A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-04-06 / 11. szám
3 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás« FIGYELEMRE MELTÚ AKTIVITÁS dr. BALÁZS BÉLA fesztiválok korlátozó kereteinek peremvidéke. Félreértés ne essék: nem nagyobb kereteket, ünnepélyesebb évfordulókat, még több ünnepi találkozót szeretnék; köznapi életünkbe szeretném átvarázsolni az irodalmat, szerény és egyszerű keretek között, dobszó nélkül, az élet nélkülözhetetlen természetességének és szükségességének erejével. Az irodalomról szeretnék beszélni. Az önismeret anyaga sokrétű. Megismerheted magad kultúrád, történelmed, művészeted, politikai cselekvéseid és a külvilágra gyakorolt hatásod mértékéből. De ha mindezt leszűrve és epikai tisztasággá tömörítve akarod magad elé idézni, olvasd az emléktáblákat, szemléld sorra műemlékeidet. Az emléktáblák és a műemlékek a lényeget és a maradandót őrzik. Hívebben őrzik a szellem és kultúra egységét, mint a kódexek és törvénykönyvek: szilárdabban és egyetemesebben, elfogultság és részrehajlás nélkül. Egyszerre és egyidejűleg képviselik a szülőföldet és a nagyvilágot, felülemelkedve tér és idő szűkös korlátain. Szoros szövetséget alkotva hevítik éltető, formáló izzásig a népek olvasztótégelyét: ha valaki megpróbálja egymás ellen szegezni a szlovák Báčik Jánost, aki 1945-ben halt meg az eszme diadaláért, és a magyar Batsányi Jánost, akit másfél évszázpddal előtte börtönöztek be ugyanezért, megsérti az emléktáblák és műemlékek szövetségét. Aki megpróbálja egymás ellen szegezni Jonáš Záborskýt, a költőt és Schönherz Zoltánt, a forradalmárt, Tinódyt, a lantost és Kukorellit, a partizánt vagy a besztercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművét a borsi Rákóczi-házzal, szikla ellen feszít csorba vasat, s meddő próbálkozását letöri az emléktáblák és műemlékek múló onyagát koptató, de az emléktáblák és műemlékek elpusztíthatatlan lényegét megőrző, örök idő. Ez a szerepe a műemlékeknek a haladó hagyományok ápolásában, a szocialista kultúra terjesztésében. A sok színű, gazdag múltú, szlovák, magyar és európai hagyományokban egyaránt oly gazdag Szlovákiában talán még inkább, mint bárhol másutt. SZERKESZTŐSÉG: Mi a véleménye arról a segítségről, amelyet a CSEMADOK tagjai az iskolónkívüli nevelésben nyújtanak? Miben látja a még szorosabb együttműködés lehetőségeit? Pedagógusaink hogyan segíthetnék jobban a CSEMADOK helyi szervezetek munkáját? MÓZSI FERENC: Azok közé tartozom, akik szívesen tennének egyenlőségjelet a pedagógus és a népművelő közé. A pedagógusnak a világnézeti, magatartásbeli, érzelmi kulturáltság alakításában kulcsszerepe van. Persze ahhoz, hogy a gyermek aktív, felelősségvállaló, közösségi emberré nőjön, annak feltétele a szülőkkel és a felnőttekkel való minél teljesebb együttműködés. A csalód és az iskola, a szülő és a pedagógus csak együttes ráhatással érhet el az iskolai tevékenységében is igazi eredményt. A népművelésnek, az oktatásügynek és a CSEMADOK-nak azonosak a céljai, ami a közoktatás és a társadalom kölcsönös viszonyának természetéből következik. A szocialista társadalom közoktatása és népművelése, tehát a CSEMADOK sem veheti egyszerűen tudomásul a társadalmiművelődési viszonyok mindenkori hatását, hanem aktívan kell formálnia azt. Ebben a tudatosító-felvilágositó munkában a CSEMADOK közvetve vagy közvetlenül eddig is sokat tett és nagy segítséget nyújtott iskoláinknak. Ideje, hogy konkrétan értékeljük az iskolánkívüli nevelés formáit, és munkamódszereit avégett, hogy e segítség (én inkább együttműködést mondanék!) hatékonyságát a jövőben meghatványozhassuk. A szorosabb együttműködést a konkrét helyzet figyelembe vételével a jövőben jobban meg kell tervezni. A kezdeményezés — úgy vélem — az iskoláé lehetne. Az együttműködés tere a szerető hagyományápolás és az alkotó életre nevelés, mely ezernyi lehetőséget kínál nemcsak a család és az iskola, a pedagógus és a szülők számára, hanem a felnőttek tudatformálása során a népművelők és a CSEMADOK tagiai számára is. Ezért is szeretnék a pedagógus, a népművelő és a CSEMADOK tagsága közé egyenlőségjelet tenni. I SZERKESZTŐSÉG: Megfelelőnek találja-e a népnevelő munka jelenlegi formáit? Mit tart elavultnok, s milyen új formákat, módszereket látna hatásosabbnak, célratörőbbnek