A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-07-05 / 20. szám
Hargitoy András És milyen eredményekre számít Széchy Tamás edző? — A 400 méteres vegyesúszásban <ét érmet: aranyat és bronzot, a 200 méteres hátúszásban ezüstérmet, és az 1500 méteres gyorsúszásban is két érmet várok — jelentette ki nyilatkozatában a magyar edző. Nyolc magyar úszó utazik Kanadába. Verrasztó, Hargitay, Soós, Wladár, Koczka, Bóber, Nagy, — a nők vei senyében pedig Verrasztó Gabi és Gyarmati Andrea képviselik a magyar színeket. A MAGYAR VIVÔSPORTNAK nagy olimpiai hegemóniája van. Fuchs dr.. Posta, Tersztányszky, Pillér, Kabos, Gerevich, Kovács, Kárpáti, a nők versenyében pedig elsősorban Elek Ilona volt az, akik meg-A PÁSTRÓL ÉS A VÍZBŐL ARANNYAL TÉRNEK HAZA A MAGYAR OLIMPIKONOK ? A két sportág, melyben a magyar élsportolók hagyományosan olimpiai sikereket érnek el: az úszás és a vívás. Az úszásban mái 1896-ban, az első újkori olimpián, az athéni kikötő hullámos vizében rendezett versenyen Hajós Alfréd a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban olimpiai aranyérmet nyert; a berlini olimpián Csík Ferenc, kitűnő 57,6 mp-es időeredménnyel nyerte a 100 méteres gyorsúszást, majd a helsinki olimpián a magyar úszónők — Szőke Kati, Székely Éva, Gyenge Valéria és a 4X100 m-es női gyorsúszóváltók — szereztek aranyérmet. A helsinki olimpia után, a magyar ú'szósport nem fejlődött úgy, ahogyan azt várták. Többéves stagnálás utón, Széchy Tamást, a Központi Sportiskola úszóedzőjét bízták meg a fiatal tehetségek nevelésével. — Nehéz, ugyanakkor felelősségteljes feladatot vállaltam. Budapestnek sok gyönyörű fürdője van, de a munkám kezdetekor ötvenméteres medencénk még nem volt — emlékezett kezdeti nehézségeire a magyar úszók edzője. A rendszeres és szorgalmas munka azonban nem maradt eredménytelen. A MÜNCHENI SIKER Széchy Tamás két tehetséges tanítványa, a tizenhat éves Hargitay András, és a vele egykorú Verrasztó Zoltán már a müncheni olimpián bemutatkoztak. Hargitay a 400 méteres vegyesúszásban bronzérmet nyert, Verrasztó pedig bejutott a 200 méteres hátúszás döntőjébe. München után Széchy edző új edzéstervet dolgozott ki. A két fiatal úszó pedig már keményebben dolgozott. És a további sikerek sem moradtak el. Hargitay 1973-ban a 40Ö méteres vegyesúszásban világVerrasztó Zoltán bajnokságot nyert, és sokáig nem talált legyőzőre. Magyarország idei, Kecskeméten rendezett országos úszóbajnokságán azonban nagy meglepetés született: Verrasztó Zoltán a 400 méteres vegyesúszásban — új világcsúcseredménnyel — legyőzte a világbajnok Hargitayt. És győzelmét az Egyesült Államok nemzetközi úszóbajnokságán is megismételte. Hargitay ott második volt! Ml LESZ MONTREALBAN? — Formámat a montreali olimpiára időzöm — mondotta az amerikai verseny után Hargitay. Négyszáz méteren győzni szeretnék, és a 4:26,0 p-es világrekordot is túlszárnyalom! alapozták a magyar vívósport világhírnevét. A magyar vívók közel hat évtizeden ót a világ legjobbjai voltak. Az olimpiai játékokon is sorra nyerték az aranyérmeket. Egészen 1964-ig, amikor a tokiói olimpián megtört a magyar kard hegemóniája, a szovjet vívók kerültek oz élre. Hogyan készülnek Montrealba a magyar vívók, milyen eredményekkel számolnak a szakvezetők? A tavalyi, Budapesten rendezett világbajnokságon — nagy meglepetésre — várakozáson alul szerepeltek a magyar