A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-10-04 / 30. szám
ADTÓMOTOR A RÁKKUTATÁS LEGÚJABB EREBMÉNYEIRÖl MÉRETRE SZABOTT RÁKGYÓGYSZEREK A rákellenes hatóanyagokat, gyógyszereket eddig jobbára véletlenül fedezték fel — vaktában, találomra „átszűrve” ezernyi és ezernyi vegyi anyagot, tanulmányozva hatásukat. A világ számos tudósa, közöttük egy francia kutatócsoport most áttér az új rákgyógyszerek „méretre szabására". Ahogyan a szabó megrendelőjének testére szabja, igazítja a ruhát, úgy próbálnak most francia tudósok új gyógyszereket létrehozni meghatározott ráksejtfajták elroncsolására. Az első ilyen gyógyszer hatékonynak bizonyult az emberi leukémia (fehérvérűség, vérrák) bizonyos tipusa ellen. Az első klinikai kísérletek eredményei biztatóak. A párizsi Gustave Roussy Intézetben működő kutatócsoport vezetőjének, dr. Claude Paleottinak a nyilatkozatából idézünk az alábbiakban. A világ klinikáin jelenleg használatos mintegy 30 féle rákgyógyszer legtöbbjét véletlenül 'fedezték fel. A Bethesdában működő amerikai rákkutató intézetben például manapság is több ezer új hatóanyagot próbálnak ki évente rákos kísérleti állatokon. A tudósok a legkülönbözőbb természetes és szintetikus hatóanyagokat alkalmazzák a vizsgálatok során, ám mindez rendkívül költséges, és ismerjük be, nem túlságosan nagy fantáziát és tehetséget követelő munka. Intézetünkben szakítottunk ezzel a hagyománnyal és az új rákgyógyszerek felfedezésének egy sokkal racionálisabb útját választottuk. Több mint száz különböző típusú ráksejt létezik, és csak annyi bennük a közös, hogy valamennyi öl. A különböző rákbetegségeknek csak mintegy 15 százaléka reagál a gyógyszeres kezelésre, közöttük a leukémia különböző típusai, a hererák, a Hodgkinkór. Az egyik ok, amely meghatározza, hogy mely ráktípusok reagálnak, melyek nem, a ráksejtek szaporodásának gyorsasága. A szilárd daganatok sejtkettőzési ideje lassú, száz nap is lehet. A leukémia bizonyos típusaiban viszont 3—10 nap ez az időtartam. A gyorsan osztódó sejtek nagy mennyiségű DNS-t (dezoxiribonukleinsavat) hoznak létre. Minthogy a rákgyógyszerek egyik csoportja a DNS-szintézist akadályozza, hatásukra megáll a sejtburjánzás. A probléma az, hogy olyan gyógyszereket kell találni, amelyek nem törekszenek valamennyi sejt elpusztítására, csakis a burjánzó sejtekre vannak hatással. Továbbá meg kell határozni azt a gyógyszeradagot is, amellyel a hatóanyag már bejut a ráksejtbe, de a másik oldalon elkerülhető a túladagolás, illetve az egészséges sejtek megkárosodása. (A ráksejtekről tudjuk, hogy sejtfaluk — membránjuk — nagyobb áteresztőképességű az egészséges sejtek membránjánál, s ez teszi lehetővé a gyógyszeres kezelést) Kutatócsoportunk az ellipticinekre összpontosította vizsgálatait. Ezek a gyógyszerek közvetlenül blokkolják a DNS-szintézist. Természetes eredetűek, egy, az indiai-óceáni szigetvilágban honos cserjéből vonták ki őket. Egyik származékukról intézetünk munkatársa, Mathé professzor bizonyította be. hogy hatékony gyógyszere a mieloblaszt leukémiának. Sajnos felhasználását megakadályozta az a körülmény, hogy seregnyi mellékhatást is okoz a szervezetben. Miután megállapítottuk az ellipticinek kémiai összetételét. megkezdhettük mesterséges előállításukat. Sikerült olyan származékok szintézise, amelyek nem okoznak mellékhatásokat. Részletes eredményekről majd csak két-három év múlva számolhatunk be, de az eredmények így is biztatóak. Két származékról megállapítottuk, hogy már kis adagban is nagyon aktívak. Hatásukra elpusztult a rákos sejtek 99 százaléka, az egészséges sejteknek azonban nem történt semmi bántódásuk. Ennek ellenére sok a rejtély is. A gyógyszer nagyobb adagjai ugyanis kevésbé hatékonyak. Az sem egészen világos, miért pusztulnak el kizárólag a rákos sejtek, míg az egészségesek nem, vagy alig károsodnak. A sejtfalak áteresztőképességében mutatkozó különbségek ezt csak részben indokolják. A magyarázatot a molekuláris biológiai kutatások eredményeitől várjuk. Mindenesetre az új rákgyógyszert, a méretre szabott ellipticint, az orvosok már besorolhatják a rákellenes gyógyszerek gyűjteményébe. A jelek szerint hasznosnak ígérkezik többfajta rákgyógyszer keveréke is, mert minél több hatóanyagunk van, annál nagyobb a siker reménye — mondotta dr. Paleotti. HORMON AZ EMLŐRÁK ELLEN Egyetlen parányi cseppnyi újonnan felfedezett hormont sikerült kivonni 80 ezer levágott sertés agyából. A texasi egyetem kutatói további