A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-05-04 / 14. szám

A BÉKE TAVASZA Harmincegy évvel ezelőtt ért véget az emberiség történelmének legnagyobb világégése, a második világháború. A Hitler-ellenes koalíció hadseregeinek csapásai szétzúzták a fasiszta Németország és csatlósaik hadseregét. A felfuvalkodott fasiszta fenevad, amely a negyvenes évek elején még világuralomról álmodott és le akarta igózni a világ népeit, 1945 májusának első napjaiban haláltu­sáját vívta Elérte a megérdemelt végzet azokat, akik mérhetetlen szenvedést zúdítottak az emberiségre, akiknek féktelen világuralmi törekvése következtében milliók és miliők haltak meg, váltak haj­léktalanná, nyomorékká, árvákká és özvegyekké. Millió és millió ember évek hosszú során ót a lövészárkok és légvédelmi óvóhelyek foglya volt. Reszketve saját vagy gyermekei és családtagjai puszta életéért. És ha mindehhez hozzászámítjuk azoknak a szenvedését is. akik a hitleri koncetrációs táborok drótsövényei mögött sinylődtek. azokat a milliókat, akik a gázkamrákban haltak meg, akkor el­mondhatjuk, hogy ilyen embertelenséggel a világ még találkozott a történelem folyamán. A német fasizmus brutalitása túlszárnyalt minden emberi elképzelést. Több mint harminc év telt el azóta. De azok, akik ilyen vagy olyan (ormában ezt átélték, nem felejt­hetik el soha. A fasizmus fölött aratott történelmi győzelem fó ihletője és vég­rehajtója a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép és a szov­jet hadsereg volt, melynek csaposai alatt felmorzsolódott a több­milliós fasiszta hadigépezet. Bekövetkezett Berlin elfoglalása és az a pillanat amikor a Reichstag kupolájára kitűzték a világszabadság vörös zászlaját. Európa népei szabodok lettek, s az egész világ örömmámorban úszott, elérkezett a várva-várl béke, megnyílt az emberiség előtt a békés építőmunka korszaka. Aki átélte a béke első napját, so­hasem felejti el ezt a magasztos érzést. Ismeretlen emberek ölel­ték, csókolták egymás, és a városok utcáin európaszerte a fasiz must legyőző hadseregek katonáit ünnepelték, ünnepeltek és egy­ben fogadalmat tettek, hogy soha többé nem engedik meg, hogy háború legyen. Az egyszerű emberek millióinak a tartós béke utáni vágya jutott kifejezésre ezen a nagy ünnepen. Azonban sohasem felejthetjük el, hogy milyen drága árat fizet tek a világ népei ezért a békéért. Különösen a szovjet nép volt az, amely a háború fő terhét viselte. A gigászi küzdelemben és a fasiszta hadseregek módszeres rombolása következtében o szov­jet falvak és városok ezrei váltak romhalmazzá. Nagy áldozatot hozott a szovjet nép nemcsak önmagát, de Európa és o világ töb­bi nemzeteinek felszabadulásáért is. S ezt nern lehet és nem sza­bod elfelejtenünk. A béke első napjaiban mindenki orra gondolt, és joggal hogy a jövőben többé nem lesz olyan ember, aki háborút akarna. Am a nagy győzelem utáni évek igazolták, hogy alig fejeződött be a második világháború, máris akadtak jócskán emberek, akik új háború kitörésén spekuláltak, jöttek a hidegháborús évek, a ko­reai háború, a nyugati imperialisták által kiprovokált berlini krízis, majd Vietnam. Kambodzso, Laosz, az izraeli agresszió Közel-Kele­ten. A világ népei ismét meglepetéssel vették tudomásul, hogy maradtak még a földgolyónkon olyan emberek, akik háborút akar­nak. Ez a felismerés a békéért lolytatott harcra mozgósította a szé­les tömegeket. Szerte a világon az emberek milliói léptek fel a háborús uszítok ellen, akik elszámították magukat. Elképzeléseik összeomlottak a Szovjetunió, a szocialista országok és a világ ha­ladó emberiségének egységes ellenóflásón. A világbékéért harcoló erők a Szovjetunió és a többi szocialista állam békepolitikájára valamint ezen országok gazdasági és ka­tonai erejére támaszkodva tárgyalóasztalhoz kényszerítették az im­perialista országok vezetőit; arra kényszeritették őket, hogy reáli­san mérjék fel a világban kialakult erőviszonyokat. így jött létre a stratégiai fegyverek korlátozását célzó tárgyalás, o vietnami, kam­bodzsai, laoszi béke, így fékeződött meg az izraeli agresszió Kö­zel-Keleten. Így jött létre végülis o Helsinkiben megtartott európai biztonsági értekezlet, amelyen a záródokumentumot harmincöt or­szág pecsételte meg aláírásával. Győzött tehát a béke gondolata. Győzött az a békeprogram, amelyet Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa hirdetett meg. Ezért minden háborús kísérlet ellenére ma már harminc év áto béke van Európában, és hogy béke legyen az elkövetkező harminc évben is, ehhez az szükséges, hogy éppen ma, a győzelem napján, visszaemlékezve a második világháború gyclrelmes, holállhozo napjaira, ismételten megfogad­juk, hogy egy emberként fogjuk támogatni a Szovjetunió és a szo­cialista országok békepolitikáját, és soha többé nem engedjük meg. hogy felelőtlen elemek új háborút zúdítsanak a világ népeire. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei és nemzetiségei a hormincegy békés esztendő alatt egy emberként építették szo­cialista hazájukat. Ez o békés épitőmunka tette lehetővé, hogy szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala, szilárdul létbizton­ságuk. A béke gondolata és a szocializmusért vívott harceszmei összefonódtak. Az elkövetkező békés évek a szocializmus újabb diadalát fogják jelenteni, melynek nagyszerű távlatait pártunk XV. kongresszusa határozta meg. VARGA JÁNOS Hét A CSEMADOK Központi Bizottságának képeslapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Szedi a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Nyomja a Polygrafické závody, n. p., Bratislava—Krasňany. Előfizetési díj egész évre 117.— Kčs. Elő­fizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza Index: 49 211. Nyilvántartási szám- SÜTI 6/46. Címlapunkon Benda Tamás, a 32. oldalon F. Rakovský (elvétele 2

Next

/
Thumbnails
Contents