A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-09-27 / 29. szám
ugusztus huszonnégyedike és » szeptember ötödiké között' rendezték meg Nyitrón loz AGROKOMPLEX' '76 elleveiésü országos mezötxizdersági kiállítást' A seiígi* szemlén több mint száz, hazai'és külfjídi mezőgazdasági berendezéseiét gyártó gazda: 11 kiemelkedő volt a szlovákiai, I, amelyre — af •«kólómmal 't sV. Rr aratói irmany Az országos mezőgazdasági kiállítás jelentőségét, azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznunk. Az persze mór más kérdés, ki miért tartja fontosnak. Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy egy ilyen kiállítás megrendezése a jó üzletkötések szempontjából hasznos. Kétségtelenül így von, én azonban semmiképp nem becsülném le a kiállítás tudatformáló szerepét sem, hiszen manapság, gyorsiramú korunkban, amikor a mezőgazdaság is gyökeresen átalakul, nehéz csak megközelitően is átfogó képet alkotni eme folyamatok egészéről. A mezőgazdaság speciális helyzetéből adódik, hogy nemcsak az agrármérnökök, zootechnikusok stb. számítanak szakembereknek, hanem bizonyos értelemben valamennyi mezőgazdaságban dolgozó ember, legyen az kertész vagy éppen állatgondozó. Ezért alapvető fontosságú, hogy a nagyfokú szakosodás ellenére továbbra is lehetőség nyíljék valamennyi mezőgazdasági ágazat fejlődésének felmérésére. Annál is inkább, mert egy korszerű mezőgazdasági termelőüzem nem fejlődhet egyoldalúan. Például: a modern mezőgazdaságban összhangban kell lenni az állattenyésztés és a növénytermesztés terveinek. A két ágazat nem választható el egymástól, mert kölcsönösen hatnak és kiegészítik egymás fejlődését, illetve fejlesztését. Mindezt nem véletlenül jegyeztem meg. Vagy tíz esztendővel ezelőtt ugyanis mezőgazdasági szakembereink körében elterjedt az a nézet, hogy a modern mezőgazdasági termelőüzemeknek valamelyik ágazatra kell összpontosítaniuk a figyelmet, különben képtelenek az adott feltételek között a maximumot nyújtani. Az elgondolás alapjában véve nem volt rossz, csak éppen orról feledkeztek meg, hogy ez az átalakulás nem valósulhat meg egyik napról a másikra. A mezőgazdaság gépesítésének, kemizációjónak megvalósításához, új gabonatárolók, istállók építéséhez nemcsak komoly befektetésekre van szükség, hanem időre is. És természetesen átgondolt tervezésre. Sajnos, nem mindig jártunk el következetesen. A helyzetet csak tovább bonyolította egyes vezetők csökönyössége és a szövetkezeti tagok egy részének bizalmatlansága az új iránt. Ez tíz évvel ezelőtt volt, azóta lényegesen változott a k*ép. Szép bizonyítéka ennek o most végétért kiállítás is. Aki a kiállítást mint egészet szemlélte, tehát nemcsak a tetszetős öntözőberendezéseket vagy a földmegmunkáló gépeket vagy éppen a szép formájú sertéseket és szarvasmarhákat látta, meggyőződhetett arról, hogy a hagyományosan értelmezett paraszti életforma ma már végérvényesen o múlté. Meglehet, ezt sokan szomorúan veszik tudomásul (esetleg nem is akarják tudomásul venni), a tényeken azonban ez mit sem változtat. Az AGROKOMPLEX ’76 egy következő tanulsága: a hazai ipar szemmellóthatóan egyre nagyobb súlyt helyez arra, hogy a piacot kellő számú, jóminőségű és a mezőgazdaság fejlesztésében nélkülözhetetlen gépekkel, berendezésekkel, vegyszerekkel lássa el. Csakis így képzelhető el azoknak a feladatoknak a megoldása, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa tűzött ki a ó. ötéves tervidőszakra a csehszlovák mezőgazdaság számára. — ez -(Prandl Sándor felvételei) AGROKOMPLEX 76
