A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-04 / 14. szám
„AGGODALOMRA NINCS OKUNK!" Adolf Hitler egykori hatalmos "birodalma 1945. április 15-én már csak Berlinre, és az azt övező térségre zsugorodott. Berlintől körülbelül nyolcvan kilométerre keletre, az Odera folyó mentén, két kitűnően felszerelt szovjet hadtest, Zsukov és Konyev tábornokok hadai az utolsó, döntő csatára készülődtek. Berlin lakosai, az aggok, asszonyok és a gyemekek a még meglévő pincékbe bújva várták a kapitulációt. Az életet jelentő kapituláció helyett a falragaszok „jó vigaszként" Goebbels propagandaminiszter tíz nappal azelőtti beszédét idézték: „Aggodalomra nincsen okunk! Führerünk, minden idők legnagyobb haduro, megment minket!" A háború és az ostrom szenvedéseitől elcsigázott berliniek, köztük azok is, akik egy évvel ezelőtt még esküdni mertek volna Hitler által ígért csodafegyverek bevetésére, és a vezér győzelmére, csak legyintettek. És aki csak tehette elrejtőzött az SS és az SD hóhérok elől, akik már a tizenkétéves fiúgyermekeket is elhurcolták „katonáknak". REMEGETT A FOLD ... 1945. április 16-ón, hétfőn hajnali négy órakor kezdődött a második világégés utolsó nagy csatája. Pavel Trojanovszkij szovjet főhadnagy, haditudósító történelmi jelentőségű beszámolójából ismerjük a döntő ütközet részleteit. Zsukov elvtárs ébren töltötte az éjszakát — irtó tudósításában a szovjet haditudósító. Vezérkari tisztjeivel a támadás legaprólékosabb részleteit beszélte meg. Néhány perccel hajnali négy óra előtt kinyittatta betonbunkere acélablakát. Távcsövével a vidéket kémlelte, A második világháborúban hetvenkét ország vett részt. A világtörténelem legszörnyübb csatáiban, a légitámadások során, valamint a Harmadik Birodalom koncentrációs táboraiban csaknem hatvan millió ember vesztette életét. Harminc millió ember nyomorékká, rokkanttá vált. A sokmilliónyi emberélet pótolhatatlan veszteség. És a háború okozta anyagi kárt sem lehet számokban kifejezni. A legnagyobb veszteséget és anyagi kárt a Szovjetunió szenvedte. Több mint húsz millió szovjet polgár vesztette életét. A fasiszták és csatlósaik 70 ezer szovjet falut és várost, 32 ezer ipari üzemet, gyárot, és 98 ezer kolhozt pusztítottak el. Az emberiség történelmének legszörnyűbb háborúja harmincegy évvel ezelőtt, 1945. május 9-én, a hitleri Németország legyőzésével ért véget. Azóta, szerte a világon, minden évben megünneplik a Győzelem Napját. Történelmi dokumentumok, feljegyzések, haditudósitások alapján, az idei évfordulón felidézzük a második világháború utolsó napjainak történetét. Tesszük ezt azért, hogy a fiatal generációval , megismertessük azokat az eseményeket, melyek mai, szabad alkotó életünk alappillérei. majd óráját figyelte. A másodpercek lassan teltek. Pontosan négy órakor parancsot adott: — Most, elvtársak, most! — mondotta. A következő pillanatban három vörös rakéta szállt az ég felé, majd a pillanat töredéke alatt egyszerre számtalan fényszóró vakító fénykévéje világította be az ellenség állásait. Ezután megeredt a tűzeső. A nehéztüzérség és a katyusák tüzétől remegett a föld. forróvá vált a levegő. A második világháború legnagyobb ágyútüzében megindult Zsukov hadse-8
