A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-10-25 / 32. szám
A parlamenti választások 1935 májusában zajlottak le. Ez alkalommal Major István, aki a Nové Zámky-i (érsekújvári) kerületben volt képviselőjelölt, a Munkás hasábjain üzenetet küldött a magyar dolgozóválasztókhoz. Szavai hűen tükrözik az akkori légkört, valamint Major elvtára bátor kiállását Dél-Szlovákia népe mellett. Így írt: „Vajúdnak az idők. Nagy események vannak készülőben. Sorsotok, jövőtök függ attól, mit tesztek. Azokkal mentek-e, kik minden eddigi nyomorúságtok okozói voltak vagy pedig leszámoltok hűtlen sáfárjaitokkal... Most esedékesek voltak, de a kormány egyre halogatta, mert a henleinisták győzelmétől tartott a Szudéta-vidék 5000 választó községében. 1938-ban azonban Hitler csehszlovákiai ügynökei kikényszerítették a választásokat, mert számítottak a reakció — a Szudétanémet, a Szlovák Néppárt, es a reakciós magyar párt előretörésére. Csehszlovákia Komunista Pártjának országos vezetősége 1938. május 20-i értekezletén foglalkozott a kiéleződött nemzetközi helyzettel, és a köztársaság védelme érdekében még egy utolsó kísérletet tett Szlovákia dolgozóinak széles fasiszta ellenes frontban való tömörítésére: Felhívással fordult a szociáldemokrata és más haladó szellemű pártokhoz, közös jelölőlista felállításának megvalósítására. Az egység — sajnos — nem jött létre. A tárgyaláson megjelent pártok képviselői nem céljául a kommunista párt. Amint előrelátható volt, az utolsó választások — Csehszlovákia összeomlásának előestéjén — a reakció győzelmével végződtek Szlovákiában. A soviniszta szenvedélyek mesterséges felkorbácsolása következtében Bratislavában vesztett sokat a kommunista párt. Szlovákia magyarlakta járásaiban a reakciós irredenta magyar párt, szlovák vidékeken viszont a Hlinka párt tört előre. A szlovák és magyar reakció győzelme az 1938-as községi választásokon nem volt a véletlen játéka. A kormány húszéves elfogult gazdasági és nemzetiségi elnyomó politikájának következménye volt. mert „aki szelet vet, vihart arat“. A szlovákiai reakció választási előretörése mintegy előzetese volt a néhány hónappal később bekövetkezett gyászos emlékezetű müncheni tragédiának, A felszabadulás utáni években Csehszlovákia népei elindultak az új társadalmi rendszer, a szocializmus építésének útján, így tehát gyökeresen új alapokra kellett helyezni a régi államapparátust. A dolgozók birtokában lévő társadalmi rendszerünk lehetővé tette polgáraink legszélesebb mérvű részvételét az államhatalom irányításá-ÉS MA 1971-ben a Szövetségi Gyűlés új választójogi törvényt fogadott el, mely a CSKP XIV. kongresszusának határozatát tükrözi. A határozat kiemeli, hogy a párt felújította marxista-leninista jellegét. Az új választójogi törvény kifejezi, hogy a föderációs alkotmánytörvény jelentősen hozzájárult a konszolidációhoz, a cseh és szlovák államiság fejlesztéséhez, és egyben megerősítette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységét. Az új választási törvény szerint a képviseleti szervek mandátuma öt évre szól. Ez megfelel a CSKP pártkongresszusai és az ötéves népgazdasági terv időszakának is. Ezekben a napokban választjuk meg képviselőinket a Szövetségi gyűlésbe, az SZNT-be és a nemzeti bizottságokba. A választások olyan demokratikus alapot jelentenek, mely lehetővé teszi az összes dolgozó számára a közügyek intézésében, a határozatok meghozatalában és a társadalmi élet kérdéseinek megoldásában való részvételt. Pártunk napilapja a Pravda szeptember 1. száma foglalkozik a választásokkal s közli: A választások előkészítésének utolsó szakaszába léptünk. Erre az időszakra elsősorban jellemző, hogy immár nem csupán néhány szerv, hanem a szocialista demokrácia elveivel összhangban egyre több állampolgár kapcsolódik be aktívan a választások előkészítésébe: Szlovákiában pillanatnyilag a Nemzeti Front választási VÁLASZTÁSOK A MÚLTBAN jönnek. Eddig nem ismerték a szegény embert. Eddig nem kérdezték: van-e kenyered, miért nincs ruhád, miért öli gyermekedet idő előtt a tüdővész? Eddig nem kérdezték: magas-e