A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-04 / 14. szám
KÖRNYEZETÜNK ES A VEGYSZEREK Ai utóbbi években a mindennapi életben, szakfolyóiratokban, napilapokban egyre több szó esik o vegyi növényvédöszerek káros hatásairól. Aggasztó híreket olvashatunk arról, hogy a világ különböző részein tömegesen pusztulnak a hasznos madarak, a méhek; hogy a vegyszerekkel kezelt takarmánynövények hatására csökken a tehenek tejhozama; s végül, de nem utolsósorban, hogy az embereket is komoly veszedelem fenyegeti, mivel a táplálkozás során ezek a mérgező vegyületek az emberi szervezetbe is bekerülnek. Talán sokak előtt ismeretes a DDT nevű rovarirtó szer esete. Paul Müller svájci kémikust 1946-ban Nobel-díjjal jutalmazták a vegyület előállításáért. Ma a DDT használatát az egész világon határozottan megtiltották, mivel felszívódik a növényekbe, ott azonban nem bomlik el, hanem lerakódik bizonyos növényi szervekben, s a növényekből a táplálkozás folyamán eljut az emberi szervezetbe, ahol komoly károk okozójává válik. (Mindezek ellenére el kell mondani azt, hogy a DDT nevű készítménynek sokat köszönhet az emberiség: segítségével sikerült megelőzni illetve megfékezni számos járvány — például a tífusz, malária, sárgaláz — elterjedését a második világháború után. Ceylon szigetén — Sri Lanka — példáu 1946-ban 2;8 millió személy szenvedett maláriában. Ez a szám 1961-ben 110-re csökkent.) A növényvédőszerek problémája sokkal összetettebb. mint ahogy az az első pillantásra tűnne. Nemcsak az állatok (és növények) pusztulásáról, o különböző szervi megbetegedésekről van szó, hanem o biológiai egyensúly megbomlásáról is, arról a folyamatról. amely láncreakciószerűen idézi elő a káros következményeket a természetben, s hatása nemcsak az adott helyen és időben, hanem mindenütt a Földön és hosszú évtizedeken át érzékelhető. A növényvédőszerek jelentős hányadát a klórozott szénhidrogének alkotják (például a Lindán, Dynocit, Aldrin, Toxafén vagy a mór említett DDT stb.). Igen hatékony vegyszerekről van szó, de van egy komoly hátrányuk. Az elbomlásukhoz szükséges idő nagyon hosszú, körülbelül 5—7 év. Mivel mind a vegyszerek, mind a bomlástermékek mérgező hatásúak, ezért a lebomlási idő folyamán mindvégig hatnak. Szelektivitásuk nem nagy, ez azt jelenti, hogy az állatvilágban az élőlények többségét veszélyeztetik. Mi indokolja mégis alkalmazásukat? Elsősorban az olcsóságuk. Ismeretesek már ugyanis olyan vegyszerek, amelyek lebomlási ideje sokkal kisebb, mint a klórozott szénhidrogéneké, szelektivitásuk is nagyobb, de megközelítően háromszor drágábbak a hagyományos vegyszereknél. Ennek ellenére át kell térni ezeknek az új típusú készítményeknek a használatára, már csak azért is, mert a gyorsan bomló vegyületek az BÜCSÜ A VIRÁGFÖLDTŐL Gyermekjátékká egyszerűsíti a modern kémia a kertészkedést. A talaj nélküli növénytermesztés előnyeiben immár a nem szakemberek is részesülhetnek, időt és munkát megtakarítva. A vizkultúrás növények különleges edényekben állnak, és minden hat hónapban ki kell cserélni az összes fontos tápanyagot tartalmazó ioncserélő műgyantás tápanyagtelepüket. A közbenső időben csak arra kell ügyelni, hogy a külső edényben elegendő víz legyen. Vízállásjelző könnyíti meg a vízszint ellenőrzését. Az elpárolgó vizet két-hórom hetenként kell pótolni — így nyáron nyugodtan elutazhat szabadságra a virágtulajdonos anélkül, hogy külön gondoskodnia kellene