A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-04-20 / 13. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo A FECSKÉK KÖZÖSEN CSINÁLNÁK NYARAT Želiezovce (Zseliz) évek óta a CSEMADOK Országos Népművészeti Fesztiváljának színhelye. Ez bizonyos értelemben tétlenségre késztethetné a helyi szervezet tagságát. Azt a látszatot kelthetné, hogy mindaz, ami országos jelleggel a városban történik, az a zselizi helyi szervezeti életnek is értékmérője. Nos, valamennyiük örömére a CSEMADOK országos rendezvénye nem kárhoztatja tétlenségre a zselizieket. Kerékasztal beszélgetésünk célja, hogy ők is beszámoljanak munkájukról, tapasztalataikról. tagságot. Iró-olvasó találkozókat, jelentős irodalmi és társadalom-politikai megmozdulásokat kezdeményezett; ezek korábban hiányoztak műsorpolitikónkból. Természetesen munkánkkal soha nem lehetünk elégedettek. Ahogy életkörülményeink változnak, úgy változnak kulturális igényeink is. Ez jellemző helyi szervezetünkre is. Munkánk nem volt zökkenőmentes. Arra a kérdésre, hogy hány ember kell a pezsgő helyi szervezeti élet megteremtéséhez, röviden azt válaszolhatom, hogy nem sok. De akik vállalják a fáklyavivő szerepet, azoknak a vezetőség és a tagság megértő támogatására is szükségük van. SZERKESZTŐSÉG: Mennyire érvényesül pedagógiai szempont abban, hogy a helyi szervezeti életet, mint a tevékenységhez nélkülözhetetlen keretet a lakosság többféle érdeklődése, elvárása és igénye szerint töltsék meg? VÁLASZ (Abel Gábor, 28 éves, a Járási Termelési Igazgatóság dolgozója, a helyi szervezet elnöke): Sajátos feladataink közé tartozik 700 fős tagságunk ideológiai, világnézeti és politikai nevelése. Hangsúlyt kap munkánkban a proletár internacionalizmusra, a szocialista hazafiságra és a nemzeti öntudatra nevelés, a kulturális eredmények népszerűsítése, a szabad idő okos kihasználása, a kulturális élet színvonalának emelése. Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítéséhez szükség van a lakosság érdeklődésére. Megértésüket és támogatásukat magas színvonalú akcióinkkal köszönjük meg. Sajnos, még mindig vannak olyanok, akik nem érdeklődnek munkánk iránt, akik nem tudatosítják kellőképpen, hogy az emeletes ház, az autó, a szép ruha, tehát az anyagi jólét nem minden. Az utóbbi években fiatalokból álló vezetőséget választottak a helyi szervezet élére. Igényes munkatervet dolgoztunk ki, amelynek megvalósítása komoly, céltudatos és kemény munkát követel. Az újra, a jó munkára összpontosítunk, így akarjuk elérni célkitűzéseinket. VÁLASZ (Urbán György, 44 éves, gimnáziumi tanár, az irodalmi estek szervezője): Megváltozott a népművelési munka jelentéstartalma. Móricz Zsigmond korában csak minden ötödik faluban volt villany, csak minden ötödik lakásba jutott padló, minden negyvenedik emberre jutott egy újság, minden kétszózadikra egy (kezdetleges) rádió ... A falusi olvasókörök tevékenysége, a műkedvelő színjátszás, az ismeretterjesztő előadások, a dalárdák, a vándorfilm-vetítések jelentették a kultúrát, a szellemi táplálékot a dolgozó tömegek számára. Akkor (25—30 éve) megmozgatta a falut, ha a dobos közhírré tette, hogy filmvetítés lesz a községben, eseményt jelentett, ha híre ment, hogy színdarabot mutatnak be, hogy az olvasókör előadássorozatot indít. Mindezeken túl még a könyvtár nyújtott lehetőséget. A kulturális tevékenység irányítója minden esetben a tanító volt. Ma viszont ott tartunk, hogy munkás és paraszt tévénézőkkel állunk szemben. Kiváló elmék és szaktekintélyek „adnak elő" földrajzot, zenekultúrát és filozófiát. Országunk vezetői tájékoztatnak mindannyiunkat a politikai és gazdasági élet helyzetéről. Persze, a népművelési munka számára így sem kilátástalan a helyzet. Marad még bőven lehetőség a helyiháztáji kulturális tevékenységre Zselizen is. Persze, áldozatkész emberek, rajongók és talpraesett pedagógusok nélkül nem megy. SZERKESZTŐSÉG: Színjátszó és tánccsoportjuk most kezd éledezni. Van-e általánosítható előzménye színjátszó vagy tánccsoport esetében az „elhallgatásnak"? Van-e másutt is használható receptje az efféle „betegség"- megelőzésének? VÁLASZ (ilj. Csontos Vilmos, 27 éves, gépkocsivezető, a szín játszó csoport rendezője): Színjátszó csoportunk ebben az évben alakult. Lovicsek Béla: Ezüstlakodalom című darabját tanuljuk be. Nyitrai József kivételével valamennyien fiatalok vagyunk, 20 év körüliek, akik szeretik a szép verseket, könyve-Sipos Béla Abel Gábor SZERKESZTŐSÉG: Mi szükséges ahhoz, hogy egy helyi szervezet akár járási, akár országos szinten a legjobbak közé tartozzék? Még pontosabban: zselizi tapasztalatok szerint hány ember kell a pezsgő szervezeti élet megteremtéséhez? VALASZ (Sipos Béla, 42 éves, gimnáziumi tanár): Őröm számunkra, hogy helyi szervezetünk a lévai járás legtevékenyebb szervezete. Felemelő érzés az is, hogy évről-évre városunkban rendezik meg a CSEMADOK Országos Népművészeti Fesztiválját. Az ezzel járó munkát szívesen vállaljuk. Szervezetünk 40—50 tagja vagy több is vállalja az ezzel kapcsolatos szervezési feladatokat. Helyi szervezetünk kezdetben a színdarabok bemutatásával jeleskedett. Ki ne gondolna vissza szívesen az ötvenes évek első esztendeire, amikor az alapító tagok színdarabokat tanultak be. Nagy sikert arattunk Móricz Zsigmond Úri murijának bemutatásával. Nemcsak helyben tapsoltak ötven fős lelkes színjátszó csoportunknak, hanem járásunk több községében is. Eljutottunk ezzel a darabbal Dunaszerdahelyre, az országos vetélkedő színhelyére is, ahol szép eredményt értünk el. Helyi szervezetünk élére az utóbbi években tevékeny fiatalok kerültek. Maga az elnök is fiatal, aki lelkes tenniakarásával szinte maaával ragadta az egész Urbán György ifj. Rosszakaróink (mert ilyenek is vannak) három-négy évvel ezelőtt még kárörvendezve mosolyogtak: mit akarnak ezek a gyerekek a CSEMADOK-ban? A fiatalok azonban megmutatták, hogy nemcsak színdarabot lehet játszani Zselizen. Meg lehet hívni Csontost, Dubát, Ozsvaldot, lehet szervezni Petőfi, Jókai, Ady és Zalka Máté emlékesteket. Ezeken a rendezvényeinken általában 250—300 ember vesz részt. Városunk értelmiségének viszonya közvetlen környezetéhez véleményem szerint nem a legjobb. • A gimnázium és az általános iskola tanáraitól és tanítóitól nem kapjuk meg azt a segítséget, amelyre szükségünk lenne. A két igazgató, a négy-öt tanár és tanító mindent megtesz a kultúráért, de hol vannak a többiek? Nagy részük még a rendezvényeinket sem látogatja. Legutóbbi irodalmi estünkön például a pedagógusokat az egy kezünk ujjain könnyen megszámolhattuk. Pedig elsősorban az ő érdekük lenne a kulturális élet biztosítósa. SZERKESZTŐSÉG: Milyenek önöknél a népművelési munka eddig jól bevált formái és eredményei? Elégségesnek tartják-e tevékenységük jelenlegi terje delmét? Mennyire befolyásolja a kulturális munka felvevő közege (a lakosság) magát a programalakítást? jntos Vilmos Farkas István két, és ez már előfeltétele a jó együttessé kovácsolódásnak. Érdemes a színjátszókat név szerint is említeni: Trnavszky Zita, Molnár Rózsa, Szoby Irén, Farkas Mária, Polák Erzsébet, Molnár Ilona, Ottmár Gábor, Nyitrai József, Nyitrai János, Dóka Tibor és jómagam. Hogy az előző színjátszó csoport megszűnésének van-e valamilyen előzménye, erre csak azt válaszolhatom, hogy két éve a száj- és körömfájás betegsége nem kerülte el városunkat sem. A színjátszók éppen Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabját tanulták, s betiltották a gyülekezést. Azután pedig már senki sem próbálkozott újabb darab bete fsával. Az idősebbek kiöregedtek, s az utánp'' nem fordítottak kellő figyelmet. Az ilyen i_" megelőzésére általában azt a módsz- loiják, hogy rendszeresen fiatalítják a csop' .in rersze, nagyon fontos, hogy a CSEMADOK-t-,i tevekenykedő fiatalok szeressék a kultúrát, s tekintsék szívügyüknek a munkát. A tánccsoportról nem beszélek, mert az most van alakulóban. SZERKESZTŐSÉG: Mennyit fordítanak idejükből az irodalom népszerűsítésére, hogyan használják fel az irodalmat a tagság nevelésére? Merítenek-e a munkásmozaalmi hagyományokból? 5 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés — népművészet - levelek — tudósításé 10