vívók. Egyetlenegy számban sem nyertek világbajnoki címet. Az elmúlt hónapok során azonban ismét olyan sikereket értek el, melyek bizakodásra adnak okot. Többek között elnyerték az erős nemzetközi részvétellel rendezett Tunsram-Kupát, és a további olimpiai ellenőrző-versenyeken is jól szerepeltek. Fenyvesi Csaba, a müncheni aranyérmes, és a tőrcsapat többi tagja, Schmitt Pál, Erdős Sándor és Osztrics István is jó formában vívnak, és a magyar vívónők: Rejtő Ildikó, Bóbis Ildikó és Tardos Ildikó, valamint a fiatal Maros Magda formája is kitűnő. Ugyanígy Gedovári Imre, Gerevich Pál és Kovács Tamás jó felkészülését igazolják a közelmúltban elért eredmények. Montrealba 18 magyar vívó utazik. Mit vár tőlük Bay Béla edző? — A montreali olimpián nagyon nehéz feladatok várnak vívóinkra. Véleményem szerint a mezőny még soha sem volt olyan erős és kiegyensúlyozott, mint most. Ennek ellenére bízom abban, hogy a felkészülést siker, eredmény koronázza, és a hegemóniához hűen, o montreali pástról is aranyérmekkel térünk haza. TÖMEGSPORTTAL AZ EGÉSZSÉGÉRT A Csehszlovák Testnevelési Szövetségre nagy feladatok várnak. A testnevelés és sport tömeges fejlesztésére nagyobb és céltudatosabb figyelmet kell szentelnie. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán — a párt tevékenységéről elhangzott beszámolóban, és a kongresszus határozatában is — részleteiben tértek ki azokra a feladatokra, melyek a szocialista ember, elsősorban a fiatal nemzedék nevelésével függnek össze. Megállapították, hogy a testnevelés és a sport a nevelés elválaszthatatlan részét képezi, annak feljesztését a társadalmunk által biztosított feltételek minden téren elősegítik. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága legutóbbi plénáris ülésén, majd azt követő Bratislava városi és kerületi konferencián részleteiben vitatták meg pártunk határozatával öszszefüggő feladatokat, azokat a terveket, melyek a tömegsport és az élsport fejlődését segítik elő. Vitathatatlan, fiatalságunk szeret sportolni, versenyezni. Erről számtalanszor meggyőződhettünk, ezt senkinek sem kell külön bizonyítgatnia. A sportoláshoz azonban a feltételeket is meg kell teremteni! A fiatalok beszervezéséről, rendszeres foglalkoztatásáról, edzéséről gondoskodni kell! Az elmúlt negyedévszázad során számtalan új, korszerű stadion, torna- és sportcsarnok, műjégpálya, fedett uszoda, és annál összehasonlíthatatlanul több kis pálya, játszótér épült. Ma hazánkban már nincsen olyan falu, ahol ne lenne sportpálya. Sajnos, azok azonban nagyon sok helyütt üresek: különösen a "falvakon és a kisebb városokban üresen tátognak, elhagyottak. Legtöbbnvire csak a hét végén — amikor labdarúgómérkőzést rendeznek — népesednek be. Miért van ez így? ... Hétközben miért nem használják ki a sporttereket, játszóterepeket, hiszen tudjuk, fiataljaink szívesen sportolnának, versenyeznének? A hibát elsősorban az egyesületek vezetőségénél kell keresnünk. Nagyon sok helyen — sajnos —, csak az élsportokkal foglalkoznak, az utánpótlás nevelését, a fiatalsággal való törődést nem tartják feladatuknak. Az egészséges, rátermett fiatalság nevelése nem a szívügyük. Egyesületi vezetők! Gondolkozzunk el ezen, és válaszoljunk a kérdésre: rendszeresen dolgoznak az egyesület alapozó szakosztályában azok. akik hivatottak a fiatalok nevelésével, a tömegsport fejlesztésével törődni? (f) 15
