A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-11-01 / 33. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés — népművészet - levelek • tudósításod felhívás ötvenkilenc év telt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta. A győzelem lehetővé tette az első szocialista állam létrejöttét, amely döntő hatással volt a világ további fejlődésére. A Szovjetunió ötvenkilenc év óta zászlóvivője a nemzetek békés egymás mellett élésének, a leszerelésnek és a világbékének. Az elért sikerek, eredmények gazdasági és kulturális téren egyaránt a lenini tanok helyességét bizonyítják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom öröksége iránti hűség, a lenini tanok következetes alkalmazása nem jelentett mást számunkra, mint azt, hogy mozgósítsuk a CSEMADOK tagságát, a csehszlovákiai magyar dolgozókat a CSKP XV. kongresszusa határozatainak a teljesítésére. A CSEMADOK helyi szervezetei és járási bizottságai évről évre átgondolt munkatervet dolgoznak ki a NOSZF és a CSSZBSZ méltó megünneplésére. Persze szükséges, hogy a járási bizottságok munkatervük elkészítésekor a központ által megadott irányelvet egészítsék ki a járási párt- és állami szervek, valamint a CSSZBSZ által szervezett akciókkal, hogy a lehető legeredményesebben tudják bekapcsolni a CSEMADOK tagságát a helyi és járási méretű akciókba. A CSEMADOK KB szükségesnek tartja, hogy a helyi szervezetek méltóképpen emlékezzenek meg a NOSZF 59. évfordulójáról és a CSSZBSZ jelentőségről. Minden helyi szervezet aktuális műsorral járuljon hozzá a NOSZF és a CSSZBSZ méltó megünnepléséhez. A CSEMADOK tagsága tömegesen vegyen részt a párt- és állami szervek, a Nemzeti Front és a CSSZBSZ által rendezett akciókban. Fontosnak tartjuk, hogy a CSEMADOK-tagok a CSSZBSZ-al karöltve vegyenek részt a szovjet sajtótermékek terjesztésében, különös tekintettel a Szovjetbarát című havilap terjesztésére. A CSEMADOK járási vezetősége önállóan vagy más szervekkel közösen rendezzen fénykép- és könyvkiállításokat, mutassa be szemléltetően a Szovjetunió fejlődését és hatását a világra. Tartson előadásokat és irodalmi esteket a szovjet és a haladó orosz irodalom termékeiből s ösztönözze arra a színjátszó csoportokat, hogy tűzzék műsorukra a szovjet szerzők darabjait, s rendezze meg a szovjet színdarabok járási bemutatóját. A Járási Népművelési Központtal és a zeneiskolával közösen kezdeményezni kell a „Szovjet zene és költészet" estjének a megrendezését. Azokban a járásokban, amelyekben szovjet helyőrség ideiglenesen állomásozik, meg kell szervezni a helyi szervezetek és a szovjet katonák találkozóját, meg kell őket hívni az ünnepi gyűlésekre. A CSEMADOK járási vezetősége ünnepi gyűlésen emlékezzen meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójáról és a CSSZBSZ jelentőségéről. A CSEMADOK Központi Bizottsága Talán kevesen tudják, hogy a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának méltó elődje volt az első köztársaságban: a Szlovenszkói Magyar Tanítók Országos Énekkara. Az első világháború befejezése utáni időszakban megalakult a Szlovákiai Általános Magyar Tanítók Egyesülete. Ez az intézmény jelentette meg a Magyar Tanító című folyóiratot, amelynek később külön kottamelléklete is lett. A központi jellegű tanítói énekkar szervezési munkálatai már 1923-ban megindultak. Sajnos, különböző okok miatt az énekkart csak 1930 nyarán sikerült összehozni. Ez Heckmann István lévai tanítónak, az énekkar első karmesterének az érdeme. Korábban Gáspár János rimaszécsi tanító már 1925- ben megkomponált két férfi karát „Dal a magyar dalról' címen a Tanítók Központi Énekkarának ajánlotta. Ez a mű 1925-ben jelent meg. Rimaszécsen a szerző sokszorosított kiadásában, majd másodízben a Magyar Tanító című folyóirat 1928. július 1-i kottamellékletében. Az énekkar Jeligéjét Nemesik Béla ímelyi tanító szövegére Heckmann István dolgozta fel. A mű 1929. július 15-én jelent meg a Magyar Tanító című kottamellékletében. 1930-ban Ivány Ferenc deáki tanító megtervezte az énekkar emblémáját. Ezt különböző kiadványokban állandóan használták. Az énekkar első fellépése 1930. augusztus 13-án volt Léván. Előtte az énekkar tagjai a következő fogadalmat tették: .Becsületemre ígérem, hogy amíg az elkerülhetetlen szabályok nem gátolják — mint a Tanító Dalárda működő tagja, minden gyakorló órát rendszeresen látogatom és a részemre kiadott énekleckét szorgalmasan gyakorolni fogom, mind otthon, mind a karban, amint azt a karnagy előírja. Előzetes bejelentés nélkül sem a gyakorló árát, sem a nyilvános szereplést el nem mulasztom. A komoly és az előre nem látható mulasztást igazolni logom, és tehetségemmel azon leszek, hogy a mi énekkarunkat az ő magasztos hivatásában elősegítsem.’ Az énekkar elnöke Kovács Lajos negyedi tanító volt. Titkára Boross Béla alsószeli tanító. Még az első bemutatkozás évében (1930) az énekkar már Ipolyságon és Komáromban is fellépett. 1931-ben szlovákiai körútra indult, s Csallóközben, Mátyusföldön, Gömörben, Kassa környékén és Kárpátalján szerepelt. Ebben az esztendőben tartotta az énekkar legsikeresebb hangversenysorozatát. Az énekkarnak mindenütt óriási sikere volt, de ezt a hatóságok nem nézték mindig jó szemmel. 1934-ben, a yágfarkasdi fellépés után, amelyen a lelkesedés és az ünneplés hatalmas méreteket öltött, a hatóság betiltotta az énekkar működését. 1935. április 17-én azonban, kidolgozott alapszabály értelmében újra megkezdte tevékenységét, de most már mint az önálló szervezet Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkara, lévai székhellyel. Az énekkar alapszabályzatát hoszszabb huza-vona után 1936. április 4-én hagyta jóvá 9200/8-1936 számú levelére! a Krajinský úrad Bratislavában. \ beterjesztett és jóváhagyott alapszabályzat eredeti példánya nyolc oldalas. Négy fejezete huszonnyolc cikkelyt tartalmaz. Az énekkar legalizálása széles körű keretet biztosított a további sikeres működéshez. ' A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség a Magyar Dalunk 1936 júliusi Bratislavában meg-MÉLTÓ ELŐDÖK jelenő számában, Boross Béla felelős szerkesztésével a Hírek című rovatban a következőket olvashatjuk az énekkar működéséről: .A Szlovenszkói Magyar Tanítók Országos Énekkara testületileg vesz részt harminc taggal a Dalosszövetség és a Tanító Egyesület által közösen szervezett karnagyi tanfolyamon. Az énekkar tagjai délelőtt előadást hallgatnak, délután pedig közös gyakorló órákat tartanak, hogy felkészüljenek a tanfolyam végén rendezendő hangversenyekre. A SZMTOÉ, mely csak más néven szereplő utódja az eddigi Magyar Tanitóegyesületi Énekkarnak, 29. hangversenyét augusztus 23-án Dunaszerdahelyen, 24-én Somorján és 25-én Galántán rendezi meg. Közben augusztus 9—22-én a pozsonyi rádióban is szerepel egy önálló hangverseny és egy dalos visszaemlékezés keretében.“ Itt jegyezzük meg. hogy az említett tanfolyamot 1936. augusztus 3-tól 24-ig rendezték meg Bratislavában, ötven hallgató részvételével a Hegyi Ligeten 1935-ben felépült Tanítók Házában. Hroboňova 15 szám alatt. Az énekkar sikeres működése hatással volt a Kárpátaljai Magyar Tanítói Énekkar megalakulására is. Ugyanis a Kárpátaljai Magyar Tanító Egyesület 1936. június 11-i közgyűlésén megtárgyalta és elfogadta az újonnan alakult énekkar alapszabályzatát. Egy fennmaradt műsorlapról tudjuk meg, hogy az énekkar 1937. augusztus 21-én Pozsonypüspökin tartotta 33. hangversenyét, amelyen 18 művet adott elő. A műsor első részében akkori elnevezése szerint műdalok és versenykarok szerepeltek, második részében pedig népdalfeldolgozások. A énekkar az 1938-as politikai változások következtében beszüntette szlovákiai működését. A tagok többsége Magyarországra került. Az énekkar férfi karként tevékenykedett és fennállásának nyolc esztendeje alatt összesen 40 egész estét betöltő hangversenyt tartott. Kezdetben 25 tagja volt, s ez a szám az utolsó években 40-re növekedett. Az énekkar nagyon nehéz körülmények között dolgozott, számos szervezési, gazdasági, politikai és művészeti problémával kellett szembenéznie. Feltehetően a harmincas évek súlyos gazdasági válsága idézte elő, hogy a fennmaradásához szükséges összeget évről évre, találkozóról találkozóra kellett kikönyörögnie. A fasizmus nemcsak az országot, de egész Európát is veszélyeztette. Ilyen helyzetben megértetni és megszerettetni a kóruskultúra szépségét és értékét, valamint a magyar népdal jelentőségét a közönséggel, határozottan kultúrpolitikai missziónak számított. Az énekkar repertoárját összesen 37 kórusmű alkotta, Különösen a régebbi szerzemények esetében, főleg a hazai magyar tanítók műhelyét illetően érezhető a németes Liedertofel és a magyar nóta stílusának hatása. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy abban az időben kevés színvonalas magyar férfikari mű állt az énekkar rendelkezésére. Később a Kodály, Bartók, Farkas, Halmos, Németh művei iránti érdeklődés már pozitívumnak minősíthető, a törekvés haladó jellege kétségbevonhatatlan. Lényegében az eredeti régi magyar parasztdalokat elevenítették fel művészi tolmácsolásban azoknak, akik már-már elfelejtették: a népnek. VICZAY PÁL CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 10
