A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-11-08 / 34. szám
hó és jégeső éppúgy előidézhető, mint a villámlás. Ezekkel még korlátozott területeket sújthatnak, de o mesterségesen támasztott tornádókkal és hurrirónokkal már kiterjedt földrajzi térségekben lehet komoly károkat okozni. A hurrikánok (1000 megatonna energiával rendelkező nogyerejű viharok) mesterségesen a levegő felmelegítésével idézhetők elő, irányuk szabályozható. A klíma igen összetett fizikai, kémiai és dinamikai folyamatok eredménye. Elméletileg — vízmérnöki beavatkozással — lehetséges a tengeri áramlatok befolyásolása vagy új áramlatok kialakítása, ami jelentős hatást gyakorolna az időjárásra és a hőmérsékletre. Ismeretes, hogy o nagy vízfelületek kipárolgása is komoly időjárás-alakító tényező. Ha a víz felszínét valamilyen vegyi anyaggal vékonyan bevonják, jelentősen csökkenthető a párolgás. Ennek következményeit aligha kell részletesebben magyaráznunk. S a veszély nemcsak az, hogy az adott pillanatban váratlan időjárási események zajlanak le, hanem az is, hogy a későbbiek folyamán sem állapítható meg egyértelműen az időjárás alakulása, ugyanis o mesterséges beavatkozás irónyíthatatlan folyamatok kiváltó okává válik, ráadásul o természetben addig uralkodó egyensúly tartós felbomlását eredményezi. Az utóbbi időben vált ismeretessé, hogy a világűrből érkező elektromágneses sugárzás (elsősorban az ibolyántúli sugárzás) mennyiségét is szabályozni lehet. Bizonyos vegyszerek (az ún. freon-gázok) alkalmazása lehetővé teszi a Földet az űrből érkező ibolyántúli sugárzás ellen védő ózon-pajzs vékonyítását. Az ibolyántúli sugarak nagyobb mennyiségben bőrrákot idézhetnek elő, továbbá károsan befolyásolhatják a növények fotoszintézisét. Harminc-negyven évvel ezelőtt még senki sem gondolt arra, hogy egyszer eljön az az idő, amikor az ember mesterséges földrengések kialakítására lesz képes. Nos, ma már szinte mindenütt előidézhetők mesterségesen a földrengések, s ezek akár a legnagyobb pusztításokat vihetik végbe. Nukleáris robbantásokkal kéregmozgások válthatók ki, amelyek a földrengések okozói, de a nukleáris robbantások segítségével a sarkvidéki jéghegyek is mozgásba hozhatók, s ez nem csekély időjárás-változást eredményezne. Újabban felmerült annak a lehetősége (sőt bizonyos konkrét eredményekről is beszámoltak már a szakemberek), hogy a Föld légkörének elektromos viselkedése is befolyásolható. Konkrétan arról van szó, hogy az ionoszférából a Föld felszínére érkező elektromos hullámok felerősíthetők, s ez komoly változásokat idézhet elő az emberi agy bioritmusában (alfa-ritmusnak is nevezik). Ha az energiamező, mondjuk, a normálisnak az ezerszerese, akkor nagy embercsoportok tevékenységét lehetne befolyásolni az agyi hullámok és rezgések megzavarásával. Csak találomra választottunk ki néhány példát, de úgy véljük ez is elegendő annak illusztrálására, mennyire kétélű fegyver is lehet a tudomány. A természeti folyamatokba történő önkényes beavatkozás kétszeresen is veszélyes: egyrészt komoly anyagi károk keletkeznek, másrészt akár hosszú évtizedekre is felbomlik az egyensúly, terméketlenné válik a föld. Az ember ugyan képes arra, hogy egy folyamatot elindítson, de — mint Goethe bűvészinasa — az elszabadult elemeket már nem tudja kézben tartani. És a nagy varázslóra, oki rendet teremt, hiába vár: az csak a mesében létezik. Összeállította: — ez — A TUDOMÁNY TÉVÚTJAI Olvasóinkat alighanem meglepi majd, hogy az ezen az oldalon megszokott tudományos hírek, jelentések és a legújabb vivmányokról szóló beszámolók helyett egy fekete listát találnak. Bár tudományos eredményekről lesz szó, nem hiszem, hogy egyetlen békeszeretö ember is az emberiség diadalaként könyvelné el őket. Sajnos seregnyi adat bizonyíthatná (Nagaszaki, Hirosima, Vietnam stb.), mennyire veszélyes is tud lenni a tudomány. De jóval több azoknak az .elmés fegyvereknek" a száma, amelyek — jóllehet elkészültek már — eddig még nem kerültek bevetésre. Ügy véljük, szükséges a közvélemény figyelmét már előre felhívni ezekre a veszélyekre, mert csak igy képzelhető el, hogy ezek a biológiai és természeti katasztrófákat is előidéző fegyverek soha ne kerüljenek bevetésre. Egy könyvből (magyar címe: .Világfegyverkezés és leszerelés") vettük az alábbi adotokat: 1975-ben a világ katonai célokra 280 milliárd dollárt költött. A nukleáris fegyverek előállításának képessége gyorsan terjed. Az előrejelzések szerint 1980-ra a világon 80 000 kg plutóniumot állítanak elő évente. Ez — elméletileg 10 000 atombomba gyártását teszi lehetővé. Gyakran hallhatjuk, olvashatjuk az utóbbi időben, hogy a környezeti hadviselést egyezményeknek kellene megtiltaniuk. Vajon mi is az a környezeti hadviselés? Ha tömören akarnánk fogalmazni, akkor a következő jellemzést adhatnánk: Környezeti hadviselésnek tekinthető minden olyan harci tevékenység, amely a környezet (mind biológioi, mind geológiai értelemben vett) szándékos és célszerű átalakulását eredményezi. Némi fogalmat már alkothattunk a környezeti hadviselésről. Az amerikaiak Indokínában számos biológiai fegyvert vetettek be, s olyan pusztításokat okoztak, amelyekről még a vérbeli sci-fi írók sem álmodtak. Például a termés megsemmisítésére három különböző baktériumot használtak fel, amelyeket színükről sárga, fehér és kék baktériumoknak neveztek el. Ezek egyrészt a növények nedvességfelvételét gátolták (vagy akadályozták meg), másrészt a beporzást és a megtermékenyítést tették lehetetlenné. E módszerek segítségével kiirtották az őserdők, a bambuszerdők, a rizsültetvények, a mangroveerdők és a gumiültetvények jelentős részét. Ami az időjárással kapcsolatos manipulációkat illeti, ma már tudjuk, hogy az amerikaiak Vietnam és Laosz területén több alkalommal is előidéztek mesterséges felhőszakadást, amely komoly áradásokhoz vezetett. A gyakori esőzések fokozzák a talajeróziót, elmocsarasítják a művelésre alkalmas területeket, tehát beláthatatlan károkat okozhatnak. (Pedig valamikor az ezüstjodidot és az ólomjodidot békés célok érdekében alkalmazták mesterséges eső előidézésére.) A vietnami háború óta tovább fejlődtek a környezet megváltoztatásának tudományos lehetőségei. Mesterséges 26
