A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-07-05 / 20. szám

Részletek az ún. allatsorozatba tartozó arraszokból A WAW E LI faliszőnyegek Az újjáépített palotában méltó ott­hont kapott a képzőművészet. Ma már «48 olajfestmény, 18 435 rajzot, érté­kes illusztrációt tartanak nyilván a Vá­rosi Képtárban. Ezekből időnként vidéki városokban is rendeznek kiállításokat. A rajzok nagy része a 1583—1825 közti évekből való, legtöbbjük a'magyar kirá­lyok pozsonyi koronázását örökíti meg. Figyelemre méltó Kupeczky János barokk művész grafikája, akinek körülbelül 300 rajzát őrzi a Városi Képtár. A palota első emeleti termeiben — érdekes megoldással — állították ki azt a szines Medici-ciklust (IV. Henrik fran­cia király, a Bourbon-ház alapítója és hitvese, Medici Mária, valamint XIII. Lajos francia frirály életének jelentős eseményeit örökíti meg), amelyet Ru­bens rajzai alapján tf XVIII. század leg­híresebb rézmetszői: B. Picard, C. Du­­chang, A. Trouvain készítettek. Régi po­zsonyi csaiaaox gyűjteményeiből kerül­tek a képtárba C. Rosier, E. Spir, R. Lang értékes alkotásai. A galéria második emeleti termeiben « XX. század legszebb szlovákiai alko­tásaiban gyönyörködhetünk. Sajnos, a Városi Képtárban a szob­rászművészet még nincs úgy képviselve, ahogyan azt sokan joggal elvárnák. A bécsi származású, világhírű G. R. Donner, X. Messerschmidt és V. Tilgner itt faragott alkotásai mellől feltűnően hiányoznak azok a nagyszerű művek, amelyeket Fadrusz János, a pozsonyi születésű, világhírű szobrász alkotott. A Városi Képtárnak kellene féltő gonddal megőriznie például azt a vörös márványból faragott négy gyönyörű Fadrusz-dombőtművet (Tavasz, Nyár, Ősz, Tél), amelyek a Borászati Intézet Brno úti pincéihez vezető kapualjban pusztulásra vannak itélVe. A képtár vendégkönyvét lapozgatom. Az elismerő észrevételekké!, dicséretek­kel teljesen egyetértek. A Városi Kép­tárra — amely bármelyik világváros ékköve lehetne — valamennyien büsz­kék lehetünk. A vendégkönyvbe azon­ban mégsem dicsérő szavakat, hanem kérést jegyzek be: nagybetűkkel. Ké­rem, mentsék meg Fadrusz János alko­tásait! FEDERMAYER ISTVÁN A konzervátoroknak évekre van munká­juk az arraszoknál. Elöl: Božena Niez­­goda A krakkói Wawel egyik legszebb ékessége és büszkesége a királyi palota termeit díszítő híres fali­­szőnyeg-gyüjtemény. A faliszőnye­geket Zsigmond Ágost (1548—1572) kirtly megrendelésére a flamand Rafaelnek nevezett híres festő, Mi­chael Coxien és segédje, Willem Tons tervei alapján neves brüsszeli szövőmesterek, többek között Wil­lem Pannemaker, Jan van Tiegen, Piotr van Aelst és Nicolas Leyniers készítették. A faliszőnyeg-gyűjtemény a II. világháború idején hosszú és vi­szontagságos út után Kanadába került, ahonnan csak 1961-ben tért vissza Lengyelországba. A több száz éves rendkívül finom szövésű fali­­szőnyegek (gobelinek és arraszok) igen gondos ápolást igényelnek, annál is inkább, mivel sok közülük sérülten érkezett vissza. A mind történelmi, mind pedig művészet­­történeti szempontból felbecsülhe­tetlen értékűnek számító faliszőnye­gek felújítását és rendszeres res­taurálását a waweli műemlék szőt­tesek restaurátori műhelyében vég­zik. A faliszönyegek restaurálása igen fárasztó munkával járó feladat. Nemcsak igen nagy tudást, hanem rendkívüli türelmet is igényel. Ehhez a munkához nem lehet felhasználni semmiféle gépet. A megsérült fali­szőnyegek helyreállítását gondos női kezek végzik. A restaurátorok nem képesek hat áránál tovább dolgozni naponta, s a munka még sok évig eltart majd . . . CZ.

Next

/
Thumbnails
Contents