A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-09-13 / 28. szám

TUDJA-E, HOGY ...

... a világ legnagyobb keresztrejtvénye a johannesburgi The Star című lapban jelent meg 1964-ben? 6186 kockából állt, 639 vízszintes és 625 függőleges sora volt.

... az űrből jövő kozmikus sugarak és az egyéb természetes sugárforrások körülbelül hat héttel megrövidítik életünket?

... egy köbkilométernyi tengervízben majdnem 2 millió tonna magnézium van?

... Alaszkában nincsenek házilegyek?

... a növények jelzik az uránium jelenlétét? Bizonyos fenyőfajok megváltoztatják színűket, esetleg kiszáradnak, ha a földben sok az uránium.

... az Antarktiszon több ember vesztette

életét tűzvész során, mint fagyás következtében?

... a biztosítótűt már időszámításunk előtt 7000 évvel használták?

... az óceán legnagyobb hullámai láthatatlanok? Ugyanis a vízfelszín alatt képződnek, s néha a 90 méter magasságot is elérik.

... egy kilogramm méz több mint 2000 méh egész életének munkája?

... ha Indiában az elhalálozási arányszámot annyira csökkenthetnék, mint az USA-ban, akkor lakosai egyetlen évszázad alatt ötször benépesíthetnék a Földet?

... a Niagara vízesés párkánya évente másfél métert kopik?

... a világ legrégibb gyára a svédországi Stora Kopparbergs Berslags? 1230 óta működik.

FÉLJÜNK-E A VILLÁMTÓL ?

Az időjárás hirtelen változásai sok keserűséget, bajt okoznak nemcsak a mezőgazdáknak, hanem a kirándulóknak, sportolóknak is. A váratlanul kitörő zivatar során a szabad ég alatt tatózkodó ember komoly veszélynek van kitéve, s ez a veszély a villámcsapás. Még manapság is, amikor pedig már sokmindent tudunk a természeti jelenségekről, gyakran előfordul, hogy a szabadban tartózkodó ember tudatlansága folytán villámcsapás áldozatává válik. Ráadásul teljesen mindegy, hogy oz ember póni félelembe esik vagy éppen rendíthetetlen nyugalommal viselkedik; ha rossz helyen tartózkodik, sem a félelme, sem a nyugalma nem segít.

A VAROSOKBAN

a villámcsapás lehetősége jóval kisebb, mint faluhelyen vagy a szabad terepen. Ennek az a magyarázata, hogy a nagyobb városokban a sűrűn épített házak, a fémvázos konstrukciók és a pókhálószerű villamos vezetékrendszerek szinte villámhárítóként viselkednek. Természetesen így sem kizárt a villámcsapás lehetősége, de a veszély sokkal kisebb, s zivatarok alkalmával rendszerint csak jelentéktelen károk keletkeznek (kialszik a villany, megrongálódik o rádió, megszakad a telefonöszszeköttetés, stb.). Ennek ellenére nem árt betartani néhány óvatossági szabályt: heves zivatar idején ne nyúljunk nagyobb fémtárgyakhoz és lehetőleg ne használjuk a vízvezetéket.

A JÁRMÜVEK ÉS A VILLÁMCSAPÁS

A legtöbb gépjármű — mégpedig azok, amelyeknek a karosszériája teljesen fémből készült — védelmet nyújt a villám ellen, mert az ilyen jármű Faroday-kalitkaként viselkedik. A Foraday-kalitkába — amely egyébként egy minden oldolról zárt, bádogból vagy sűrű dróthálóból készült burok — nem hatol be a külső elektromos mező, tehát a villámkisülés sem. Egy ilyen kalitkában tartózkodó emberre még a hárommillió voltos feszültség sem jelent veszélyt! Faraday-kalitka módjára viselkednek a vágányhoz kötött, fémből készült forgalmi eszközök, továbbá a hajók és a drótkötélpályák kabinjai, a repülőgépek és a teljesen fémvázas gépkocsik. A nyitott gépjárműveknél (motorkerékpár, traktor) a villámcsapás veszélye ugyan olyan nagy, mint a nyílt terepen haladó gyalogos számára. Hasonlóképp nem véd a villám ellen a műanyagkarosszéria sem! Téves az a nézet, hogy a gumiabroncsok szigetelik a járművet. A sok kilométer utat megtett villám számára a gumiabroncs nem jelenthet akadályt. Nem nyújt védelmet az sem, ha az ember befekszik a jármű alá. S végül, hiába ülünk teljesen fémváias járműben, ha az autórádió antennáját nem vontuk be. Az antennán keresztül ugyanis a villám behatolhat a kocsi belsejébe, s ott halálos balesetet okozhat.

A SZABAD CG ALATT

sem mindenütt egyforma a villámveszély. A hegyek gerincén inkább fenyeget a villámcsapás, mint a lejtők olsóbb részein. A szabad terepen jóval nagyobb a kockázat, mint az erdőben. Köztudomású, hogy a magányos fák alatt megbúvók sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a nyílt terepen haladók. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nem mindig igaz az oz állítás, hogy a villám a magoson kinyúló tárgyakba, fákba vagy hegycsúcsokba vág bele. Sok esetben épp a fordítottja történik: a villámcsapás a legmélyebben fekvő részeket éri. Ennek az a magyarázata, hogy kétféle villám létezik (a keletkezés szempontjából): pozitív és negatív. A pozitív villám olyan elektromos kisülés a felhő és a föld között, amelynek pozitív sarka a felhő. Az ilyen villámok ott gyokoriak, ahol a talaj nedves vagy jó vezetőképességű.

(Kurucz Sándor felvétele)

AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI

ROVER 350

Gyártja: Leyland Cars. Solihull (Warwickshire) Nagy-Britannia

Motor: Négyütemű, nyolchengeres, térfogata 3528 köbcentiméter

Teljesítmény: Maximális sebesség 200 km/h; 100 km/h sebességre 9 másodperc alatt gyorsul fel. Átlagos üzemanyagfogyasztás 11,5—12 liter 100 kmre.

KÖZÚTI BALESETEK ÉS AZ ÚTBURKOLAT

A biztonságos közlekedés elengedhetetlen feltétele — sok egyéb mellett — a jóminóségű úthálózat. Statisztikai adatok igazolják, hogy a motorizmus fejlődésével egyenes arányban nő azoknak a közúti baleseteknek a száma, amelyeket az elavult típusú útburkolatok indéznek elő. 1975-ben például a kockakővel borított utakon előfordult balesetek több mint 30 százalékát a rossz minőségű burkolat okozta. A betonlapokkal fedett utakon ez az arány ugyan kisebb, de ott is a növekedő mutató a jellemző. Az aszfalt-borítású utakon viszont a rossz minőségő útburkolat a balesetek csupán tíz százalékának volt előidézője, s az ilyen balesetek száma évről évre csökken, elsősorban azért, mert az aszfaltborítású utak karbantartása egyszerű, kevés mechanikai munkát igényel.

A kép lattan jogosan felmerül a kérdés: az emberi fantáziának fantáziának nincs határa?

04