A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-10-11 / 31. szám
Az agitációs és propagandamunka egyik formája Az agitációs központ FŐ A LELEMÉNYESSÉG! Sokat teszünk azért, hogy a választási propaganda és az ezzel kapcsolatos szemléltető agitáció hatásos legyen. És ez így van rendjén. Fejlett szocialista társadalmunkban az embereknek szükségük van a rugalmas és gyors tájékoztatásra; a szemléltető agitáció és a propaganda eszközei közvéleményt formálnak, jobb munkára ösztönöznek és természetesen a hiányosságokra is rámutatnak. A választások előtti napokban nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a Košice (Kassa)-vidéki járás községeiben megfelelő és hatásos legyen az agitációs és propagandamunka. E tekintetben Ojbódva éri el a legjobb eredményeket. A községben rendszeres agitációs és propagandatevékenység folyik. Mázik Mihály, az általános iskola igazgatója, a művelődési ház vezetője irányítja a munkát. Állami ünnepeken és más időszerű események alkalmával, mint például a legfontosabb mezőgazdasági munkák végzésekor nagybetűs transzparensek, színes faliújságok díszítik a községet. A választási program teljesítéséről, valamint a kötelezettségvállalásokról képes hirdetőtáblákról és hangos bemondóból tájékozódhat a polgár. Az ilyen jellegű munkákban az efsz sem vall szégyent. A gazdasági udvar bejáratánál képek és ábrák beszélnek a mezőgazdasági dolgozók eredményeiről, igyekezetéről, de az épületekben és az udvar más részében is elhelyeznek hirdető táblákat propagációs céllal. Mikor e sorokat írom már a választás közvetlen előkészületei foglalkoztatják a község lakosságát, a helyi pártszervezetet és a hnb képviselőit. A tömegpolitikai munka jelentős része összpontosul a hnb volt üléstermében, vagyis az ott berendezett agitációs központban. A falu polgárai itt ismerkedhetnek meg a CSKP 55 éves múltjával, Űjbódvának, a járásnak, valamint hazánknak az 1971—76-os időszakban elért fejlődésével, a lakosság életszínvonalának emelkedésével, a községi népkönyvtár és a tömeg szervezetek tevékenységével, az efsz eredményeivel, a választási program teljesítésével és az új tervekkel. Újbódván van mivel dicsekedni. Tornaújfalun „Z" akcióban 2350 ezer korona beruházással felépítettek egy iskolát és egy óvodát; Vendégiben befejezték a vízművesítést; Horvátiban elkészítették a vízelvezető csatornát, s a parkosításban is szép eredményeket értek el. Az agitációs központ jól átgondolt munkaterv szerint dolgozik. Ebben a helységben kerül sor a helyi pártszervezet és a hnb tanácskozásaira, a választásokkal, a mezőgazdasággal és a község fejlesztésével kapcsolatos előadásokra, vitaestekre, filmvetítésekre, az agitációs kettősök tapasztalatcseréjére, műsoros estekre stb. Személyi agitációt az egyesített községben 16 kettős végez, s itt kell még említeni a hangosbemondóban elhangzott műsorokat is. GAZDAG JÓZSEF HÁROMSZOR MEGKERDOJELEZETT KÖZSÉG Soltés Bertalan Éppen az Arany János ismert elbeszélő költeménye, A nagyidai cigányok által híressé vált községet azóta is nem egyszer megkérdőjelezték. Pedig ennek a régi hírének már nyoma sincs. A várnak alig tudja valaki a helyét. Ennek persze nem az az oka, hogy a falut kevésbé lelkes polgárok lakják. De erről később... A múlttal ma is szoros a kapcsolat. A községben ápolják a haladó hagyományokat. Maguk a párt- és államiszervek is sokat segítenek ebben. Ezt bizonyítják az immár hagyományos körzeti CSEMADOK-napok. Az elmúlt választási időszakban, a választási program komoly községfejlesztési tervet foglalt magában. S ez a választási időszak már a végéhez ért. A képviselők beszámolnak választóiknak mit és mennyit teljesítettek a programból. Nos, a nagyidai helyi szervek