háromnegyedmillió levágott sertés agyát tervezik feldolgozni ahhoz, hogy a további kutatásokhoz elegendő menynyiségű prolaktin gátló hormon álljon rendelkezésükre. Ha gyanújukat sikerül megerősíteni, ennek a hormonnak fontos szerepe lehet az emlőrák kezelésében. Kari Folkers és öt kutatótársa a sertések hipofíziséből különítette el. majd tisztította meg azt a hormont, amely a szervezet prolaktin-termelését gátolja. Az agyalapi mirigynek ez a hormonja szabályozza — egyebek között — az emlők fejlődését és a laktációt, de szerepe lehet az emlőrák kifejlődésében is. AZ OSZTROGÉNEK VESZÉLYEI Az Egyesült Államokban az 1960-as évektől napjainkig milliónyi nőbeteget kezeltek ösztrogén hormonokkal a menopauza, a női változás korát követő időszak tüneteinek enyhítésére. Az ösztrogén hormonok ilyen felhasználása megnöveli a méhrák kockázati veszélyét — erről ad hírt a New England Journal of Medicine cimű tekintélyes orvostudományi folyóirat egyik legutóbbi száma. Az egyik seattlei kórházban 634 nőbeteget, egy Los Angeles-i kórházban pedig 282 nőbeteget vizsgáltak meg. és úgy tapasztalták, hogy azok számára, akik ilyen célból ösztrogén hormonokat szedtek, a méhrák kockázati veszélye legalább ötszörös. RÁKOKOZÓ VEGYSZEREK SPERMIUM-TESZTJE Modern életünkben nagy szükség lenne olyan módszerekre, amelyekkel gyorsan kiszűrhetők lennének az emlősökben mutációt, születési rendellenességeket és rákot okozó vegyszerek. A jelenlegi módszerekhez sok kísérleti állatra van szükség és a vizsgálatok hosszadalmasak. A baktérium-teszteket ugyan eredményesen használhatjuk a káros anyagok kimutatására, ám az így nyert adatok nem alkalmazhatók közvetlenül az emlősökre. Az egyik torontói kutatóintézetben nemrégen megfigyelték, hogy a rendellenes spermiumok száma megnövekszik, ha az egereket kis röntgensugáradag hatásának teszik ki. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a spermiumokat felhasználják a káros vegyszerek kimutatására is. A sok elváltozás mellett rákot is okozó vegyszerek hatására ugyanis — amint azt az egereken végzett kísérletek igazolták — megnövekszik a rendellenes spermiumok száma, méghozzá a vegyszer hatékonyságától és mennyiségétől függően. PRANDL SÁNDOR felvétele KIS HÍREK A MOTORIZMUS VILÁGÁBÓL OLASZORSZÁG — Évente átlagosan 260 000 autót lopnak el Olaszországban, s ez azt jelenti, hogy az autólopások számát tekintve az olaszok vezetnek. Franciaországban egyébként évente 130 000, Angliában 59 000, az NSZK-ban predig 50 000 autó .cserél gazdát". Modern jelenség, hogy ma már nemcsak a személyautók kelendőek; igen gyakori a teherautólopás, s újabban — magányosok vagy bandák — áruszállító kamionokat lopnak el, természetesen az áruval együtt. NSZK — Mannheimban felújítottak egy személygépkocsit, amely kilencven évvel ezelőtt indult el első útjára. A kocsi Karl Benz konstrukciója. A most helyrehozott autó óránkénti átlagsebessége — 15 kilométer. BULGARIA — Bulgáriában általános sebességkorlátozás lép életbe a közeljövőben. Ennek alapján valamennyi közúton — a lakott területeken kívül is — a maximálisan megengedett óránkénti haladási sebesség 80 kilométer. SZOVJETUNIÓ — A moszkvai Lichacsev autógyárban elkészültek az első Zil—117 V kabrioletek. A kétajtós, lenyitható tetejű, légkondicionált kocsi első üléseit és oldalablakait villanymotor mozgatja. A nyolchengeres, 300 lóerős V motor maximálisan 200 kilométeres óránkénti sebességgel tudja repíteni a 3360 kilogramos szép karosszériájú autót. A LENGYEL ZASTAVA A lengyel autógyártás és a Fiat-művek kapcsolatai visszanyúlnak a két világháború közti időkbe. Közvetlenül a második világháborút megelőző években évente háromezer darab Fiat 508-as szerelését Végezték Lengyelországban. A háború után ismét a külföldi licenszek segítségével indult be a szocialista lengyel autóipar. Bizonyára emlékszünk a Warszawa személyautókra, amelyeket a szovjet Gaz M 20 licensze alapján kezdték gyártani 1946-ban. A másik jelentős külföldi partner ismét a Fiatművek volt, amely a 125-ös .fiatok“ gyártását engedte át Lengyelországnak. Legújabban az 1100 köbcentiméter űrtartalmú kocsik fcategóriájába tartozó Fiat 128-as kocsik gyártását kezdték el Lengyelországban. Ezeket a személyautókat Jugoszlávia is gyártja, háromajtós kivitelben. A most kötött megállapodás szerint Lengyelország Zostava 1300p néven hozza forgalomba ezeket a kocsikat, Jugoszlávia pedig — cserébe — jogot nyert a Polski Fiat 125p kocsik részleges gyártására. 27
