A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-09-06 / 27. szám

CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításo SOKOLDALÚ EMBER Fiatalos mozgású, mosolygó arcú, közvetlen em­ber. Életkorára csupán ezüstösen csillogó hajáról következtethetünk. Pedagógusaink népes családjá­ban Csallóköz-szerte és szinte mindenütt ismerik Te­leki Miklóst, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Pedagógiai Központ vezetőjét. Több mint har­mincéves pedagógiai pályája során nemzedékeket nevelt fel és oktatott. Szülei is tanítók voltak. Fiatal pedagógusként mindjárt a felszabadulás után be­lépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába, s aktí­van kivette részét a mezőgazdaság szocialista át­alakításából; de ott volt a CSEMADOK megalaku­lásának a bölcsőjénél és azóta is aktiv kulturális munkát végez. Kezdetben osztatlan iskolában tanított, mégis ju­tott ideje a népművelésre. Dalárdát szervezett, szín­darabokat tanított be, amelyekkel a csallóközi fal­vakat járták. Részt vett a magyar iskolák újraszer­vezésében, később iskolaigazgatóként, majd járási tanfelügyelőként fejtett ki érdemdús munkát. Mód­szertani és szakmai ismereteit jelenleg mint a Járá­si Pedagógiai Központ vezetője kamatoztatja. Rend­szeresen szervez továbbképző tanfolyamokat, irányít­ja a pedagógusok politikai iskolázását, szorgalmaz­za a progresszív oktatási formák és módszerek be­vezetését. Sokoldalúan elfoglalt ember, de marad ideje a népművelésre is. Pedagógus számára szinte nélkü­lözhetetlennek tartja az iskolán kívüli munkát. Eb­ben is a tisztelet és a tekintély növelésének a lehe­tőségét látja. Tagja a CSEMADOK Központi Bizott­ságának és dunaszerdahelyi járási bizottságának. Jelenleg a CSEMADOK alistáli (Hroboňovo) helyi szervezetének az énekkarát vezeti, s tíz éve meg­szakítás nélkül tagja a Csehszlovákiai Magyar Ta­nítók Központi Énekkarának. A szervezeti élet fellen­dítését a különféle színvonalas rendezvények és elő­adások szervezésében látja. Kiváló szervező képességgel rendelkezik. Huszon­öt év óta megszakítás nélkül fontos szerepet tölt be a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban. Nagy­szerű személyi tulajdonságokkal rendelkezik. Mun­katársaival szemben igényes és igazságos. Mint a Szocialista Akadémia lektora rendszeresen tart elő­adásokat a világnézeti nevelésről és a dolgozók szocialista tudatformálásának jelentőségéről. Régóta aktív tagja a CSSZBSZ-nek. Figyelemre méltó elő­adásokban ismerteti és népszerűsíti a Szovjetunió népeinek eredményeit és kultúráját. Mondani sem kellene, hogy nem hanyagolja el az önművelést sem. Másképp nem is képzelhető el eredményeket elérni a népművelésben és az oktató-nevelő mun­kában. Az emberek közötti kapcsolatokban az őszintesé­get, a kölcsönös megértést és segíteni akarást tartja a legfontosabbnak. Alkotó módon valósítja meg a CSKP XV. kongresszusának a népművelésre, a kul­túrára és az oktató munkára vonatkozó határoza­tait. A kiváló pedagógust és népnevelőt 55. szüle­tésnapján a közéletben kifejtett érdemdús munkája elismeréséül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aranyplakettjével tüntették ki. SVINGER ISTVÁN Érdemes ápolni a hagyományokat Jól sikerült kézimunka-kiállitást szervezett a (_5£­­MADOK és a Nöszövetség csallóközaranyosi (Zlat­­ná na Ostrove) szervezete. A kiállítást a régi két termében tekinthették meg az érdeklődők. A