jogosan lehetnek büszkék az elért eredményekre. Erről Bartolomej Soltés, a helyi pártszervezet elnöke beszélt a dal- és táncünnepély résztvevőinek. — A választási programot túlteljesítettük. Elkészült a szolgáltatóház, az egészségügyi központ, a huszonkét osztályos szlovák általános iskola, s befejezés előtt áll a cigány származású polgárok gyermekei számára épülő óvoda. Magától értetődően e létesítményeken kívül még sok más is megvalósult a községben. Járdákat, utcákat hoztak rendbe, bővítették a kulturális otthont, fásítottak stb. Külön is említést érdemel a magyar általános iskola, amelynek a tantestülete az iskolabarátok és a szülői munkaközösség közreműködésével számos akcióban vett részt. A CSEMADOK a község egyik legaktívabb helyi szervezete. A SZISZ helyi szervezetével közösen minden állami ünnepen, társadalmi megmozduláson résztvesznek. A tánccsoport számos esetben képviselte már a községet, a járást, sőt az egész keletszlovákiai kerületet is. Már külföldön is szerepelt. A tánccsoporthoz éneklő csoport is tartozik, s szükség esetén a szesztai citerazenekar is besegítkezik. Az idei választások előtt is számoltak a kulturális csoport fellépéseivel. Hiszen ahogy Soltés elvtárs megjegyezte: „A Nemzeti Front választási programjának kidolgozásában részt vettek a tömegszervezetek. A helyi pártszervezet bízik abban, hogy a majd megválasztott képviselők munkájukkal hozzájárulnak a kitűzött feladatok teljesítéséhez. A községben megnyitották a szépen felszerelt és feldíszített agitációs központot, ahol két nyelven áll propagációs anyag a választók rendelkezésére. Jogos tehát a bizalom, hogy a polgárok, akik szeretik a hazájukat, erejüket, tudásukat, minden képességüket a CSKP XV. kongresszusa határozatainak és a hatodik ötéves terv feladatainak a teljesítésére fordítják. Soltés Bertalan neve szintén ott szerepel a jelölőlistán. 1948- tól tagja a pártnak. Hosszú évekig elnöke a helyi pártszervezetnek. Ismeri az embereket, a község problémáját, az emberek is ismerik és értékelik odaadó munkáját. Soltés elvtárs nagyon jól tudja, hogy a Keletszolvákiai Vasmű közelsége miatt már másodszor is megkérdőjelezték a 3500 lakosú községet. A feltételezések szerint a kiömlő füst és gáz ártalmas. Persze ez nincs így. Ettől függetlenül észak-déli irányú szél esetén érezni lehet az olvasztók és acélöntödék leheletét. Harmadik nagy kérdése a községnek a cigány származású, polgárok magas száma. Körülbelül hétszázan vannak. A választási program kidolgozásakor gondolták rájuk is. Két és fél millió korona értékben építettek számukra állami támogatással családi házakat. Most a két osztályos óvodát építik, amelyben megfelelő nevelő-oktatómunkát végezhetnek majd. Persze, még mindig felmerül a kérdés: megmarad-e a nagymúltú község vagy megszüntetik? Erről is szót váltottunk Soltés elvtárssal, a helyi pártszervezet elnökével és Magda Istvánnal, a hnb titkárával. Véleményük szerint — és ezt a nézetüket mások is osztják a községben — meg kell óvni Nagyidát, nem egy régi mozgalmi múltú ember élt, dolgozott a községben. Soltés Józsefen kívül például Varga János, aki a párt alapító tagja s az elvei miatt megismerkedett a fasizmus börtöneivel is. A község vezetői eddig is mindent megtettek a polgárokért. Zöldövezet létesítésével védekeztek az ártalmak ellen. A képviselőjelöltek tisztában vannak azzal, hogy mit vállalnak magukra. Ismerik a nehézségeket, a szinte megoldhatatlannak látszó feladatokat. Azt is tudják, hogy van kikre támaszkodniuk, kiktől segítséget várniuk. A háromszor megkérdőjelezett község háromszor bizonyítani tudja készségét, tenniakarását. Vezetői készek a polgárokért tenni, a polgárokról gondoskodni. SZANYI JÓZSEF
