A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-01-13 / 2. szám

Kilenc óra tájt szétoszlott a ködös szürkeség, s ha halvány fénnyel is, kisütött a nap. A csípős hidegtől megüvegesedett Zsitva folyó zöldeskék jégtükrén tucatnyi gyerek verődött össze. Néhányon korcsolyáztak, a többiek csúszkáltak. A megmeglóduló csípős decemberi széllel mit sem törődtek, attól csak az őket figyelők topogtak fázósan. Az éjszaka apró porhó hullott, fehérre festve a tájat. A jeges, síkos úton csak lassan, elővigyázatosan közeledhettünk a gépkocsival a ma már több mint ötezer lakosú, nagy történelmi múlttal dicsekedhető kisvároshoz, Hurbanovóhoz (Ógyallához), amely nemcsak zamatos, kitűnő ízű Arany-fácán söréről, a környéken talált kelta és római leletekről, de elsősorban a Konkaly- Thege Miklós által 1871-ben alapított csillagvizsgálójáról híres.

Ógyalla főútjára érve már messziről látjuk a csillagvizsgáló kupoláját. Az idő vasfoga már alaposan belemart, de így is méltóságteljesen emelkedik a környező házak fölé. A hatalmas parkban álló, kereken száztíz éves épületben dolgoznak a szlovákiai amatőr csillagvizsgálók irányítói, szaktanácsadói, akik látogatásunkkor

éppen az 1976-os évi munkatervüket egyeztették.

SZÁZTÍZ év a tudomány SZOLGÁLATÁBAN

Míg az intézet vezetői az ezévi tervet vitatták, mi a csillagvizsgáló felszerelésével, műszereivel ismerkedtünk. Megcsodáltuk a nagy pontossággal járó csillagórát, amely a csiMagnapot méri.

— Az asztronómiai nap az az idő, amely valamely állócsillag két delelése között eltelik. Mivel a Föld a Nap körül kering, a Nap eggyel kevesebbszer (365) delel, mint a többi csillagok (366), és a csillagnap négy perccel rövidebb a középnapnál — magyarázta Černý Ladislav, az intézet módszertani előadója. Ezután megismerkedtünk a passage-csővel, mely csak a meridiánsíkban forgatható, időmeghatározásra, a meridián-kör az állócsillagok helyének megállapítására szolgál, és az intézet kupolájában elhelyezett tükrös távcsövű ekvatoriallal.

A csillagvizsgálót dr. Konkoly-Thege Miklós állíttatta fel, s 1899-ben az államnak adta át, ógyallai parkjában. A németországi Halle világhírű egyetemén szerezte szaktudását, és 1862- ben doktorált Berlinben. Utána letette a hajóskapitányi és a hajógépészi vizsgát. Egész vagyonát — földbirtokos volt — és minden idejét asztrofizikai kutatásokra fordította. Számos csillagászati műszert szerkesztett.

AZ INTÉZET MAI TEVÉKENYSÉGE

— Az első világháború kitöréséig elsősorban a napfoltok, az üstökösök és a meteorok, a hullócsillagok megfigyelésével foglalkozott az ógyallai csillagvizsgáló. 1928-ban hatvan centiméteres refraktort kapott az intézet, ezt még ma is használjuk — tájékoztat Černý Ladislav.

Az ógyallai csillagvizsgáló munkatársai tizenharmadik éve a szlovákiai amatőr csillagvizsgálók szakismereteinek fejlesztésével foglalkoznak. Emellett elismert módszertani munkát is végeznek. Műszerekkel és szaktanácsokkal segítik az iskolák csillagászati szakköreinek munkáját, és a fiatalok számára is rendszeresen rendeznek szaktanfolyamokat.

— Fő feladatunk — folytatta Černý Ladislav — a csillagok, a Nap, a Hold, a hulló és az állócsillagok megfigyelése.

A világegyetemben sehol sincs nyugalom. Az állónak látszó csillagok is mozognak. Vala-1A