A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-07-05 / 20. szám
ÉVADZÁRÓ BEMUTATÓ A MATESZ-BAN A Magyar Területi Színház a XIII. Jókai-napok megnyitásának előestéjén tartotta évadzáró bemutatóját. Választása ezúttal Móricz Zsigmondi Légy jó mindhalálig című színművére esett. Hadd tegyem hozzá mindjárt: szerencsés, találó választás volt, hiszen Nyilas Misi története fiataloknak és időseknek egyformán ismert és kedvelt olvasmánya. És talán minden más műnél alkalmasabb arra, hogy hidat építsen hivatásos színházunk és a színház iránt érdeklődő fiatalok között. A MATESZ kereken egy évtized múltán nyúlt újra Móricz-darabhoz. A Kismadár és az Úri muri bemutatása óta nem láttuk a magyar realista prózairodalom kimagasló képviselőjének alkotását a Területi Színház színpadán. Most örömmel vethetem papírra, hogy a MATESZ- gárda a Kismadár és az Úri muri emlékezetes sikeréhez hasonlóan a Légy jó mindhalálig-ban is komoly művészi erényeket csillantott meg mind a rendezés, mind a színészi játék tekintetében. A móriczi „mesét" világossá, áttekinthetővé, tanulságait pedig aktuálissá és egyértelművé tették. Pontosan úgy, ahogy a színház dramaturgja az Új Szóban írta: A „hivatalos“ korízlés alapján készült móriczi dramatizáció „megható gyermektörténete“ helyett a színház merőben új értelmezésben mutatja be Nyilas Misi történetét. Ehhez az új értelmezéshez adalékokat a szerző „utólagos" megjegyzései, levéltöredékei szolgáltattak. Konrád József rendező érdeme, hogy a debreceni kollégium dogmatikus, merev légkörének ábrázolása új megvilágításban kerül a néző elé; az előadás során feltörnek az általában csak „iskolai történetként“ számontartott móriczi mű mélyebb rétegei, s megérezzük bennük az író vergődését, eszmei tisztánlátását. Az előadás egyik legnagyobb erénye tehát a Móricz szelleméhez való hűség, amelyet az író oly lenyűgöző drámaisággal és lélektani árnyaltsággal a regényben fogalmazott meg. A tizenkét éves Nyilas Misi jóvátehetetlen csalódása az egykori dzsentri világ felnőttéiben a felrázás erejével hatott, hiszen az író leleplező szenvedéllyel rajzolt hiteles kórképet ni akkori világról. Ez a kórkép összefonódik a főhős felnőttek világába vágyó, ám a valóságot még csak gyerekszemmel látó egyéni drámájával; s épp ez a rendezői értelmezés teszi a dzsentrivilág letűntével is tanulságossá, általános érvényűvé a művet. Konrád József újszerűén akarja érteni és értetni a „Légy jó mindhalálig“-ot. E céltudatos művészi törekvés szolgálatába — az általá-Lörincz Margit, Varsányi Mari, Fazekas Imre és Palotás Gabi a színmű egyik jelenetében Nyilas Misi Doroghyék Sanyikáját latinra tanítja (Varsányi Mari és Németh Ica) nos értelmezés mellett — számos jó ötletet és nagyszerűen sikerült részletmegoldást állít. Remek ötlet például a közönség lelkiismeretére apelláló tükrözés, az egyházi iskola zsoltáros hangulatának találó ábrázolása és az egyes jelenetek közötti átmenetet is kiválóan sikerült megoldani azzal, hogy a főhős egy-egy öltözékdarab vagy rekvizitum átadásával tulajdonképpen továbblendíti a cselekményt. A szinte kifogástalan rendezés egyelen szépséghibája, hogy Konrád egyszer-kétszer kilép a cselekmény sodrából, és szinte didaktikuson mondatja el Nyilas Misi gyermekien naiv elképzeléseit a felnőttek igazságosnak és szeretetteljesnek, őszintének és boldognak vélt világáról. Nyilas Misit Varsányi Mari játssza a színpadi beszéd néhány apró hibájától eltekintve — kiválóan l\ Fürge eszű, nyílt, őszinte, becsületes és törekvő. A szemébe szökkenő könny belülről jön. Minden szava és mozdulata igaz. Tisztasága, a felnőttek világába való őszinte vágyakozása gyerekesen természetes. Eddigi színészi pályafutásának legérettebb, legkiforrottabb alakítását nyújtja, s alig járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy az elmúlt évad során látott színészi teljesítmények közül Nyilas Misi figuráját érzem a legjobbnak. A darabban sok színész játszik. Ezért a teljesítmények valamiféle sorrendjét nehéz felállítani. A népes szereplőgárdából a kiváló alakítást nyújtó Siposs Jenő (Valkay tanár) és Tóth László (Bagoly tanár). a vásott kamaszokat remekül megjelenítő Mák Ildikó (Böszörményi) és Bittó Eszter (Tök Marci), valamint a szélhámoskodó dzsentri János urat alakító Holocsy István játéka maradt emlékezetes. Jól sikerültek Balogh Ági jelmezei, és tetszett Platzner Tibor jó térhatású díszlete is. (i-r) NAGY LÁSZLÓ felvételei Játékos dulakodás a IV. B-ben. (Balról: Benes Ildikó, Varsányi Mari, Mák Ildikó és Bittó Eszter) 21