A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-04 / 14. szám
AZ OVIBAN!..: vágja rá egyből, aztán mielőtt szélsebesen elviharzana a csikorgó kerekű teherautók egyikével, komolykodva hozzáfűzi még: — És nem először vagyok itt, hanem másodszor! . . . Persze, azért neki is eltartott néhány napig, amíg hat héttel ezelőtt megszokta a tátrai környezetet s a gyógyintézetben játszópajtáscikra talált. ... A Horný Smokovec-i gyermekgyógyintézet udvarán egy piros személygépkocsi áll meg. Az autóból gondterhelt arccal száll ki egy fiatal házaspár, majd félszeg tekintettel egy kisfiú is kikászálódik a hátsó ülésről. Elindulnak az intézet bejárati ajtaja felé. A kisfiú sápadt és most is köhög. A szolgálatos egészségügyi nővér mindhármukat ismerősként üdvözli. A kisfiú tekintete végigjár a folyosón, a lépcsőház ismert képein. Nem, nem sír. Most legalábbis nem. Ezt még az autóban megígérte szüleinek. Most legalábbis nem. Ezt még az autóban megígérte szüleinek. Aztán elbúcsúznak és ő egyedül marad. Tekintete a semmibe bámul, újjai a paplan gombjaival játszodoznak. Aztán az üvegajtó mögött egy felnőtt alakot lát közeledni. Olyan ez, mintha otthon a tévét nézné. Elmosolyodik, de most nem az esti mese következik, hanem a doktor néni lép a szobába. Megvizsgálja őt és megsimogatja az arcát. A kisfiú gondolatai újra otthon járnak, mármár könny szökik a szemébe amikor elalszik. Reggel új környezetben ébred. Alig nyúl a reggelihez, rettenetesen elhagyatottnak, szomorúnak érzi magát. Alig várja már, hogy délelőtt legyen, úgy emlékszik, akkor mindig sétálni mentek vagy kijártak a kertbe. De most a szabadban sem érzi jól magát. A hatalmas fák sudár törzsei egyszerű fiátoknak tűnnek, az égbolt szürke, az ajtók, ablakok idegenek. Legalább ugyanaz a napocska süt itt is, mint otthon? . . . Félrehúzódik és az arcán forró könnyek peregnek. És akkor egy kéz érinti meg a vállát, az óvónéni maga mellé ülteti őt a pirosra mázolt padra; és később — hipp-hopp — egy labda gurul feléje a zöld gyeperí. Körhinta, labda, erdő övezte üde rét, ízletes ebéd ... és a délutáni pihenés után már mosolyogva ugrik ki az ágyból. Alig múlik el egy hét, és Tibi jól érzi magát új pajtásai között: a gyógykezelésre szánt hetek elteltével pedig boldogan szalad a szülei elé, akik vidám arccal jöttek érte. Tibi most egészséges, hazamehet. A tavalyi ittlét után, most újra két hónapot töltött a smokoveci gyermekgyógyintézetben. Dr. Alojz Š p i n e r főorvos barátságos arcú, barna szemű, fiatalos léptű férfi. Sok évi tapasztalatait sűríti egyetlen mondatba, amikor azt mondja: — Nem könnyű feladat nyolcvan nebuló szemében ideiglenesen az apa szerepét vállalni!... Annál nagyobb öröm azonban azt látni, amikor egyegy asztmás vagy idült légcsőhuruttal bajlódó gyerek egészségesen távozik tőlünk! A főorvos dolgozószobájában beszélgetünk. íróasztalának egyik oldalán iratok, szakfolyóiratok tornyosulnak, a másikon pedig különböző orvosi műszerek állnak készenlétben. Arra kérem őt: magyarázza el az intézetben folyó klimatoterápia lényegét. — A gyógyhatós alapjául a tátrai levegő tisztasága szolgál. A tátrai klíma egyik sajátossága, hogy egészségügyi szempontból már ezer méternyi tengerszint feletti magasságban olyan gyógyító hatású légköri viszonyok vannak, mint például az Alpokban csak másfél ezer méter magasan! Ez a csapadék mennyiségében, a levegő hőmérsékletében és a napsugarak intenzitásában mérhető a leginkább. — Valószínűleg, mindez teljesen eltérő légköri viszonyokat jelent a légzőszervek idült megbetegedéseiben szenvedő, az ország síkabb területein élő gyerekek számára. A főorvos bólint. — Igen. Pontos számadatokkal tudnám bizonyítani, hogy kis pácienseink zöme az ország alacsonyabban fekvő, iparosítottabb vidékéről érkezik, ahol a levegő szennyezettsége sokszor többszörösen túllépi a megengedett határt. Nem véletlen hát, hogy sok gyermek már csecsemőkortól légzőszervi megbetegedésekkel bajlódik. A környezetvédelem fontos egészségügyi kérdés, amelynek fokozott figyelmet kell szentelni, hiszen a tét nem kisebb, mint a saját gyermekeink egészsége. Spiner doktor aztán röviden elmagyarázza miben rejlik a kéthónapos smokoveci gyógykezelés varázslatos hatása? Már önmagában a levegőváltozás is sokat jelent, hiszen a gyermek nincs kapcsolatban a poros, iparilag szenynyezett hazai levegő ingerlő hatásaival. A hűvösebb hegyi levegő összehúzó hatással van légzőcsövecskék nyálkahártyájára. ami lehetővé teszi a könnyebb és mélyebb légzést. A napozás, a sok séta edzi a szervezetet, növeli annak ellenállóképességét. Az ibolyántúli sugarak hatására pedig javul a vérkép és növekszik a D vitamin képződés is. Természetesen, az itt töltött nyolc hét alatt a tátrai levegő, a szabad természet gyógyító hatása' mellett — a betegség súlyosságának megfelelően — orvosságokkal, inhalációs, belélegzési készülékek alkalmazásával, gyógytornával és más gyógyító eljárásokkal is kezelik a három — hat éves legénykéket és kisleányokat. — A gyerekek szórakozva, játszva gyógyuljanak! Ezt tartjuk munkánk fő jelszavának — néz rám határozottan a főorvos, aztán lágyabban folytatja, mintha nem is az ő dolgozószobájában, hanem a zsivajgó játékteremben lennénk: — A gyerekeknek egy percre sem szabad érezniük, hogy nem vakáción vagy otthoni, megszokott óvodájukban vannak, hanem gyógykezelésen! A jó közérzet, a vidámság is fontos tartozéka a gyógyulásnak . . . Már ilyen csöppségek esetében is. Spiner doktor sugárzó tekintetén látszik: nagyon kedveli a gyerekeket, szeretné, hogy minden páciense gyógyultan távozzon ebből a kényelmesen, szépen berendezett gyógyintézetből. Mert az egészséget a tátrai havasok szépsége, a karnyújtásnyira húzódó erdők suhogása sem tudja pótolni. Pótolni nem, de visszaadni, megőrizni igen! 1. Dr. Alojz Spiner, főorvos 2. Tisztaság — lél egészség 3. ízlik a lizórai 4. Nagyban segiti a gyógyulást a belégző készülékek használata Kontár Gyula és Ján Jurčo (1) felvételei
