A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-18 / 16. szám
A prágai Vár már hosszú évszázadokon át a szeizmográf érzékenységével regisztrálja és rögzíti a Caput Regni történelmi és politikai, társadalmi és művészeti fejlődését. Egekbetörő tornyának érckakasával, koronázó ékszereinek kincseskamrájával a katedrális, rejtett és felfedett titkaikkal a földalatti katakombák, patinájukkal a fortifikációk örökzölddel benőtt maradványai, freskóival és királysírjaival a Szent György Bazilika, s legújabban pedig a csehországi gótika és barokk felmérhetetlen kincseivel, a gótikus köntösben pompázó Szent György Kolostor, mozgalmas évszázadok örömeiről és bánatairól szól hozzánk. Ez utóbbi valaha a benedek rendi apácák, királynők koronázására feljogosított székháza a köztársasági elnök kezdeményezéséből a középkori cseh művészet múzeumává, helyesebben mondva, fellegvárává alakult át. A belépésnél egy XIII. századbeli ismeretlen cseh mester hármas freskója fogadja a látogatót. Ez a falfestmény-töredék, amely a szomszédos bazilika románkori műemlékeinek egyike, menten átadja helyét a gótikus plasztikáknak és táblafestményeknek. A gótikus plasztika (szobor) nem véletlenül került ezen az állandó tárlaton az első helyre. A gótikában, csakúgy mint az előbbi századok művészetéa Ismeretlen cseh mester: Veveri-i madonna ben, a kor mondanivalóját elsősorban az architektúra, pontosabban a székesegyházak, templomok, kolostorok és várak mondották ki. A szobrok, tehát a gótikus szobrok is, kezdetben hol szerves részei, hol pedig a kor építészetének voltak kiegészítői, vagyis dekorativ elemek. Ám idők múltán a gótika szobrai kiléptek a mértani ábrák mozdulatlan holt mezőjéből és élő, mozgó, cselekvő emberek alakjait öltötték magukra. Aztán a XIV. század közepén önálló tényezőkké váltak, sokszor névtelen művészek kegyelméből, akiknek kezében a hársfák törzséből bűbájos madonnák, vidám pásztorok keltek életre. A festészetben aránylag lassúbb volt a fejlődés. A román freskók szokványos és merev formái nehezen oldódtak fel az új művészet áradatában (árjában). A bibliák, breviáriumok, krónikák és misekönyvek illusztrátorai lettek a gótikus festészet úttörői. A gótikus művészet létrejötte bizonyos fokig forradalom volt a román művészet hagyományai ellen és ez a forradalom is Franciaországban kezdődött. Bárhogyan is szeretné, a máskülönben igen nagytudású Wilhelm Worringer a gótikában a germán Észak sajátos fejlődésének „csodálatos eredményeit" látni, a gótikus művészet bölcsője Franciaország volt. Nem véletlenül hívták a gótika művészetét l'art nouveauxnak (új.művészetnek). A németeknek csupán a közvetítő szerepe jutott. Igaz, éltek is vele! Gótikus ereklyetartó A kolozsvári testvérek: Szí. György szobor a Vár udvarán Karel Skréta: D. Miseroni gyémántköszörűs családi képe (részlet) DÉLCSEH MADONNÁK ÉS MAGYAR SZENT GYÖRGY Hálátlan feladat a szépnek e rengetegében ranglétrákat felállítani. Ám a „Strakonicei Madonna" vagy tán még inkább az Európa szerte híres „Krumlovi Madonna“ olyan elbűvölő alkotások, hogy nem lehet róluk nem beszélni. Már csak azért sem, mivel ezekről a délcseh madonnákról a francia Larousse kiadásában megjelent új művészettörténetben is szuperlatívokban írnak. Ezek a madonnák ugyanis, akárcsak Lőcsei Pál mester apostolai és pásztorai, jóllehet vallásos elképzeléseknek a megnyilvánulásai, vitathatatlanul világi alkotások. A cseh gótika istenanyái, madonnái és szüzei jószándékú falusi asszonyok, szép arcú, mindig mosolygó, életigenlő, fiatal paraszt- vagy polgár asszonyok, a földöntúliság minden keresése nélkül, s mentesek a közvetítő német gótika aszkézisétől, misztikusságától. Ez a fejlődési vonal nem véletlen, megvan a maga törvényszerűsége. A francia hatáson kívül itt más tényező is közre játszott. Nem véletlen, hogy a cseh gótika legszebb és legértékesebb műkincseinek zöme éppen Dél-Csehországban, Vyšší Brodban, Netolicében, Tŕeboňban. Krumlovban vagyis a Rožmberkek Csipkerózsájának birodalmában jött létre, ott, ahol Jón Hús, PetrChelčický és Jan Žižka látták meg a napvilágot a cseh Viharsa rokban! Dicsérhetném a megható és szép gótikus szobrok 16
