A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-01-20 / 3. szám

Az új gabonaszáritá

Kosik István a mártírhalált halt szí mái kommunista emléktáblája a hnb épületének homlokzatán látható

Lényegében végétért a 71—75- ös választási időszak s noha az új választásokra csak a XV. pártkongresszus után kerül sor, ma már tel lehet és fel kell mérni, mi az ami a választási program terveiből megvalósult, annál is inkább, mert mindez egybeesik az ötödik ötéves terv befejezésével, illetve a hatodik megkezdésével, tehát mindenképpen fontos határvonal.

Egyebek között ezért is jöttünk el Zemnére (Szímőre). A külső „szcenéria" nem kedvezett érkezésünknek: háromszor rugaszkodtunk neki, kétszer már a falu házait is láttuk, de hol a komp nem működött, ami a Vágón átvitt volna bennünket, hol egy olyan országúton akartuk megközelíteni Szímőt, amely néhány kilométerrel a falu előtt végétért, azaz sáros és iszapos mezei úttá változott. Közben szakadt az eső, az ablaktörlő úgy, olyan boszszantó szemtelenséggel mozgott az orrunk előtt, mintha eltökélte volna, hogy lebeszél bennünket erről az útról. Végre a harmadik „roham" sikerült, a járási székhelyről indultunk neki s minden nehézség nélkül meg is érkeztünk — néhány perccel alkonyat előtt.

Jómagam eddig csak azt tudtam Szímőről, hogy itt született Jedlik Ányos, a híres magyar fizikus és feltaláló, akinek emléktábláját később (egy öngyújtó fénye mellett) meg is tekintettük.

Most a helyi nemzeti bizottsáq irodájában melegszünk, Szabó Ferenc hnb-elnök és Hlavatý László titkár társaságában és — legalább nagy vonalakban — igyekszünk elvégezni a fentebb említett számvetést. Hlavatý elvtési tervüket, annak ellenére, hogy néhány akció, így például a három új utca portalanításo, elmaradt, nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták.

Ami azonban a legfontosabb, hogy a községfejlesztés javarésze Szímőn Z-akció keretében valósult meg, azaz a lakosok önkéntes brigódmunkájának az eredménye. Mindjét községi tisztségviselő ezt hangsúlyozta.

Továbbá azt, hogy a brigádmunkák megszervezésében igen nagy szerepük volt a nemzeti frontba tömörült tömegszervezetek és a Csemadok vezetőinek. Különösen a Nőszövetség helyi szervezetének tevékenységét értékelik nagyra. Ezen kívül igen aktív tevékenységet folytat SZISZ, és a sportegyesület, amelynek a legtöbb, összesen 330 tagja van. De a Csemadokról is elismerően nyilatkoztak, elmondták, hogy a kulturális szervezet több szép akciója mellett a brigádmunkákból is kiveszi a részét s erre az évre például 2000 brigádóra ledolgozását vállalták tagja«Végül az új választási időszak terveiről is szó esett. Többek között egy új, négytermes óvoda felépítését, egészségügyi központ létrehozását tervezik. De szó van új hab-épület és postahivatal, vendéglátóüzem, áruház felépítéséről, a villanyhálózat korszerűsítéséről, négy utca portalanításáról, iskolai torna- illetve étterem építéséről stb.

1971 januárjáig három falu — Zemné (Szímő), Komoča (Kamocsa) és Andovce (Andód) — szövetkezetei öriál-SZÁMADÁSOK

társ már huszonhárom éve dolgozik a nemzeti bizottságon s az 1960-as választások óta titkár. Töviről-hegyire ismeri hát faluja minden ügyét-baját. Nem kevésbé Szabó Ferenc, aki ugyan csak másfél éve tölti be az elnöki tisztséget, ám 1953-tól kezdve, egy választási időszak kivételével a nemzeti bizottság tanácsának képviselője; tizennégy évig volt a lel nők.

Mindenekelőtt azt tudjuk meg tőlük, hogy Szímő a felszabadulás előtt a legszegényebb mátyusföldi falvak közé tartozott s azóta a felismerhetetlenségig megváltozott. Ez azonban többé-kevésbé minden községről elmondható.

Azonban nézzük, mi történt a szóban forgó időszakban, azaz 1971 óta!

Tehát: a választási program szerint 1972-ben az új utcákba is bevezették a villanyt, autóbusz-váróterméket építettek (a két akció 88 000 korona értékű). Négy kilométerrel meghosszabították a községi vízhálózatot, mintegy háromszázezer korona értékű gyalogjárót építettek, bekerítették a temetőt, rekonstruálták a helyi hangosbeszélőt (100 000 korona), 300 méternyi területet parkosítottak. A múlt évben kezdték el és az idén fejezik be a halottasház építését (240 000 korona). Építettek egy sportlövőidét, amely az eredeti tervben nem is szerepelt (értéke 207 ezer korona). Hatszáz méternyi utat portalanítottak — 160 000 korona értékben.

Lényegében elmondható, hogy a választási program szerinti községfejleszlóan gazdálkodtok. A három szövetkezetét 1971. február 16-án hivatalosan egyesítették, s az új szövetkezet — a „Haladás" — központja Szímőre került, elsősorban azért, mert a legnagyobb falu a három közül és természtesen a legnagyobb földterülettel és anyagi vagyonnal is „szállt be" a közös gazdálkodásba.

Az indulás nem ment a legsimábban. Akár csak másutt, itt is akadtak békétlenkedők és buzgó lokálpatrióták, aki veszélyt szimatoltak az egyesítésben, féltették falujukat — s persze saját érdekeiket is —, de idővel, az eredmények láttán legtöbbjük lecsendesedett, akik meg ezek után sem tudtak beletörődni az új viszonyokba, azok máshol próbáltak szerencsét.

Az új szövetkezet vezetőinek azonban nemcsak az elégedetlenekkel kellett megküzdeniök — s ez talán még a kisebb gond volt —, hanem elsősorban az újjászervezésből adódó nehézségekkel, az addigitól eltérő irányítási módból és a megnövekedett arányokból következő problémákkal. S ha ehhez azt is hozzágondoljuk, hogy mindez az 5. ötéves terv indulásával egyidőben zajlott le, nagyjából képet kaphatunk arról, mennyi akadállyal kellett a szövetkezetnek megbirkóznia annak érdekében, hogy az 5. ötéves terv feladatait teljesíteni tudják. Balogh László, a „Haladás" elnöke természetesen örül a sikernek, a tagság jó munkájának, de a nehézségeket sem szereti elhallgatni:

— Sok adattal érzékeltethetném, hogyan is teljesítettük az 1975. évi tervet és az ötéves tervet, de nem lennék igazi mezőgazdász, ha közömbös maradnék ama veszteségek iránt, amelyeket a rossz időjárás és a különféle járványok okoztak a szövetkezet-