a Szövetség munkájában? És végül: gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkezünk. Eleget meritünk-e belőle? BALÁZS BÉLA: Szerintem a CSEMADOK a népművelés, a szocialista kultúra terjesztése, a magyar—szlovák barátság ápolása és még sok egyéb más nemes feladat érdekében megalakulásától kezdve igen sokat tett és tesz ,ma is. A CSEMADOK népművelési munkaformája (az ismeretterjesztés, az öntevékeny művészeti mozgalom, a kulturális rendezvények, a hagyományápolás stb.) nem avult el, ám nem is rekedhet meg az évekkel vagy évtizedekkel előbb elért színvonalon. Újítani, frissíteni, színvonalasabban dolgozni naqyon szükséges mindenütt — így a CSEMADOK, illetve a népművelés vonalán is. Az öntevékeny szinten végzett kulturális munka — a CSEMADOK gerince, alapvető munkaformája — társadalmi szükségletből létrejött kollektív tevékenység : művészeti, közművelődési tömegmozgalom. A közösségi élet igénylése, a tanulási kedv és a közlés vágya hozta létre, tartja életben. A tömegek számára egyrészt az alkotás tapasztalatát és iskoláját, másrészt az önképzés és a művészi nevelés egyik eszközét jelenti. Százaknak kitölti a szabad idejét, ezreknek közvetít szórakozást, ismereteket. Lehetőséget nyújt a művészi kifejezés vágyónak és a magukban tehetséget érző emberek tevékenységének kibontakoztatására, egyszersmind olyanokat indít el a művelődés útján, akiket más módon nehéz az önképzésbe bevonni. A művészettel történő aktív foglalkozás révén felkelti a művészetek iránti vágyat, a művészetek megismerésére és szeretetére nevel. Az ilyen jellegű népművelés esetében nemcsak az a fontos, hogy mit nyújt ez a tevékenység „produkcióként“ másoknak, hanem nagyon fontos az is, sőt ez az elsődleges fontosságú, hogy e tevékenység révén mit kapnak maguk a „népművelők“, a különféle együttesek tagjai, aktivistái. Arra, hogy milyen a korszerű népművelés, nehéz egyértelműen válaszolni. A korszerűséget egyesek tartalmi, mások formai jellegűnek tekintik. Többen az irodalmi színpadot, a különféle vetélkedőket és a technika nyújtotta lehetőségek (vetítés, hangkulisszók, fényhatások stb.) kihasználását tartják korszerűnek. Az említett eszközök azonban — rossz tolmácsolás esetében — éppen úgy lehetnek korszerűtlenek és unalmasak, mint ahogy — jó tolmácsolással — az egyesek által „korszerűtlen"-nek minősített tömegjellegű rendezvények, vagy a háromfelvonásos színművek is lehetnek maiak, korszerűek. Szerintem a népművelés akkor korszerű, ha társadalmunk termelési és politikai céljainak szolgálatában áll, ha ügyesen ötvözi össze a tartalmat és a formát, ugyanakkor minden alkalommal jót, igényeset, színvonalasat nyújt. A jó az, ami megfelel az eszmei és az esztétikai kritériumoknak, ami felemelő, ami szórakoztat, ami lelkesít, befolyásolja munkánkat, gazdagítja ismereteinket. A csehszlovákiai magyar dolgozók körében elvégzésre váró legfontosabb feladat talán az, hogy javuljon az iskolónkívüli képzés a felnőttoktatás minősége, tökéletesedjék a minden igényt kielégítő kulturális ellátottság, bővüljön a felnőttek és az ifjúság szakköri tevékenysége, és általában mindenütt váljék jobbá o felvilágosító és a tudatformáló munka. A CSEMADOK már indulásakor a munkásmozgalomhoz kötődött. A munkásmozgalom gazdag örökségéből sokat merített a múltban, és merít ma is. Hiányosságnak azt érzem (és ez a népművelésre is vonatkoztatható), hogy a Szövetség illetékes osztályai, szakemberei többnyire megelégszenek a gyűjtéssel, a hagyományok ápolásával, a népművelés esetében a kultúra közvetítésével. Viszont nagyon kellene már a mi esetünkben, a nemzetiség esetében is, hogy múltunkat, a végzett munkát, az elért eredményeket tudományos igényű munkák (monográfiák, kézikönyvek) összegezzék, fémjelezzék. Tudom, a CSEMADOK nem tudományos akadémia, és nem helyettesítheti a tudományos intézetek (egyetemek, intézmények) szerepét. Szerintem azonban a Szövetség apparátusa érett arra. hogy megbirkózzék néhány, a mainál igényesebb feladattal, és olyasmit is alkosson, ami a nemzetiségi kultúra területén ma még hiánycikk. Ipari és mezőgazdasági üzemeinkben, kulturális intézményeinkben és a tömegszervezetekben a dolgozók felajánlások százaival és ezreivel köszöntötték a CSKP XV. konresszusát. A CSEMADOK KB munkatervében jelentős helyet kapott a CSKP