A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-10-04 / 30. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés — népművészet - levelek * tudósításo A CSEMADOK KB VÁLASZTÁSI FELHÍVÁSA A CSEMADOK Központi Bizottsága a képviselőtestületi választásokkal kapcsolatban irányelvet dolgozott ki a járási bizottságok és a helyi szervezetek számára. Az irányelv a választások jelentőségével foglalkozik. Azzal, hogy a nép felelősségteljesen dönt majd országa további sorsáról akkor, amikor a szocialista állam törvényei szerint megválasztja a törvényhozó testületek és a nemzeti bizottságok képviselőit. A választásokban kétségtelenül kifejeződik majd népünknek az az akarata, hogy továbbra is a szocializmus, a haladás és a béke útján akar haladni. Az irányelv megállapítja, hogy a CSKP XV. kongresszusa után büszkén tekinthetünk vissza az elmúlt 5 esztendőre. A becsületes, az áldozatos és eredményes munka meghozta gyümölcsét. Az elért eredmények hozzájárulnak társadalmunk gazdagságához, anyagi és kulturális színvonalunk emeléséhez, városaink és községeink fejlődéséhez, egész szocialista hazánk további felvirágzásához. Az 1976-os esztendő második félévében — állapítja meg az irányelv — minden tömegszervezetnek alkalma lesz tovább erősíteni kapcsolatát és viszonyát a szocializmushoz és a párt politikájához. Ez a törekvés hatja ót a CSEMADOK szerveit és szervezeteit is. A CSEMADOK KB Elnöksége erkölcsi kötelességének tartja, felhívni minden helyi szervezet vezetőségének és minden CSEMADOK-tagnak a figyelmét arra, hogy a választási kampányban végzett kulturális és politikai munkával igazi szocialista hazafiakhoz méltán, kellő mértékben vegyék ki részüket a munkából. A CSEMADOK KB Elnöksége szükségesnek tartja, hogy minden helyi szervezet tartson vezetőségi és tagsági gyűlést a választási kampány idején, s ismertessék meg a tagságot a választási törvény alapelveivel és a választási felhívással. A taggyűléseken népszerűsítsék a Nemzeti Front jelöltjeit, mozgósítsák a CSEMADOK-tagságot a képviselői bemutatkozó gyűlésen való aktív részvételre, és ahol a Nemzeti Front szervei konkrét feladat elvégzésére kérik fel a CSEMADOK szerveit és szervezeteit, biztosítsák ezeknek a feladatoknak a teljesítését. A járási bizottságok úgy irányítsák a népművelési szakbizottságok és előadói testületek tevékenységét, hogy azok a választási törvény, valamint a CSKP XV. és az SZLKP kongresszusa határozatainak a tanulmányozására irányítsák a figyelmet, felhasználva ehhez a járási pártbizottságok és más szervek által kiadott segédanyagokat. A CSEMADOK KB szükségesnek tartja, hogy a népművelési szakbizottságok dolgozzanak ki előadói anyagokat a pártkongresszus jelentőségéről és népszerűsítéséről, valamint a választási törvénnyel kapcsolatos tennivalókról. Járási bizottságaink és a helyi szervezeteink biztosítsák tánccsoportjaink és énekkaraink színvonalas műsorát a választási kampány idején. Az irányelv értelmében konkrét terveket kell kidolgozni a választással kapcsolatban s ezeket a terveket szeptember 20-ig kellett eljuttatni a helyi szervezeteknek. A megjelölt feladatok sikeres teljesítése érdekében a járási bizottságok titkárainak fel kell venniük a kapcsolatot a Nemzeti Front szerveivel. KELLEMETLEN MEGLEPETÉS Falusi lakosságunk jelentős része a szövetkezetben talál munkalehetőséget. Örvendetes, hogy ma már a szövetkezeti dolgozók jövedelme sem kevesebb, mint a más munkahelyeken dolgozóké. Ennek ellenére, néhány szövetkezeti tagnál tett látogatásom után mégis támadt hiányérzetem, amelyről most szólni szeretnék. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az anyagi szükséglet nem minden esetben áll összhangban a kulturális igényekkel. Nincs szándékomban senkit megsérteni, és általánosítani se szeretnék. A jászándék késztet rá, hogy elmondjam, mit láttam, mit tapasztaltam. Kezdjük mindjárt a legszembetűnőbbel. A dolgozók tágas, jól berendezett lakásai kihasználatlanul állnak a legtöbb helyen. Gyakran csupán azt a célt szolgálják, hogy gazdáik eldicsekedhessenek vele a vendégeknek, a látogatóknak. S a látogató valóban sok mindent lát. Csodálatosan szép bútordarabokat, csillogó kristálypoharakat és süppedő szőnyegeket. Másokat lenyűgöz, engem elgondolkoztat ez a látvány. Nemcsak elgondolkoztat, de el is keserít, hogy a ragyogó vitrinek polcain ékeskedő csecsebecsék között hiába keresem a könyvet s a falakon a festményeket, az újságtartóban az újságot, nem találom őket. Pedig a jövedelemből bőven telne ilyen célokra is. A sok-sok Zsiguli, Fiat vagy Skoda sem annyira luxuscikk, hanem amolyan tekintélybiztositó eszköz. Az