A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-06-14 / 18. szám

A Barbarossa-A BALKÁNI VILLÁMHÁBORÜ csődje 1941. í Uni its ZZ. 1941. április 6-án Hitler váratlanul megtámadta Jugoszláviát, majd le­rohanta Görögországot. Jugoszlávia április 17-én, Görögország négy nap­pal később kapitulált. A balkáni országok megszállása váratlan gon­dokkal járt. Jugoszláviában is, Gö­rögországban is nyugtalanították a megszállókat a partizánok. A Balká­non állomásozó német egységeket meg kellett erősíteni, a Szovjetunió ellen tervezett támadást pedig egy hónappal el kellett halasztani. A SZOVJETUNIÓ MEGTÁMADÁSA 1941. június 22-én, vasárnap, haj­nali 3 óra 15 perckor a Harmadik Birodalom hadüzenet nélkül meg­támadta a Szovjetuniót. Az orvtáma­dás előestéjén Adolf Hitler vezérkari tisztjeinek mondotta: — Minden háború kezdete olyan, mint egy nagy kapu kitárása. Az ember sohasem tudja, hogy a kapu mögötti sötétség mit rejteget... A magas rangú tisztek vitába sem mertek szállni vezérükkel, aki mint-terv Adolf Hitler 1940. június 31-én az alpesi Berghofba, nyári nyaralójába rendelte vezérkarát. Halder tábor­nok, a vezérkar főnöke Hitler min­den szavát gyorsírással jegyezte le. — 1941 tavaszán megtámadjuk Oroszországot! Minél hamarabb ver­jük szét, győzzük le, annál jobb — jelentette ki a náci vezér, majd így folytatta: — Az ország gazdasági erejét villámháborúval kell szétzúz­nunk. A háború nyolc, tíz, legfeljebb tizenkét hétig tarthat. Elrendelem, hogy a hadművelet tervezetét — Barbarossa fedőnév alatt — a leg­rövidebb időn belül részletesen dol­gozzák ki. Hitler kétfrontos háborút készített elő. Olyan háborút, amelyet két év­vel ezelőtt még ő maga is végzetes­nek tartott. A vezérkari tisztek ellenvetés nél­kül hallgatták végig Hitler titkos tervét. A Barbarossa-terv első válto­zatát 1940 őszére dolgozták ki. A ve­zérkar vezetőinek a véleményét is figyelembevéve kiegészítették, és de­cember 5-én átadták Hitlernek, aki azt december 18. keltezéssel jóvá­hagyta. A Barbarossa-terv fő felada­tául a Szovjetunió három hónapon belüli legyőzését tűzte ki. A náci Németországban látszóla­gosan csönd, béke volt. A francia­­országi villámháború befejezése után a diákok és a szakmunkások lesze­reltek, és a hadianyagok gyártása is az elmúlt évek szintjén mozgott. A német nép a náci propaganda hatása következtében még távolról sem sejtette, hogy Hitler kalandor politikája a pusztulásba sodorja az országot. A náci vezér parancsot adott Leningrád elfoglalása és elpusztítására. Tervét a hős leningrádi védők meg­hiúsították. A harcok háztömbről háztömbre folytak A 62. szovjet hadsereg parancsnoksága Krilov vezér­őrnagy, Zsukov tábornok, Gurov politikai biztos és Rodimzev vezérőrnagy Sztálingrád védelmét tárgyalják Elvtársak, harcra! -g- hívta támadás­ra baj társait az egyik sztálingrádi rohamosztag parancsnoka egy hazardér, egy kártyára tette fel az ország sorsát. Hitler valóban egy nagy kaput tárt ki, amely mögött erős, egységes, szabadságát és hazáját szerető nép élt (melynek békés országépítő mun­káját törte, zúzta szét). A Szovjet­unió azonban nem készült a hábo­rúra. Ez vitathatatlan. Hitler táma­dása _ — noha dr. Sorge, az egyik legügyesebb szovjet hírszerző Tokió­ból jelezte Hitler tervét — váratla­nul érte az országot. Ezzel magya­rázhatók a kezdeti sikerek, amelye­ket a nácik a háború első szakaszá­ban értek el. Több mint hatmillió náci katona 3712 tankkal, 4950 repü­lőgéppel, 50 ezer ágyúval, aknavető­vel és 193 hadihajóval tört a Szovjet­unióra. Hitler nem tudta, hogy Napóleon is június 22-én indította oroszországi hadjáratát, és a kezdeti sikerek any-Friedrich Paulus tábornok tisztjeivel a döntő sztálingrádi csata után

Next

/
Thumbnails
Contents