XV. kongresszusa előkészítésének népszerűsítése., A járási bizottsági tagok a helyi szervezetekben és a magyar dolgozók körében népszerűsítették a kongresszus jelentőségét. A CSEMADOK helyi szervezeteinek évzáró taggyűlése szintén a CSKP XV. kongresszusára való felkészülés jegyében folyt le. Az értékes kötelezettségvállalások a tagok pozitív hozzáállását fejezik ki. A felajánlások, részletes felsorolására nem vállalkozhatunk, de néhányat megemlítünk. A CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekújvári) és Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási bizottságai a helyi szervezetekkel közösen vállalták, hogy a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére április 15-ig, illetve május 1-ig százszázalékosan rendezik a tagsági illetéket. A dunaszerdahelyi járás helyi szervezetei húszezer óra ledolgozására tettek felajánlást. A somorjaiak és a vajkaiak két-kétezer órát dolgoznak le társadalmi munkában. A CSEMADOK KB munkatervében már régebbtől szerepel 'a hetvenezres taglétszám elérése. Éppen ezért érdemel figyelmet a járás helyi szervezeteinek háromszáz új tag szerzésével kapcsolatos felajánlása. A dióspatonyiak például megkétszerezik taglétszámukat. A CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezetei közösen rendeznek beszélgetéseket a párt alapító és érdemes tagjaival. Az érsekújvári járás nyolc helyi szervezetében rendeznek kiállítást, és két honismereti kört alakítanak. Figyelmet érdemlő felajánlásuk a sajtóelőfizetők és az új CSEMADOK- tagok toborzásával kapcsolatos. A járásban 250 új CSEMADOK-tagot és 80 Hét-előfizetőt szereznek. A galántai járás helyi szervezetei ünnepi emlékműsorok bemutatását és 18 340 óra ledolgozását vállalták társadalmi munkában. A diószegi és a galántai énekkar négy fellépést vállal terven felül. Makrancon (Kassa-vidéki járás) megalakult a CSEMADOK helyi szervezete. Az ájiak 400, a himiek 500 órát dolgoznak le társadalmi munkában. A Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járásban 15 helyen szerveznek beszélgetést a párt alapító tagjaival. Ezenkívül száz népművelési előadás (A CSKP kulturális politikája, A CSKP megalakulásának jelentősége) és tízezer brigádóra ledolgozása szerepel a helyi szervezetek felajánlásában. A košicei (kassai) Szép Szó Irodalmi Színpad új műsort tanult be „Kassai Munkás“ rímmel. A komáromi járás felajánlásaiban párttörténeti előadások és tízezer brigádóra ledolgozása szerepel. A Matica slovenská helyi szervezeteivel és a Szakszervezetek Házával közösen megrendezik Komáromban a forradalmi költészet estjét. A CSEMADOK losonci járási bizottsága a városi és a füleki helyi szervezettel közösen Lőrincz Gyula festőművész műveiből rendez kiállítást „A munkásság harca a kizsákmányolás ellen“ cimmel. Ezenkívül a füleki helyi szervezet bekapcsolódott a vöröskői sztrájk 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségekbe. Meg kell még említenünk, hogy a járás helyi szervezetei 250 új CSEMADOK-tag és 70 Hét-előfizető szerzését vállalták. A nyitrai járás helyi szervezetei 17 600 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Ebből a nyitracsehiek és a gimesiek 1500, a lédeciek 1350 és a berencsiek 1000 óra ledolgozását vállalták. Mint már mondottuk is, a CSEMADOK járási bizottságainak és helyi szervezeteinek tevékenysége a CSKP XV. kongresszusához és a CSKP megalakulásának 55. évfordulójához kapcsolódik. Meg kell még említenünk az olyan nagyobb méretű, sok embert foglalkoztató kulturális rendezvényeinket, mint a „Tavaszi szél vizet áraszt...“, a „Fábry-vetélkedő“ és a „Néppel tűzön-vízen át“, amelyek különösen a lévai, a nagykürtösi és a galántai járásokban voltak sikeresek. De szólnunk kell a színjátszók, a szavalok és az irodalmi színpadok járási, illetve kerületi versenyeiről is, valamint a Csallóközi Kulturális Napokról, a Kármán József Irodalmi Napokról, dal- és táncünnepélyeinkről stb. A csúzi helyi szervezet (komáromi járás) például kiállításon ismertette meg kongresszusi felajánlását. A CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége kassai városi bizottsága közös gyűlésen ismerteti meg tagságával a CSKP XV. kongresszusának határozatait. GÖRFÖL JENŐ CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo * * ..................................... 11
