A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-11 / 15. szám
gyelmeztettek ró —, hogy nagy lesz a konkurrencia, de ez még nem ok arra, hogy meghátráljak. — (Vörös Erzsébet:) Mindig szerettem a matematikát, arra azonban nem mertem vállalkozni, hogy az egyetemen „tiszta" matematikát tanuljak. Végülis — tanáraim segítségével — úgy döntöttem, hogy a közgazdasági matematika felelne meg legjobban nekem, s ilyen képesítéssel a környéken is el tudnék helyezkedni. — (Gaál Ilona:) Eredetileg pedagógus szerettem volna lenni, de túlságosan is jól ismerem magunkat, diákokat, ahhoz, hogy meg tudjam Ítélni, milyen nehéz velünk bánni, Érdekel a híradástechnika, ezért jelentkeztem a villamosmérnökire Bratislavába. (Németh Mária:) Igaza van Ilinek abban, hogy nem könnyű a pedagógus élete, én ennek ellenére mégis úgy határoztam, hogy ezt a pályát választom. Még akkor is, ha itt a környéken nem sikerül elhelyezkednem; mert ez a veszély fennáll. Nagyobb gondot okoz, hogy felvesznek-e Nyitrára, a magyar-szlovák szakra? — (Németh Gabriella:) A prágai Vegyipari Egyetem víztechnológiai szakára jelentkeztem. Hallottam egyetmást a Csallóköz ivóvíz problémájáról, meg arról is, hogy vízipori szakemberekre lesz szükség, s mivel a kémiát is szeretem, úgy gondolom ez nekem való pálya lesz. igozgató találomra választotta ki, az én külön kérésemre, hogy lehetőleg általános kép alakuljon ki a harmincnégy továbbtanulni óhajtó diákról. Németh János, az egyik érettségiző osztály osztályfőnöke később elmondta nekem, hogy nem voltak jelen a beszélgetésnél az orvosi pályára készülők vagy a gépészmérnök jelöltek, de ettől függetlenül tény, hogy a diákok nagy többsége a természettudományi és műszaki pályák felé vonzódik. Ez nem véletlenül van így. A társadalomtudományi szakokra csak nagyon korlátozott! számú hallgatót vesznek fel, ezért maguk a tanárok figyelmeztetik a diákokat arra, hogy inkább olyan pályát válasszanak, amelyen könnyebben tudnak érvényesülni, legyenek olyon szakemberek, akikre a társadalomnak égető szüksége van. Egy dologról azonban nem ártana elgondolkozni. A diákok többször is utaltak rá, az egyetem elvégzése után szeretné nek visszatérni a szülőföldjükre. Sajnos, többnyire nincs elképzelésük arról, hovo mehetnének, kikre van konkréten szükség a Csallóközben. Egyetértek Németh Jánossal, aki egy járási pályaválasztási tanácsadó testület létrehozását javasolja. Egy ilyen testület sokban hozzájárulhatna a pályaválasztási gondokkal vívódó fiatalok problémáinak megoldásához. (Prandl Sándor felvételei) LACZA TIHAMÉR A gimnázium épülete — (Lukovics Györgyi): Építészmérnök szeretnék lenni. S mivel Brnoban tanul a nővérem, én is ott kívánok tanulni. — (Szeghy Aranka:) A pedagógia már gyerekkorom óta vonzott, de tanáraim meggyőztek arról, hogy agrármérnökökre is szükség van, s ez a pálya nekem jobban megfelelne. — (Szabómihály Attila:) A Brnoi Műszaki Egyetem kibernetika szakára jeletkeztem. Ismerőseim csodálkoztak azon, mi érdekeset látok én a kibernetikában, s egyáltalán hol tudok ezen a pályán érvényesülni. Szerintem, aki így vélekedik, annak fogalma sincs sem a kibernetika szépségéről, sem pedig a fontosságáról. Ott a baj, hogy sok új dologról csak annyit tudunk, tmenynyit véletlenül hallottunk a rádióban reggelizés közben. A legtöbb diák az ún. „klasszikus pályák" iránt vonzódik, mert talán fogalma sincs róla, hogy mennyi új pálya előtt nyílt meg az út az elmúlt esztendőkben. Igaz, persze hogy ez nemcsak az ő hibájuk. — (Varga .Gyula:) Érdekel a kémia, ezért választottam a Bratislavai Vegyipari Egyetemet. Szeretnék — az egyetem elvégzése után — visszakerülni a Csallóközbe. Sajnos egyelőre nem tudom, hol lesz itt rám szükség. * * ♦ Valamennyi egyetemre, főiskolára készülő nagymegyeri gimnazistával nem beszélhettem. Azt a kilenc diákot, akivel végül is találkoztam Szuh Kálmán 13
