A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-07-05 / 20. szám
Részletek az ún. allatsorozatba tartozó arraszokból A WAW E LI faliszőnyegek Az újjáépített palotában méltó otthont kapott a képzőművészet. Ma már «48 olajfestmény, 18 435 rajzot, értékes illusztrációt tartanak nyilván a Városi Képtárban. Ezekből időnként vidéki városokban is rendeznek kiállításokat. A rajzok nagy része a 1583—1825 közti évekből való, legtöbbjük a'magyar királyok pozsonyi koronázását örökíti meg. Figyelemre méltó Kupeczky János barokk művész grafikája, akinek körülbelül 300 rajzát őrzi a Városi Képtár. A palota első emeleti termeiben — érdekes megoldással — állították ki azt a szines Medici-ciklust (IV. Henrik francia király, a Bourbon-ház alapítója és hitvese, Medici Mária, valamint XIII. Lajos francia frirály életének jelentős eseményeit örökíti meg), amelyet Rubens rajzai alapján tf XVIII. század leghíresebb rézmetszői: B. Picard, C. Duchang, A. Trouvain készítettek. Régi pozsonyi csaiaaox gyűjteményeiből kerültek a képtárba C. Rosier, E. Spir, R. Lang értékes alkotásai. A galéria második emeleti termeiben « XX. század legszebb szlovákiai alkotásaiban gyönyörködhetünk. Sajnos, a Városi Képtárban a szobrászművészet még nincs úgy képviselve, ahogyan azt sokan joggal elvárnák. A bécsi származású, világhírű G. R. Donner, X. Messerschmidt és V. Tilgner itt faragott alkotásai mellől feltűnően hiányoznak azok a nagyszerű művek, amelyeket Fadrusz János, a pozsonyi születésű, világhírű szobrász alkotott. A Városi Képtárnak kellene féltő gonddal megőriznie például azt a vörös márványból faragott négy gyönyörű Fadrusz-dombőtművet (Tavasz, Nyár, Ősz, Tél), amelyek a Borászati Intézet Brno úti pincéihez vezető kapualjban pusztulásra vannak itélVe. A képtár vendégkönyvét lapozgatom. Az elismerő észrevételekké!, dicséretekkel teljesen egyetértek. A Városi Képtárra — amely bármelyik világváros ékköve lehetne — valamennyien büszkék lehetünk. A vendégkönyvbe azonban mégsem dicsérő szavakat, hanem kérést jegyzek be: nagybetűkkel. Kérem, mentsék meg Fadrusz János alkotásait! FEDERMAYER ISTVÁN A konzervátoroknak évekre van munkájuk az arraszoknál. Elöl: Božena Niezgoda A krakkói Wawel egyik legszebb ékessége és büszkesége a királyi palota termeit díszítő híres faliszőnyeg-gyüjtemény. A faliszőnyegeket Zsigmond Ágost (1548—1572) kirtly megrendelésére a flamand Rafaelnek nevezett híres festő, Michael Coxien és segédje, Willem Tons tervei alapján neves brüsszeli szövőmesterek, többek között Willem Pannemaker, Jan van Tiegen, Piotr van Aelst és Nicolas Leyniers készítették. A faliszőnyeg-gyűjtemény a II. világháború idején hosszú és viszontagságos út után Kanadába került, ahonnan csak 1961-ben tért vissza Lengyelországba. A több száz éves rendkívül finom szövésű faliszőnyegek (gobelinek és arraszok) igen gondos ápolást igényelnek, annál is inkább, mivel sok közülük sérülten érkezett vissza. A mind történelmi, mind pedig művészettörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékűnek számító faliszőnyegek felújítását és rendszeres restaurálását a waweli műemlék szőttesek restaurátori műhelyében végzik. A faliszönyegek restaurálása igen fárasztó munkával járó feladat. Nemcsak igen nagy tudást, hanem rendkívüli türelmet is igényel. Ehhez a munkához nem lehet felhasználni semmiféle gépet. A megsérült faliszőnyegek helyreállítását gondos női kezek végzik. A restaurátorok nem képesek hat áránál tovább dolgozni naponta, s a munka még sok évig eltart majd . . . CZ.
