A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-08-09 / 24. szám
Ahol a Kofola, Slovkola, Chito, Lemon Bitter és több ismert alkoholmentes üdítőital készül eleget téve hordókba is töltjük a frissítőket. A Flórán kívül egyszerű szódavizet, eper-, narancs-, mandarin- és málaszörpöt, továbbá a Kőfalát, a Slovkolót, az ismert Lemon Bittert és a népszerű Chitot gyártjuk üzemünkben. A nyári csúcsforgalom heteiben napi 800 hektoliter alkoholmentes italt is meghaladja a termelésünk. — S vajon annak mi a titka, hogy a .szexi“ jelzőt kiérdemelt Flóra .csodaszerként“ tört be a piacra? A gyártásvezető kedélyesen elmosolyodik, újra csordultig tölti a poharakat, aztán minden titkolódzás nélkül válaszol: — A Flóra összetételében rejlik a .varázs“: magas vitamintartalmú zöldségszirup jelenti az alapanyagát, amit citromsavval és szénsavval dúsított vízzel vegyítünk. Miután Korec Tibor dolgozószobájában az utolsó cseppig megittuk az asztalra készített frissítőket, elindultunk a töltőcsarnokba. Mindkét nagyteljesítményű töltősor teljes üzemben állt: óránként 15—15 ezer palackot töltöttek meg az édeskésen keserű mandarinszörppel. Az üvegek a töltősor egyik végén türelmetlen csörömpöléssel nyomultak a hatalmas tisztítódobok felé, onnan pedig pz állandóan friss szirupot keverő üstök csapszerű csatlakozóihoz szállítja az üres üvegek ezreit a futószalag. Míg a töltődob egyet fordul, a palack már megtöltve, lassabban, békésebb csörömpöléssel folytatja útját a töltősor túlsó vége felé. Itt ládákba csomagolják s azon nyomban fel is rakják a gyárudvaron várakozó tehergépkocsikra, hiszen nyáron különösen nagy keletje van minden korty frissítő italnak. XXX *z új alkoholmentes üdítő italok sem véletlenszerűen, 'hanem hosszas kísérletezés, többszörös kóstolgatás útján készülnek. A nyitrai üzemből ezért az üdítő italok bratislavai kísérleti laboratóriumába vitt utunk, ahol a fő .munkaeszközök“ közé a kifejlett ízlelő- és szaglószervek tartoznak .. . Ezért a főkostolói munkabeosztásban dolgozó személyt olyasvalakinek képzeltük el, akinek a nyelve bizonyosan akkora, akár egy lapulevél: az orra pedig akár Cyrano de Bergerac-é... A laikus képzelet azt sugallta, hogy aligha nézhet ki másként az az ember, aki beleszagolva, belekortyintva az itplba eldönti: vajon ízleni fog-e a vásárlók tízezreinek is? Nos, mi tagadás: a kísérleti laboratóriumban főkostolói munkabeosztásban senkii sem találtunk, csupán 10—12 élelmiszeripari vegyészmérnököt, akik egyszerű konyhafölszereléssel, kisebb-nagyobb tégelyek, főzőkanalak, mixerek, sűrítő és hígító folyadékok segítségével kikísérletezik a már ismert üdítő italok választékának bővítésére szánt új frissítőt. A főkóstoló helyett pedig a szakembereknek egy külön bizottsága mond szakvéleményt a leendő italról. Itt, ebben a laboratóriumban tudtuk meg, hogy a közeljövőben két új alkoholmentes ital kerül a piacra: a sörgyártás melléktermékeit hasznosító, magas kalóriaértékű Malto és a kinintartalom nélküli Kristály Tonic, mely így a gyerekek és a terhes anyák számára is alkalmas lesz. Ezzel a két új italfélével már harmincötre bővül a Szlovákiában gyártott alkoholmentes italok választéka, s akkor mór valóban csak a kereskedelmi' szervek rugalmasságán és lelkiismeretességén múlik, (hogy ne csak a magasabb bevételt jelentő drágább üdítő italokat rendeljék), hogy télen-nyáron bő menynyiségben és választékban álljon minden üzletben, vendéglőben és büfében alkoholmentes üdítő ital a fogyasztók rendelkezésére. (-er) PRANDL S. felvétele Ml VAN AZ ÜVEG MÖGÖTT ? Az üvegnek az a rendeltetése, hogy átlátszó legyen, hogy láthassuk, mi van mögötte. Például a kirakatüveg mögött. Mi lehet a céljo, rendeltetése viszont az olyan kirakatüvegnek, amit bemázoltak fehérre. Ugyan miért tették ezt? Rejtegetnek valamit mögötte? S ha igen, mit? Ezek a kérdések merülnek fel óhatatlanul az emberben, ha ilyen, rendeltetésétől megfosztott, átlátszatlanra mázolt tejszínű kirakatüveget lót. Ha ráírják például, hogy tatarozás miatt zárva, akkor nyilvánvaló, hogy miért mázolták be — elvégre nem kell minden járókelőnek látnia mi folyik odabenn a boltban, olyasmi, ami esetleg nem éppen szívderítő látvány. Gondolok például a munka lassúságára. Persze nemcsak a kirakatüvegeket szokás beiházolni fehérre, átlátszatlanra. Gyakran járok a főpostára leveleket feladni. S hát azt tapasztalom, hogy itt szemérmesen ornament üvegből készült ablakok mögé bújnak az alkalmazottak. Pedig mennyivel kellemesebb lenne, ha nem kellene a kis lyukon bekukucskálni, hanem az ember ott látná teljes életnagyságban a postáskisasszonyokat, akár ki is választhatná magának a legrokonszenvesebbet s aztán annak az ablakához állna oda. De nem így van óm. Ha úgy délfelé térek be a főpostára, egyetlenegy kivételével mindegyik üvegablakon ott fityeg a tábla, hogy .zárva“, s a kivételként nyitva tartott ablak előtt hoszszú sorban topognak az emberek, ajánlott levelek, különböző küldemények feladására várva, ki türelmesen; ki türelmetlenül, a vérmérséklete szerint. Hót szerintem a főpostán a legrejtelmesebb az átlátszatlan ornamentüveg. Senki sem tudja, ki mit csinál mögötte. Igaz, látni halványan némi árnyékokat, ahogy ide-oda járkálnak, meg aztán a barátságos terefere is kihallatszik. Mindenesetre alig tudom megérteni, hogy ha aztán valamelyik postáskisasszony végre mégiscsak megsajnálja az üvegfal innenső oldalán türelmetlenkedőket, odaül az asztalához és leveszi az ablakról a .zárva“ feliratú táblát, akkor miért néz olyan mogorván az ügyfelekre, mintha legalábbis türelmetlenségükben beverték volna azt a szép mintás ornamentüveget, ami — gondolom — hiánycikk, s alig lehetne mással, mint rendes, tisztességes, átlátszó üveggel pótolni. Pedig ez lenne a jó ...- p -