az; adód, van-e vetőmagod, vagy hány százalék kamatot fizetsz. Eddig nem kérdezték: mi lesz veled ha dobra verik házad, földed, becsületes munkád szerzeményét Mit szólsz hozzá, szegény ember, ha gyermeked nem tanulhat anyanyelvén, jusson csak eszetekbe mindaz, amit eddig kellett elszenvednetek, halljátok meg az apák és anyák kétségbe esett sóhajait, akik nem tudják, mit hoz a holnap“ ... A 'továbbiakban Major elvtárs jellemezte a különféle pártok tevékenységét, és felhívta a proletár választókat, hogy óvakodjanak a kapitalista rendszer hiénáitól. Választási üzenetét így fejezte be: „ ... Hét lakatra zárd be az ajtódat mindazok előtt, akik az átkozott kapitalista rendszert támogatják. Tárjad ki a szivedet azok előtt, akik a te segítségeddel a világ megváltásáért küzdenek. Ennek a világnak folyását csak a kommunisták fordíthatják új irányba. A te helyed, gyár és föld robotosa, ennek a harcnak a frontján van ... Áttol a pillanattól kezdve, amióta elhagytam a lipótvári fegyházat, a magyar nép nehéz megpróbáltatásainak nehéz napjaiban büszkén állok soraitokban ...“ (Amint ismeretes Major elvtársat 1932-ben a kosúti véres események után megfosztották képviselői mandátumától és 21 havi fegyházra ítélték). Az 1935 évi parlamenti választások alkalmával Szlovenszkó és Kárpát Ukrajna közel negyven millió dolgozója tett hitet a kommunista párt mellett. Tudtára adta a hatalom urainak, hogy a kommunista pár* által kijelölt úton akar haladni. A München előtti köztársaságban az utolsó községi választások robbanásig feszült légkörben zajlottak le 1938 nyarán. Viharfellegek tornyosultak a köztársaság egén. Ausztria Hitler általi megszállása után kétségtelen volt, hogy Csehszlovákia lakossága sorsdöntő napok elé tekint. A községi választások már 1937-ben tudtak felülemelkedni nemzeti és osztály-elfogultságukon. 1938. június 8-án Steiner Gábor szenátor mondott hatásos beszédet a kommunista párt bratislavai választási gyűlésén. Szavai meggyőző politikai éleslátásról tanúskodtak. “A német fasizmus azért vetette ki hálóját Csehszlovákiára, hogy leigázza egész Közép-Európát és utat törjön Kelet felé, további hódításai érdekében. Ha a Henlein-Sidor-Eszterházyfront aknamunkája és uszításai eredménnyel járnak, borzalmas második világháború elébe nézünk ..." — mondotta többek között Steiner Gábor. Beszéde befejező részében felsorolta a szlovákiai dolgozók létfontosságú gazdasági követeléseit, melyeknek megvalósítását tűzte ki RÓJÁK DEZSŐ ban. A nemzeti bizottságok rendszerének kialakításában az államhatalom azon helyi szervei szolgáltak nekünk mintaképül, melyeket a Szovjetunió dolgozói az emberiség történetében először alakítottak meg a helyi szovjetek formájában. A nemzeti bizottságok rendszerének eszméje már a Szlovák Nemzeti Felkelés folyamán konkrét formát nyert, és fontos szerepet kapott. A felszabadulás után a nemzeti bizottságok váltak a népi demokratikus rendszer kiépítésének egyik fő pilléreivé. A Kassai Kormányprogram így határozta meg a nemzeti bizottságok szerepét a felszabadult Csehszlovákia felépítésében: „A régi, bürokratikus, néptől távol álló közigazgatási apparátustól eltérően a községekben, járásokban és kerületekben új, a nép által választott állami és közigazgatási szervek, nemzeti bizottságok alakulnak.“ bizottságainak 18 000 tagja, a társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok apparátusának jelentős hányada készíti elő a választásokat. Az egyes kerületekből érkező jelentések szerint mintegy 4000 agitációs központ működik, melyekben 100 000 agitátor fejt ki tevékenységet. A képviseleti szervek valamennyi szintjén alaposan értékelték az elmúlt választási időszakban elért eredményeket és ezzel egyidejűleg a képviselők munkáját, elkötelezettségét. Ezeknek az értékeléseknek az alapján születtek meg a döntések, vajon kik kerülnek fel ismét a Nemzeti Front választási listájára. Köztudomású, hogy a Nemzeti Front választási programjavaslata valóban reális, vonzó, serkentően hat polgáraink kezdeményezésére, arra készteti dolgozóinkat, hogy aktívan kapcsolódjanak be megvalósításába. 14
