A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-11-08 / 34. szám
CSEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudősításo Martosi kislány számos személyre kiterjednek és hosszú ideig, egy évig vagy még tovább is hordják. Maga a .fekete gyász" sem jelent minden esetben fekete színű ruhaanyagokat, általában sötétet értenek rajta. Lédecen például mélygyászban a lángfestőt viselték, csak később vettek fel fekete, pirossal alávarrt szoknyát, ami a gyász jele volt. Közeli rokonok gyásza általában egy évig tartott, de ho valaki igen kedves hozzátartozóját veszítette el. sok esetben többé nem is teszi le a gyászt, még ha fiatalon öltözött volna is bele. A teljes gyászból lassú átmenet vezet vissza — a barna, sötétzöld, sötétkék színek árnyalatain át — a rendes öltözködéshez. A férfiak gyászát viseletükön általában nem jelöli semmi. A halott öltözete nem tér el az élőkétől. Mindenkit olyan ünnepi ruhában tesznek a koporsóba, amilyen őt életében — koránál vagy állapotánál fogva — megilletett. A lányt menyasszonyi ruhába öltöztetik, a házasokat esküvői ruhájukban teszik a koporsóba. A hagyományokhoz ragaszkodó paraszti társada- I lomban tehát íratlan törvények határozták meg az öltözködés szabályait, amelyeket egy adott közösségen belül mindenki egyformán megértett, és tudomásul vett. Természetesen ezek a törvényszerűségek ma már ott sem érvényesek, ahol a hagyományos viselet még megtalálható. MÉRYNÉ T. MARGIT Kontár Gyük» és Praidl Sándor (elvételei MOZGALMAS SAIŰ-PARTI VÁROS A CSEMADOK tornaijai (Šafárikovo) helyi szervezetének tagjai az ötvenes években gazdag kulturális tevékenységet fejtettek ki. Kitűnő tánccsoportjuk volt, rendszeresen és színvonalasan tevékenykedtek a színjátszókör tagjai, s az irodalmi kör Is igen hasznos ismeretterjesztő munkát végzett. Aztán egyszerre abbamaradt minden. A táncosok .kiöregedtek", a színjátszókor vezetői elköltöztek a városból, s irodalmi esteket sem rendeztek többé. A szervezet vezetői hasztalanul próbálták feléleszteni a műkedvelők mozgalmát, hosszú éveken keresztül csak a hivatásos társulatok időnkénti előadásai és vendégművészek fellépései jelentettek csobbanást a kulturális tevékenység állóvizében. Az 1970-ben megválasztott új vezetőség (Szőke István elnök és Barossé Katalin titkár) nem nézte tovább a pangást. Nekigyűrközött a tennivalóknak. S az akarásnak meg i: lett az eredménye: forogni kezdett az igencsak bé rosdásodott kerék. Kezdetben a körzeti nép- és táncdalversenyel jelentették az eredményt. Lehetővé vált a szólóéne kesek sorompóba állítása. A CSEMADOK rimaszombati járási bizottsága szintén segítséget nyújtott c vezetőségnek. Ennek köszönhető, hogy tudományosismeretterjesztő előadások hangzottak el Tornaiján s lassan népszerűvé vált a felvilágosító munkánál ez a formája. Az irodalom népszerűsítésében olyat akciók fémjelzik az előrelépést, mint például Battc György költő szerzői estje, Básti Lajos Kossuth-díja; színművész fellépése, valamint .A szovjet irodalom élő melléklete* című nagy sikerű műsor. A fiatalok számára a Bódi Bertalan tanár által vezetett iroda1 mi szakkör biztosit szélesebb látókört. Fontos feladataik közé sorolták az állandó énekkar megalakítását Annál is inkább, mert Barossá Katalin a helybeli zeneiskola igazgatója. Mázik Lászlónéval együtt meg is kezdték a tagok toborzását. A népdalversenyeken jól szerepelt szólistákra építettek. Házról házra járva győzték meg azt a huszonegy embert, akiknek a jóvoltából a karéneklés elkezdődhetett. Később, immár .menet közben" további tizenöt taggal gyarapodott a vegyeskor. A próbákat a zeneiskolában tartják, de már Mázikné nélkül, mert ő más helyre távozott. Barossá Katalin viszont öt évig volt tagja a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Enekkorának s az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva vezeti a kórust