A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-06-08 / 17. szám
Szerkesztőségünk levéllel fordult a járási nemzeti bizottságok művelődésügyi osztályaihoz, és a legilletékesebbektől kérdezte meg: hogyan gondoskodnak járásuk magyar lakossága kulturális életének sokoldalú fejlődéséről. Ezúttal a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös-i) Jnb művelődésügyi osztályának válaszát közöljük. AKULTURA KÖZÖS ÜGY A nagykürtösi járásban az elmúlt évek során nagy figyelmet fordítottunk a népi hagyományok és népszokások felelevenítésére és felgyűjtésére. A népszokások gyűjtésével egyidőben további népi együttesek alakultak. Míg az 1971 —73-as esztendőkben csupán egykét népi együttes működött a CSEMADOK helyi szervezeteiben, addig 1974- ben már nyolc községben, Ipolynyéken, Kelenyén, Ipolybalogon, Bussán, Varbón, Kovácsin, Ipolykéren és Nyényén működött népi együttes. Ezek az együttesek műsorukat helyi népszokásokból állították össze. Ezt a címek is mindjárt elárulják: Ipolynyéki lakodalmas, Kelenyei lakodalmi örömkalács vitel, Varbói menyasszonybúcsúztató, Balogi fonó, Ipolykéri aratási koszorú, Bussai fonó. Kovácsi dohánysimítás és Nyényei májusfa. A CSEMADOK népi együttesei a járási népművészeti fesztiválokon, a községi és járási szintű állami ünnepségeken mindig nagy közönségsikert aratnak. 1974-ben a Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon járásunk nemzetiségi népi együttesei kétórás műsor keretében „Népszokások az Ipoly mentén“ című összeállításukat mutatták be. Népi együtteseink 1975- ben Zselizen és Gombaszögön a legjobb együttesekkel léptek fel. Járásunkat ekkor a bussaiak, a varbóiak, a kelenyeiek és az ipolyhídvégiek képviselték. A járási nemzeti bizottság művelődésügyi osztálya egy alkalommal Terbegecen, négy esetben pedig Nagycsalomiján rendezett járási népművészeti fesztivált, amelyen a legjobb népi eTMüttesek, éneklő csoportok, énekkarok, tánccsoportok és citerazenekarok szerepeltek. A járási népművészeti fesztiválon kívül az elmúlt öt évben több járási szintű népművészeti jellegű kulturális rendezvényt is tartottak. Ilyen volt a Szüreti ünnepély, az Öszköszöntő és a Béke és barátság ünnepe. Ezeken az Ipolynyéki, a bussai és a nyényei tánccsoportok léptek fel. Az utóbbi években sokat fejlődött az öntevékeny színjátszás. A CSEMADOK színjátszó csoportjai közül évente öt-hat vesz részt rendszeresen járási versenyen. Az 1974 — 75-ös esztendőkben nemzetiségi színjátszó csoportjaink számára Mikszáth Kálmán Színpadi Napok címmel rendeztünk járási versenyt. Vándorserleget is alapítottunk a legjobb együttes részére. A CSEMADOK színjátszó csoportjai az utóbbi öt évben 112 alkalommal mutattak be egész estét betöltő háromfelvonásos színdarabot, örvendetes fejlődésnek indult az énekkari mozgalom. Éneklő csoportjaink számára szintén rendeztünk járási versenyeket, Száll a madár, száll az ének, Csak tiszta forrásból és Tavaszi szél vizet áraszt címmel. Az 1971 —72-es években a CSEMADOK-nak hat éneklő csoportja volt járásunkban. A rendszeres és céltudatos munkának hamar beérett a gyümölcse. Az 1974-ben megrendezett „Tavaszi szél vizet áraszt“ országos népdalverseny járási döntőjébe már húsz éneklő csoport nevezett be. A kovácsi női éneklő csoport két alkalommal, a bussai férfi éneklő csoport pedig egy esetben vett részt az országos döntőn. Az énekkari mozgalom továbbfejlődésének fontos állomása volt az 1975-ben megrendezett Ipolynyéki énekkari találkozó (Forradalmi munkásmozgalmi dalok járási fesztiválja). Énekkarok működnek a CSEMADOK bussai, ipolynyéki, szécsénkei, ipolyhídvégi, ipolybalogi, varbói és nagyzellői helyi szervezetében. A CSEMADOK helyi szervezetei az utóbbi években fokozatosan alakítottak citerazenekarokat. Járásunkban jelenleg öt citerazenekar működik: Nagycsalomiján, Nyényén, Ipolyhídvégen, Szécsénkén és Terbegecen. Az irodalmi színpadi munka az 1971—72-es években még csupán arra korlátozódott, hogy más járásokból hívtunk meg' együtteseket vendégszereplésre. Járásunkban Ipolyhídvégen alakult az első irodalmi színpad (1973). Ezt továbbiak követték. 1975-ben már négy irodalmi színpadot tartottunk számon járásunkban. Az irodalmi színpadok közül a szécsénkei 1975- ben részt vett a Jókai-napokon. Az ötödik ötéves tervben nagy figyelmet fordítottunk járásunkban kulturális létesítményekre. Nagykürtösön, a járási székhelyen, 18 millió korona beruházással korszerű művelődési ház épült. Övárott hasonlóképpen átadták rendeltetésének a kultúrotthont, amelyben új színpadot építettek, s ahová a könyvtárat és az ifjúsági klubot is elhelyezték. Terbegec község polgárai szintén új művelődési házban és új színpadon készülhetnek a különféle járási versenyekre. Ipolyhídvégen, Inámban, Leszenyén és Ipolynyéken javították és bővítették a kultúrotthont, Nagyzellőben központi fűtést szereltek bele. Csáb községben felépült az ifjúsági klub, Ipolybalogon, Nagycsalomiján és Ipolyhídvégen helyiséget alakítottak át ifjúsági klubbá. A járási nemzeti bizottság művelődésügyi osztálya az ifjúsági klubok berendezésére, karbantartására többezer koronát fordított. A hatodik ötéves tervidőszakban művelődési ház épül még Nyényén, Zsélyben, Kőkeszin és Nagyfaluban. Kelenyén ifjúsági klubot adnak ót a fiataloknak. A járási nemzeti bizottság művelődésügyi osztálya jó kapcsolatot épített ki a CSEMADOK járási bizottságával, amelynek járási méretű kulturális rendezvényeit anyagilag is támogatja. KUŠICKÝ ERNEST, a jnb művelődési felügyelője Kontár (2) és Prandt (1) felvételei 7
