A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-10-11 / 31. szám

ľSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés — népművészet - levelek * tudósítások Baróti Szabó Dávid síremléke VIRTI EMLÉK Virt a komáméi (komáromi) járás legkisebb falvai közé tartozik. A községnek nemcsak jelene, múltja, de érdekes története is van. Sok fontos esemény színhelye Virt. Temetőjében márvány síremlék hirdeti, hogy itt nyugszik Baróti Szabó Dávid költő. Persze talán a helybeliek közül is csak kevesen tudják, ki /olt ez a jeles férfi. 1739-ben született a székelyföldi Baráton. Főiskolai hallgatóként megfordult Trencsénben, Fehérvárott, Nagyszombatban, Kolozsvárott, Egerben, Kassán és Besztercebányán. Az első olyan írók közé tartozott, akik a rómaiak versmértékére próbáltak magyarul írni. .Új mértékre vett különb versek három könyvei“ címen Kassán jelentette meg első versgyűjteményét. A kötetben értékes a latin fordítás addig szokatlan szófűzése, merész fordulata. Ezzel a könyvével nyitott utat a klasszikus formáknak (hexameter, sapphói, alkaloisi sorok). A könyv különösen az akkor még fiatal Kazinczynak nyerte el a tetszését. Baróti Szabó Dávid később lefordította Vaniere .Paraszti majorsóg“-ót. 1784-ben .Kisded szótár" címen hexameterbe szedve adja ki a ritkább magyar szavakat. Legszebb és legértékesebb versei .A ledőlt diófához", .A magyar lovassághoz" és a .Szabolcs öröm-ünnepére" című költeményei. Komáromi és kas­sai tartózkodása után 1799-ben került Virtre. Itt írta .A ledőlt diófához" című allegóriáját. A virti öregek még ismerték azt a vén fát, amely a költemény meg­írására ihlette. Pyber Benedek házában (a kastélyszerű épület még ma is áll) írta „Orthográfiai és grammatikai észrevételek" (1800), „Magyarország virágai" (1803) c. tanulmányait, és itt fejezte be Vergilius Aeneisének fordítását. Batsányival és Kazinczyval részt vett a „Kassai Magyar Múzeum" alapításában. Neve már csak ezért is említést érdemel. Újszerű irodalom- és nyelvfelfogása, heves toliharca Rájnissal, nagyban hozzájárult az akkor éppen megújhodó magyar nyelv tökéletesítéséhez. A virtiek kegyelettel gondozzák a sírját. A Virt melletti parti erdőben állt egy vén fa, amely alatt (ez nem monda, ez történelmi tény) II. Rudolf és Bocskay megbízottai I. Ahmed szultánnal meg­kötötték a Zsitvatoroki békét. A békeokmány, amely­ben Rudolf 2000 forint fizetésére kötelezi magát, latin és török nyelven íródott. A fát valaki véletlenül sajnos felgyújtotta, törzsét pedig kivágta. A II. világ­háborút követő években még én is láttam a hatalmas törzset. És még egy virti emlék. A volt Pyber kastély kert­iében jó néhány évvel ezelőtt egy római síremlékmű állt. Az emlékműnek a muzeális értéke jelentős. A Dunamenti Múzeum igazgatósága többször érdek­lődött már, mi van vele. Nos a kert beomlott kútjá­­ban hever. A helybeliek értékes munkát végeznének, ha felkutatnák ezt az emlékművet. Virt kis falu. De benne sok az értékes emlék. Ezek a sorok talán más községek vezetőit is rádöbbentik arra, hogy érdemes jobban körülnézni, kulturális és történelmi emlékeinket felkutatni és ismertté tenni. EKHÓS SZEKÉR HELYETT KERÉKPÁR Érdekes turista körútra indult a prágai Ady Endre diákkör egy kis csapata. Amint tudjuk, a Prágá­ban tanuló magyar anyanyelvű főiskolások, egyetemisták ebben a körben tömörülnek. A főiskolá­sok egy csoportja elhatározta, hogy bejárja a kelet-szlovákiai kerületet, és ahol erre lehetőség kínálkozik, kulturális műsorral is fellép. Borsiból indultak „vándor­újukra", és kerékpárral, sátrak­kal, hálózsákokkal és a tábori élethez szükséges kellékekkel jár­ják a vidéket. A fellépéshez szük­séges hangszereket és más kellé­keket sem felejtették otthon, bár már a Déryné korszaka elmúlt. Ekhós szekér helyett nekik a ke­rékpár pedálját kell taposniuk. A fiatalok Szepsiben is jártak. Zachariás István, az Ady Endre Diákkör elnöke idevaló. Itt él özvegy édesanyjával és öccsével egy fedél alatt, amikor nem tar­tózkodik Prágában. A vidám fő­iskolások megszállták szeretett elnökük portáját. Innen jártak ki­rándulásra. Megismerkedtek a környék nevezetességével. Aztán kulturális műsort adtak a műve­lődési házban. Sajnos, nem pro­pagálták eléggé az eseményt, így csupán kis számú közönség nézte végig a műsorukat. De akik eljöttek, nem bánták meg. A sze­replőket pedig nem keserítette el az érdektelenség. Bemutatták, hogyan szórakoznak a főiskolá­sok. A matematika bonyolult vilá­gából belevetik magukat a költé­szet, a népzene és a népi tánc világába. Mint valami üdítő víz­be. Váczi Mihály: Még nem elég című költeményével kezdték a bemutatkozást. Majd irodalmi színpadi összeállítás következett. Műsoruk második részében nép­zene és népi tánc váltakozott. A néhány tucatnyi hálás néző nagy tapssal jutalmazta a főisko­lások teljesítményét. A CSEMA­­DOK helyi szervezete nevében Nyíri Béla köszönte meg a sze­replést és sok sikert kívánt a fia­taloknak. Vakációjukat nagyszerűen töltik el így. Megismerik az ország egyes vidékeit, és az ott élő né­pek megismerik őket is. Csángó népdalfeldolgozásokat játszanak, kalocsai táncot járnak stb. Jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy ezek a fiatalok nem hűtlenek anyanyelvi kultúrájukhoz, annak ellenére sem, hogy műszaki pá­lyákra készülnek. Ez a kis csoport nagyszerűen igazolta Váczi Mi­hály versének sorait: Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kelti és nem elég akarni: de tenni, tenni kell! Hegedűs József Győri Sarolta ľSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés ivVAVV m Szívélyesen köszöntik a magyar dalárda karnagyát A tőketerebesi járás magyar pedagógusainak énekkara FELEMELŐ PILLA A magyar dalárda Molnár János felvételei- népművészet - levelek - tudósítások

Next

/
Thumbnails
Contents