ren­dező szervek szalaghorgolásos térítőkét, apró kivar­­rású gobelint, toledómunkát, párnákat, faliszőnye­­geket, subát és szebbnél szebb kisteritőket állítottak ki. Akadt látnivaló az első világháborús időkből is. Sőt még régebbi tárgyakat is megtekinthettek a lá­togatók. Korsókat, köcsögöket, lámpákat, lali dísz­­tányérokat s néhány 1880-as esztendőből származó tárgyat. Jó benyomást keltett az úgynevezett pa­rasztsarok, rokkával, vászonöltözékkel, kivarrásokkal. Kiállították Füssi Nagy Ferenc türelmesen készí­tett gyökérlaragványait is: kócsagot, menyét, nyes­tet, pelikánt, őzet és különféle állatfigurákat. Külön öröm, hogy az illetékeseknek sikerült felkelteniük a lakosság érdeklődését, némelyik házból tíz térítőt, párnát s egyéb régi dolgot juttattak el a kiállítási termekbe. Az értékes gyűjteményt három csoportra oszthat­juk: a hagyományos, régi időket tükröző horgolások­ra, a népviseleti tárgyakra és a szokások bemuta­tására, valamint az újkori kivarrásokra, blúzokra, ru­hákra és ágyneműkre. Akik megtekintették az érté­kes kiállítást, áttekintést nyerhettek arról, hogyan használták fel a dolgozó asszonyok szabad idejü­­ket. Egyébként a kiállítás arról is meggyőzött min­denkit, hogy érdemes ápolni a hagyományokat. MICHELBERGER NATALIA ' „»a "V--: ‘ ■ <*» Asi RÖVIDEN Jól működik a CSEMADOK málasi helyi szervezete. A tavaly decemberben elkészült művelődési ház építésénél ötszáz órát dolgoz­tak a CSEMADOK tagjai. A kulturális otthon ünnepélyes átadásakor műsort adtunk. Ka­rácsonykor szintén jól szerepeltünk esztrád­­műsorunkkal. Ügyesen megrendeztük a szil­veszteri táncmulatságot is. Áprilisban és májusban Lovicsek Béla; Tűzvirág című színművét mutattuk be. Az előadás tetszett a lakosságnak. Jó az össz­hang, az együttműködés a helyi pártszerve­­vettel és a Nemzeti Front többi szervezeté­vel. Az idén 240 órát dolgoztunk társadalmi munkában. Ősszel Ki mit tud? címmel ve­télkedőt akarunk szervezni. Ebbe szeretnénk bekapcsolni a lakosságot, óvodásokat és nyug­díjasokat, mindenkit. Reméljük, ez az akció is sikerülni fog. Hiszen lelkesedésben, aka­rásban nincs hiány. A hnb vezetői készsége­sen támogatják munkánkat. ÖLLÉ PIROSKA A CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekújvá­ri) járási titkársága néhány helyi szervezet­tel együttműködve jól sikerült dal- és tánc­ünnepélyt rendezett Muzslán. A csoportok a sportpálya szabadtéri színpadán léptek fel. A színpadot a szövetkezet tagjai készítették el. A dal- és táncünnepélyen a járás déli ré­szén fekvő községből szerepeltek kulturális csoportok. Éneklő csoportok, citerazenekarok a vidék régi dalait elevenítették fel. Lakodal­mi szokásokból is kaptunk ízelítőt. A tikasztó hőségben üdítően hatott a szép tarka műsor, az ízléses népviselet és az egyes műsorszámokat hangulatosan összekötő szö­veg. Vidáman szólt, a dal, és akik ismerik ennek a vidéknek a múltját, történelmét, ön­kéntelenül is arra gondoltak, hogy harminc­egy évvel ezelőtt Múzsla lakossága fogadta be azokat, akiket a háború elüldözött az ott­honaikból. Megosztották lakásukat, élelmü­ket a rászorulókkal. A kommunista falu pol­gárai segítséget nyújtottak a bajban. Talán nem véletlen, hogy a CSKP megalakulásának 55. évében Múzslán rendezték meg a já­rási dal- és táncünnepélyt. HAJTMAN KORNÉLIA CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo 11

Next

/
Thumbnails
Contents