A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-10-25 / 32. szám

HANGYÁKRÓL, PÓKOKRÓL, ROVAROKRÓL „MEGKERGtlLT HANGYÁK” A juh és a marha veszedelmes élősködője, a májmétely csigákba rakja le a petéit. Ott kelnek ki a lárvák, amelyek azután a gazdaál­latba jutva kifejlődnek. Wilhelm Hororst frankfurti professzor meg­vizsgálta azt a feltevést: nem le­het-e, hogy a hangyák is terjesztői a rettegett kórnak? Korábban ugyanis valóban talál­tak májmétely-Iárvákat a hangyák­ban. Mivel azonban a hangyáknak csupán töredékében van májmé­­tely-lárva, egy juhnak legkevesebb 50 00Q hangyát kellene legelés köz­ben elfogyasztania, hogy némi va­lószínűséggel megfertőződjék. Ho­rorst feltételezte, hogy a májmé­tellyel fertőzött hangyák valami­lyen ok miatt könnyebben válnak a legelésző állatok zsákmányává, mint az egészségesek. A professzor hónapokig tartó hiábavaló kutatás után már el akarta vetni feltevé­sét, amikor egy nedves és hideg nyári nap meghozta a megoldást. Észrevette, hogy bár ilyen időben a hangyák általában nem bújnak ki a fészekből, hangyák tartózkod­nak a bolyon kívül is. Ezek rágó­­jukat belevájták a növények leve­leibe, virágaiba, ami pedig tőlük teljesen szokatlan magatartás, ösz­­szeszedte és megvizsgálta ezeket a hangyákat, és testükben rengeteg májmétely-lárvát talált. A mikrosz­kóp azt mutatta, hogy a lárvák be­hatolnak a hangyák idegdúcába is. Ez váltja ki a fertőzött hangyák természetellenes viselkedését, amely a juhok és szarvasmarhák könnyű, ám veszedelmes zsákmányává teszi őket. A HANGYÁK „KÉMIAI NYELVE“ A hangyatársadalom szervezett­ségét az emberek régen csodálják és vizsgálják. Amerikai kutatókegy csoportja bebizonyította, hogy a hangyák „kémiai nyelven“ érint­keznek egymással. Ha valamelyi­kük élelmet talál, a lelőhelyről a bolyig vezető utat egy illatos anyaggal jelöli meg. A -többiek az­után követelik ezt a nyomot, s visz­­szatérve maguk is szaganyagot bo­csátanak ki. Így egyre többen men­nek el az élelemért. Amikor a zsák­mányt elvitték, nem hagynak to­vább „szag-nyomot”, az addig hasz­nált „kémiai üzenet“ pedig gyor­san elpárolog és nem okoz zavart a boly munkájában. A PÓKOK „ÖKÖRNYÁLA“ Egy angol entomológus becslése szerint késő ősszel egy holdnyi te­rületen két és egynegyed millió pk>k él. Ha e pókok által egyetlen nap alatt készített „ökömyálat“ fo­nállá fűznék össze, akkor ez a fo­nál körül érné a Földet, tíz .nap alatt pedig a Földtől a Holdig érne. Angliában és Walesban a pókok egy év alatt súlyban több rovart fogyasztanak, mint ugyanezen terü­let lakosainak összsúlya. EGY PÓK SZOKATLAN ZSÁKMÁNYSZERZÉSE A pókok zsákmányszerző útjaikon érdekes módszereket alkalmaznak. A viszonylag ritka, sárga színű Scy­­todes Thoracicafajta pókok megle­hetősen lassúak és ügyetlen moz­gásúak, ami semmiképpen nem könnyíti meg a mozgékony és gyak­ran repülő rovarok megszerzését. Ez a pók ragasztóanyagot lövell ki­szemelt zsákmányára, amely nem tud többé elmozdulni. A pók ezután hozzáfog áldozata elfogyasztásához. SEBVARRÁS HANGYÁKKAL Egyes kelet-afrikai törzsek tag­jai a hangyák „katonái“ -nak félel­metes erősségű harapását sebeik „összevarrására“ használják fel. Aki megsebesült, megfog néhány hangyát, s egymás után odateszi a tátogó állkapcsokat a sebhez úgy, hogy az bele tudjon harapni a hús­ba a seb két oldalán. Ezután lecsí­pi a hangya testét. A fej tökéletes öltést ad. TÁPLÁLÓ ROVARKOSZT A rovarok hatalmas élelmiszer­­tartalékokat jelentenek az éhező világnak — állítja V. B. Meyer- Rockow ausztrál zoológus. Egyedül az állatvilág, amelynek számos fa­ját a teljes kipusztulás veszélye fe­nyegeti, már nem mentheti meg az éhhaláltól az éhező embermilliókat. „A rovarok rendkívül táplálóak — írja a tudós —, könnyen emészthe­tő fehérjéket, zsírokat és kisebb mennyiségben szénhidrátot, ezenkí­vül vitaminokat és ásványi anya­gokat tartalmaznak. 