törékeny alkatát meghazudtoló energiával. Egyszólamú népdalokkal és népdalkánonokkal kezdték a munkát, majd áttértek a többszólamú művekre. Jelenleg négyszólamú kórusműveket tanulnak, s repertoárjukat 17. századi kánonokkal, indulókkal, Kodály- és Mozart-szerzeményekkel bővítik. Nehézség persze adódik, főként a kottaolvasásnál, de Barossá Katalin leleményessége és az énekesek lelkesedése áthidalja az akadályt. Fellépéseik nemcsak a tornaijai ünnepélyek, évfordulók, CSEMADOK- rendezvények műsorát gazdagítják. A környező falvakban is meg akarják kedveltetni a keréneklést. Sajógömöri bemutotkozásuk erre példa. Legutóbb a polgári ügyeket intéző testületnek ajánlották fel a szertartásokon való szereplést. Sajnos Szőke István sokat betegeskedik az utóbbi időben. Kasza Kálmán azonban, a helyi szervezet ügyvezető elnöke mindent megtesz az énekkar további fejlődéséért. A kórus bebizonyította életképességét, itt az ideje tehát, hogy az illetékesek most már a régóta áhított formaruhákat is beszerezzék s a színpadi fellépéseken eddig nélkülözött dobogót elkészítessék. Barossá Katalin ma is részt vesz a helyi szervezet vezetőségének munkájában, annak ellenére, hogy a zeneiskolában 180 növendék és nyolctagú tantestület munkájáért felel. A rimaszécsi kihelyezett osztályról nem is szólva ... Itt jegyzem meg, hogy a zeneiskola növendékeinek hangversenyei külön színfoltot jelentenek a város kulturális életében. A CSEMADOK tornaijai helyi szervezetének az énekkaron kívül 1975 szeptembere óta irodalmi színpada is van. A Magvető Irodalmi Színpad Veres Zoltán iskolaigazgató kezdeményezésére olakult, s ő lett az együttes eszmei vezetője is. A rendezői munkát Szakáll Géza tanító vállalta. A szavalok zöme a III. általános iskola pedagógusaiból verbuválódott. Eddigi összeállításaik közül a .Pétervári ballada" és a .Harcban edződtek" című műsorok emelkednek ki. Tovoly a Nogy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, az idén pedig a CSKP megalakulásának 55. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi akadémián szerepeltek. Lőkösháza és Sajógömör népének is bemutatták műsorukat. Munkájuk színvonalát bizonyítja, hogy tavasszal a Járási Kulturális Napokon is bemutatkozhattak, a kerületi szemlén -pedig az előkelő első helyen végeztek. Most, az őszi idény kezdetén, új műsor összeállításán dolgoznak. A város kulturális életének fellendülését nem csupán a CSEMADOK berkeiben történt pozitív változások tették lehetővé. Brauer József, az új művelődési otthon igazgatója örömmel újságolja, hogy rendszeresen és kitűnően dolgozik a városi ifjúsági klub, amelynek tagjai nemrégen Chiléről rendeztek vetélkedőt. Évről évre Tornaiján kerül sor a járási ifjúsági klubok nyári találkozójára. A 3—4 napos találkozón városnézéssel, sátorozóssal, kulturális műsorok szervezésével, fürdéssel és tapasztalatcserével töltik ide-Barassó Katalin, az énekkar vezetője Az új művelődési otthon utca felöli része Adóm Zsolt felvételei jüket a fiatalok. Megalakult a városi fúvózenekar, teljesen új egyenruhában, új hangszerekkel tartja meg fellépéseit. Egyébként a művelődési otthon épületének még csak az egyik szárnya van készen — a klubhelyiségen, irodákon és a tömegszervezetek üléstermén kívül tetszetős kávéház és szép szállodarészleg is található —, a korszerű színháztermet ötmillió korona ráfordítással a „Z“ akció keretében építik fel. Folytathatnánk még a felsorolást a különféle tanfolyamokkal, az ifjútermészetba rátok körével, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola képzőművészeinek idei kiállításával, és sok minden mással. Amint az elmondottakból látható, o Sajó-menti város polgárai nemcsak kenyérrel élnek, a kulturáli és szellemi élet területén is tettekre változtatják, a .gyarapíts" nemes gondolatát. VERES JANOS CSUAADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo 11