növényeiről. RÉSZECSKEGYORSÍTÓK A KÉMIAI KUTATÁSBAN A vegyészek napjainkban gyakran használnak atomreaktorokat, gamma-besugárzókat, részecskegyorsítókat új anyagok előállításához. A képen sugárzási és vegyészeti kutatásoknál használt részecskegyorsító látható. A Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai-kémiai Kutatóintézetének tudósai ilyen készülékek segítségével dolgoznak ki eljárásokat, melyek révén meghatározott tulajdonságokkal rendelkező vegyszerek és anyagok: új katalizátorok, korróziógátló bevonatok, színes gyémántok állíthatók elő. A közelmúltban például olyan sugáreljárást javasoltak, amelynek során polimer molekulákat juttatnak műszálba, s ez a gyapjú tulajdonságait kölcsönzi a műszálnak. Ilyen gyapjúszöveteket már sikerült a laboratóriumban előállítani. embert nem veszélyeztetik, mivel az ilyen anyagokkal kezelt növényekből készült táplálékban nem találhatók mérgező vegyületek. Meg kell jegyeznem azonban, hogy ezek a rövidlebomlású anyagok sem kevésbé veszélyesek, mint a hagyományos vegyszerek. Helytelen alkalmazás, hanyagság, hozzá nem értés következtében súlyos károkat okozhatnak mind a növényi kultúrában, mind pedig az állatok szervezetében. Bekerülve az emberi testbe komoly fiziológiai elváltozásokat idézhetnek elő: légzószervi zavarokat, nyálazást, izomremegést, májbetegségeket, a vérképződésre kórosan ható csontvelő megbetegedéseket, allergikus rohamokat stb. Senki sem vitatja azt, hogy miért van szükség vegyszeres növényvédőszerekre. A probléma inkább ott van, milyen vegyületek a legalkalmasabbak, s mire kell ügyelni ezeknek a vegyületeknek az alkalmazása során. Nagy fokú felelőtlenség lenne az, ha az ember nyerészkedésből, kényelemszeretetből csak a saját érdekeit nézné, s közben tönkretenné környezetét. Ez előbb vagy utóbb úgy is megbosszulná magát. S nemcsak embertársainkra kell gondolnunk, hanem az utánunk jövő generációkra is, akik életét veszélynek tehetjük ki, mielőtt még megszületnének. Az elmondottak utón jogos lehetne a következő kérdés: Milyen típusúak legyenek azok a növényvédőszerek, amelyek sem a környezetet, sem magát az embert nem veszélyeztetik, ennek ellenére nagyhatásúnk és tökéletesen megfelelnek a követelményeknek? Erre a kérdésre ma még lehetetlen egyértelműen válaszolni. Nem állnak a szakemberek rendelkezésére olyan készítmények, amelyek maradéktalanul megfelelnének valamennyi követelménynek. Itt van például a legfontosabb követelmények egyike: a növényvédőszerek toxikus hatásának kiküszöbölése és olyan készítmények alkalmazása, amelyek biológiai és biokémiai úton pusztítják el a kártevőket. (Ilyen anyagok a rovarcsalogató vegyületek — szexuális atrakánsok —, a kártevők öröklődési és fejlődési folyamataiban zavarokat okozó biokémiai készítmények stb.). A mérgező vegyületek hatékonysága ma még felülmúlja az egyéb típusú készítmények hatékonyságát, nagyipari gyártásuk nem jelent problémát. Ezzel magyarázható az a tény, hogy méq sokáig a növényvédelem nélkülözhetetlen kellékei lesznek. Dr. Szabadi János ✓ 1UDQMWTECHNIlfl NYOMÓGOMBOS VÍZCSAP Elegendő ujjal, kézháttal vagy karral könnyedén megérinteni az NSZ-ban szabadalmaztatott újfajta „Tastomat" csaptelep nyomógombját és máris folyik a hideg, forró vagy kellemesen langyos víz a csapból. Önműködő vízmennyiség - szabályozó gondoskodik az egyenletes vízadagolásról, vizet és energiát megtakarítva ezzel. A nyomógombos csap elzárása hasonlóan könnyű. 27