100 grammnyi termeszhangya (sütve) például 561 kalória tápértékű, így a nagy táp­értékű élelmiszerek közé sorolható. Fél kilogrammnyi belőle bőven fede­zi egy hivatalnok napi kalóriaszük­ségletét. Különleges tenyésztési programmal még táplálóbb rovarok állíthatók elő“ — írja, de nem tit­kolja aggodalmát, hogy az újfajta élelmiszer elfogadtatása problé­mákkal járna. „Még ma is vannak országok, ahol a rovarok napi táp­láléknak számítanak. Afrika egyes területein például csemegének szá­mít a sáska. Ezekben az országok­ban nem jelentene nagy gondot az újfajta táplálék elfogadtatása. Más országokban takarmányként hasz­nosíthatnák a rovarokat” — írja V. B. Meyer-Rockow tanulmányá­ban. PÁRZÁSRA INGEREL A KIPUFOGÓ GÁZ? Mi az oka annak, hogy a szere­lembogarak (Plecia nearctica) min­den március és június között mil­­liárdszámra ellepik Florida autóút­jait, s tetemeik eldugaszolják a gépkocsik hűtőit és klímaberende­zéseit, és a szélvédőüveget átlát­hatatlanná teszik? Két amerikai rovarkutató megol­dotta ezt a természettudományos és közlekedéstechnikai rejtélyt. Azt már eddig is tudták, hogy e boga­rakat párosodásra ingerük a rotha­dó állati vagy növényi anyagok, s ilyen anyagokba rakják le petéi­ket a nőstények. A kutatók most azt állapították meg, hogy a Nap ultraibolya sugárzásának hatására a kipufogó gázokból olyan anyagok is keletkeznek, amelyeket a rova­rok nem tudnak megkülönböztetni az állati és növényi hulladékok­ban. keletkező aldehidektől. így az­tán a kipufogó gázok párzásra in­gerük e rovarokat, amelyek ezért szállnak tavasszal és nyárelőn mil­­üárdszám az autóutak körül. EGY QJ CSEHSZLOVÁK SZEMÉLYGÉPKOCSI: az Š 742 A nagyközönség az idei Brnoi Nemzetközi Gépipari Vásáron tekinthette meg először a Mladá Boleslav-i Autógyár legújabb termékét: a Škoda 742 típusú személygépkocsit. A gépkocsi négy variánsban kerül sorozatgyártásra. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az Š 742 négy variánsának műszaki adatait: Š 105 S (L)* S 120 L________S 120 LS Maximális sebességi 130 km/ó 140 km/ó 150 km/ó üzemanyagfogyasztás: 7,2 1/100 km 8,3 1/100 km 9,0 1/100 km (80 km/ó seb.) (85 km/ó. seb.) (90 km/ó seb.) Olajfogyasztás: 0,8 1/1000 km (0,8 I/1000 km Motor: négyütemű, a négy henger egy sorban helyezkedik el Űrtartalom: 1046 cm3 1174 cm3 üzemanyag oktánszáma: 90 okt. 90 okt. A motor teljesítménye: 33,9 kW (46 LE) 38,3 kW (52 LE) 0,8 1/1000 km 1174 cm3 95 okt. 42,7 kW (58 LE) * Az Š 105 S illetve az Š 105 L variánsok műszaki adatai megegyeznek, elté­rés van köztük azonban bizonyos részletekben: az Š 105 L valamennyi ablaka lenyitható, az ülések kartámlásak, a műszerfal tetszetősebb. Az új škoda személygépkocsi a régebbi típusú Š 100 illetve Š 110 kocsiktól sok dologban különbözik. A szakemberek véleménye szerint megbízhatóbb és biztonságosabb. A karosszéria elegánsabb, az ablakok méretei nagyobbak (szellőző ablakok az új kocsin nincsenek), a belső tér tágasabb — a csomag­tér is megnőtt —, az ülések kényelmesek. Az üzemanyagtartály befogadóké­pessége is nagyobb: 38 liter. Az új személygépkocsi oldalnézetből (Š 105 L) \z Š 105 S, Š 105 L és az Š 120 L variánsokra két halogénlámpás fényszórót szereltek Az Š 120 LS személygépkocsi 27

Next

/
Thumbnails
Contents