sorából a lenini típusú kommunista pártért vívott harcokban, de a legkiemelkedőbb egyéniség Klement Gottwald volt. Klement Gottwald Morvaországban a Haná síkságon lévő Dédice községben, 1896. november 23-án született. Szülei szegénysorsú mezőgazdasági dolgozók voltak. Az elemi iskola befejezése után Bécsbe került, ahol egy cseh asztalosmesternél szakmát tanult. Mint asztalostanonc tevékenyen részt vett Bécsben a szociáldemokrata ifjúmunkás-mozgalomban. Tanoncévei leteltével visszatért Csehországba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek befolyására a Szociáldemokrata Párt marxista balszárnyához csatlakozott, majd 1921- ben ott volt a CSKP megalapítói között. Négy hónappal később, 1921 szeptemberében Banská Bystricóban átvette a Hlas ľudu hetilap adminisztrátori, majd szerkesztői teendőit. Az ottani elvtársak örömmel üdvözölték és őszintén megszerették a szerény, de tapasztalt pártfunkcionárust. Mint igazi forradalmár nagy lelkesedéssel látott hozzá a lapszerkesztéshez, a párt és a Munkás Testedző Egyesület szervezéséhez. E területen felbecsülhetetlen forradalmi építő munkát végzett. A CSKP III. kongresszusán 1925-ben megválasztották a központi bizottság tagjává, majd a propaganda- és agitációs osztályának vezetésével bízták meg. A CSKP V. kongresszusa dicső helyet foglal el pártunk történetében. Akkor lépett ugyanis a párt végérvényesen a lenini útra — Klement Gottwald akkor vette kezébe a párt vezetését. Az előző pártvezetőség jobboldali, opportunista elemekből tevődött össze Jílekkel és Bolennel az élén. Az ellenük kibontakozott küzdelemben Gottwald köré tömörültek mindazok, akik hűek maradtak a párt forradalmi küldetéséhez. .Úgy vélem — mondta Gottwald elvtárs 1929 februárjában a CSKP V. kongresszusán elhangzott beszámolójának zárszavában —, a kongresszus feladata, hogy megdöntse a régi reformista, szociáldemokrata hagyományokat, és megtörje a passzivitást, melyet a párt egész léte alatt úgy hordott magával, mint a rab béklyóit.“ Klement Gottwaldnak 1929. december 21-én elmondott első parlamenti beszéde szenvedélyes harci felhívás, hadüzenet volt a burzsoáziának és szociáldemokrata uszólyhordozóinak. Beszédében többek között a következőket mondta: .Mi könyörtelen harcot hirdetünk önök és a szociálfasiszta kormány ellen, e harcunkat folytatni fogjuk— tekintet nélkül az áldozatokra — céltudatosan és szívósan mindaddig, míg el nem söpörjük az önök uralmát.“ A polgári képviselők soraiban .Moszkva kommandójáról“ elhangzott közbekiáltásokra Gottwald elvtárs ezekkel a szavakkal válaszolt: .Mi Csehszlovákia proletdriátusának pártja vagyunk és legfőbb forradalmi vezérkarunk valóban Moszkva. Mi Moszkvöh« 1. Klement Gottwald Bécsben mint asztalostanonc (csíkos trikóban) 2. Klement Gottwald 1925-ben 3. Klement Gottwald Prága dolgozóit üdvözli 1948-ban emlékezünk járunk tanulni és tudják, hogy mit? Mi Moszkvába járunk megtanulni az orosz bolsevikoktól, hogyan tekerjük ki az önök nyakát." Pártunkban a múltban sokszor emlegették ezeket a szavakat. Általuk jutott legegyszerűbb módon kifejezésre a párt bolsevizálásának és fellendülésének nagy feladata, amelyet a CSKP Gottwald vezetésével becsülettel teljesített, xxx A CSKP VII. kongresszusa már az antifasiszta mozgalom új lendülete közepette, 1936 április havában zajlott le. Kongresszusi beszámolójában Gottwald elvtárs behatóan foglalkozott a fasiszta Németország által veszélyeztetett Csehszlovák Köztársaságunk védelmének kérdésével, és hangsúlyozta, hogy a köztársaság védelmének politikája semmiképpen sem jelenti a marxizmusleninizmus elvének megtagadását, sem az osztályharcnak osztálybékével való felcserélését. Ebben az időben a párt a következő fontos jelszót tűzte zászlajára: «Mindenáron megvalósítani az egységfrontot“, hogy Csehszlovákia népei ne kerüljenek Hitler csizmája alá. Pártunk több javaslatot dolgozott ki az ország védelmének megvalósítására Gottwald elvtárs szavainak szellemében, mely szerint .a nép oroszlánként verekszik, csak szabad kezet kapjon és tudja, miért verekszik1'. Csakhogy a csehszlovákiai polgári demokrácia akkor már teljesen korhadtnak bizonyult. Félt a néptől, veszélyeztetve látta osztályérdekeit, nem volt bátorsága ahhoz, hogy elfogadja a kommunisták, a Szovjetunió által felajánlott segítséget. A nemzetközi helyzet közben mindinkább kiéleződött, az agresszorok arcátlansága nőttön nőtt. A csehszlovákiai reakciós burzsoázia és a nyugati szövetségesek árulása folytán 1938 őszén aláírásra került a gyászos emlékezetű müncheni .egyezmény“. E napok eseményei kétségtelenül lesújtóan hatottak, de mégsem vesztettük el a jövőbe vetett hitünket. Bíztunk pártunkban, bíztunk őszinte szövetségesünkben, a Szovjetunióban. A fasiszta megszállás idején Klement Gottwald Moszkvából titkos rövidhullámú leadó által szervezte és irányította népeink szabadságharcát, majd a felszabadulás utáni években — mint tapasztalt és rátermett államférfi — sikeresen irányította hazánk szocialista fejlődésének kibontakozását. 1948 elején, amikor Csehszlovákia a kétéves terv első évi feladatainak teljesítése után az újjáépítési folyamat ütemének felgyorsítására és a szociális vívmányok fejlesztésére készült, csatasorba kellett állni azokkal a reakciós erőkkel szemben, akik az országot ismét a kapitalizmus útjára akarták téríteni. 1948 februárjában, amikor a polgári pártokhoz tartozó miniszterek benyújtották lemondásukat, hogy így kormányválságot idézzenek elő, Klement Gottwald és a gottwoldi utat követő kommunista párt a munkásosztályra és az összes haladó erőkre támaszkodva engesztelhetetlen harcot hirdetett népeink esküdt ellenségei ellen. A Gottwald által irányított küzdelem 1948 februárjában a reakció teljes vereségéhez, a munkásosztály győzelméhez, hatalmának megszilárdulásához vezetett. A februári győzelem jelentőségét fokozta az a körülmény, hogy Beneš lemondása után 1948. június 14-én Klement Gottwaldot választották meg a Csehszlovák Köztársaság elnökének. Klement Gottwaldnak felmérhetetlen érdemei vannak abban, hogy pártunk és kormányunk a reakció veresége utáni években felszámolta a múlt sorozatos sérelmeit, és hogy hazánk magyar dolgozói részére is beköszöntött a szabad szocialista fejlődés korszaka. Ez év november 23-án, születésének 80. évfordulóján Csehszlovákia dolgozói szeretettel és hálával emlékeznek meg pártunk élharcosáról, első munkáselnökünkről, Klement Gottwaldról. RÓJAK DEZSŐ 14