autótulajdonosok vasárnaponként csupán a garázs elé állítják ki autóikat, és nagy szó, ha néhányszor végig is kocsikáznak a falun. Néha a közeli piacra is el-elruccannak, mert hát .a gyereknek is jó lenne már egy új autó“. Néhányon a szabadságukat sem akarják „haszontalanul" eltölteni. „Kár lenne fölöslegesen költeni valahol a pénzt!" Arra sincs szükségük, hogy moziba és színházba járjanak, felkeressenek néhány nevezetesebb történelmi helyet, benyissanak a képtárakba. Pénzüket jószívűen inkább a gyermekeiknek tartogatják, hogy azok megint az övéiknek juttathassanak többet. Sok-sok polgár így válik anyagiassá és horácsolóvá. Igényei egyoldalúak. A pénz imádata háttérbe szorítja a művészet és a kultúra szeretetét. Persze ez a jelenség veszélyessé is válhat. A kulturális igénytelenség sok mindent szétrombolhat az emberben. Érdemes ezen elgondolkozni! Olykor arra a következtetésre jutok, hogy az esetek többségében a szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek vezetői is felelősek a kultúra iránt tanúsított közönyért Nem fordítanak kellő gondott a dolgozók nevelésére, kulturális igények felkeltésére és kielégítésére. Persze ezt a következtetésemet sem szabad általánosítani. Mégis, felteszek néhány kérdést, hogy érthetőbb legyen, miről is van szó? Hány szövetkezetnek van szakképzett kultúrfelelőse, népművelési előadója? Hány szövetkezetben van könyvtár, esetleg üzemi klub? Úgy gondolom, hogy feltett kérdéseimre csak kevés helyen kapnék megnyugtató választ. Kivétel persze akad. De ez sem jelenthet megnyugtatást. Dél-Szlovákiában már számtalan egyesített szövetkezet van. Jól gazdálkodó mezőgazdasági üzemeink évi jövedelme néhány millió koronára rúg. Bőven jutna belőle a kulturális alapra. Bizonyára jut is. Bár nem mindegy, hogyan gazdálkodunk ezzel a pénzzel. Több helyen a szövetkezet vezetői a tevékenykedni akaró vagy tevékenykedő tömegszervezeteket, színjátszó csoportokat vagy irodalmi színpadokat nem támogatják kellőképpen. Pedig ezek a csoportok elsősorban a falusi dolgozókat, a szövetkezeti tagokat hivatottak szórakoztatni. Olyan esetekkel gyakran találkozhatunk, hogy egy-egy színházi előadásra, kultúrális rendezvényre a szövetkezet megvásárol néhány száz jegyet. Akkor lepődünk meg, amikor látjuk, hogy a kulturális otthon kong az ürességtől. „Erről viszont mi már nem tehetünk" — mondják az illetékesek. Csakhogy ezzel a válasszal még nem oldódott meg semmi. A szövetkezeteknek nemcsak a dolgozók munkaerkölcséért, de ideológiai és kulturális színvonaluk emeléséért is felelniük kell. A munkahelyek légkörének, a jó kollektív szellemnek a dolgozók magánéletére is hatnia kell. Távolról sem mindegy, hogy szocialista közösségünket milyen egyének alkotják. Az anyagi javak biztosítása elsőrendű cél, de az embereket szellemi téren is nevelni kell. Anyagiakon kívül szellemi táplálékra is szükségük van az embereknek ... CSAKY KAROLY PEZSGŐ KULTURÁLIS ÉLET A kulturális munka területén, a CSEMADOK JB és a helyi szervezet munkájában is fontos dolog a szervezés. Járásunkban tavaly határidőben fejeződtek be a helyi szervezetek évzáró taggyűlései. Ez azt jelentette, hogy az dén az előre kidolgozott és jóváhagyott tervek szerint kezdhettek munkához a helyi szervezetek. Járásunkban 40 helyi szervezetet és több mint hatezer tagot tartunk nyilván. Ismételten terveink között szere-A FÉNYKÉPÉSZ SZEMÉVEL Jelentős kiállítást nyitottak meg a Királyhelymeci Művelődési Házban. Molnár János tanár művészi fotói mutatják be a 30 év előtti és mai várost. Festményszerűen szépek és élethűek a képek. Valamennyi az eleven élet egy-egy darabja. Mindjárt nagy hatással van a látogatóra az a felvétel, amely egy 62 személy részére épült lakást mutat be. A kiállításon szerepel egy további kép is a régi városról, ahol 168 új lakás épül. „Az új felcserélj a régit" cím alatt látjuk az új, épülő szőlő-présházat, a sportstadiont és a Z-akcióban épült új éttermet, valamint a 60 férőhelyes új óvodát és családi házakat. Nagyon szép felvétel készült a Jednota új áruházáról is. Az állami gazdaság szépen rendben tartott udvara szintén a kiállítás része. Kép, képet követ, az ember azt sem tudja hirtelen, hogy melyiket nézze. Az érdekes kiállításért Czibák Mária és Molnár János érdemelnek dicséretet, aki az értékes és művészi felvételeket készítette, kivitelezte és elhelyezte a kiállítási teremben. A szép, az életünkről valló művészi képeket járásunk minden lakójának meg kellen tekintenie. DEMJÉN FERENC 1. Új városrész 2. Múlt és jelen 3. A jövő épületei MOLNÁR JÁNOS felvételei CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo 10
