A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-04-06 / 11. szám

3 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás« FIGYELEMRE MELTÚ AKTIVITÁS dr. BALÁZS BÉLA fesztiválok korlátozó kereteinek perem­vidéke. Félreértés ne essék: nem na­gyobb kereteket, ünnepélyesebb évfor­dulókat, még több ünnepi találkozót szeretnék; köznapi életünkbe szeretném átvarázsolni az irodalmat, szerény és egyszerű keretek között, dobszó nélkül, az élet nélkülözhetetlen természetessé­gének és szükségességének erejével. Az irodalomról szeretnék beszélni. Az önismeret anyaga sokrétű. Meg­ismerheted magad kultúrád, történel­med, művészeted, politikai cselekvéseid és a külvilágra gyakorolt hatásod mér­tékéből. De ha mindezt leszűrve és epikai tisztasággá tömörítve akarod magad elé idézni, olvasd az emlék­táblákat, szemléld sorra műemlékeidet. Az emléktáblák és a műemlékek a lé­nyeget és a maradandót őrzik. Híveb­ben őrzik a szellem és kultúra egységét, mint a kódexek és törvénykönyvek: szi­lárdabban és egyetemesebben, elfo­gultság és részrehajlás nélkül. Egyszerre és egyidejűleg képviselik a szülőföldet és a nagyvilágot, felülemelkedve tér és idő szűkös korlátain. Szoros szövetséget alkotva hevítik éltető, formáló izzásig a népek olvasztótégelyét: ha valaki megpróbálja egymás ellen szegezni a szlovák Báčik Jánost, aki 1945-ben halt meg az eszme diadaláért, és a magyar Batsányi Jánost, akit másfél évszázpd­­dal előtte börtönöztek be ugyanezért, megsérti az emléktáblák és műemlékek szövetségét. Aki megpróbálja egymás ellen szegezni Jonáš Záborskýt, a költőt és Schönherz Zoltánt, a forradalmárt, Tinódyt, a lantost és Kukorellit, a par­tizánt vagy a besztercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművét a borsi Rákóczi-házzal, szikla ellen feszít csor­ba vasat, s meddő próbálkozását letöri az emléktáblák és műemlékek múló onyagát koptató, de az emléktáblák és műemlékek elpusztíthatatlan lényegét megőrző, örök idő. Ez a szerepe a műemlékeknek a ha­ladó hagyományok ápolásában, a szo­cialista kultúra terjesztésében. A sok színű, gazdag múltú, szlovák, magyar és európai hagyományokban egyaránt oly gazdag Szlovákiában talán még inkább, mint bárhol másutt. SZERKESZTŐSÉG: Mi a véleménye arról a segítségről, amelyet a CSEMA­DOK tagjai az iskolónkívüli nevelésben nyújtanak? Miben látja a még szoro­sabb együttműködés lehetőségeit? Pe­dagógusaink hogyan segíthetnék job­ban a CSEMADOK helyi szervezetek munkáját? MÓZSI FERENC: Azok közé tartozom, akik szívesen tennének egyenlőségjelet a pedagógus és a népművelő közé. A pedagógusnak a világnézeti, maga­tartásbeli, érzelmi kulturáltság alakítá­sában kulcsszerepe van. Persze ahhoz, hogy a gyermek aktív, felelősségvállaló, közösségi emberré nőjön, annak felté­tele a szülőkkel és a felnőttekkel való minél teljesebb együttműködés. A csa­lód és az iskola, a szülő és a pedagó­gus csak együttes ráhatással érhet el az iskolai tevékenységében is igazi eredményt. A népművelésnek, az okta­tásügynek és a CSEMADOK-nak azo­nosak a céljai, ami a közoktatás és a társadalom kölcsönös viszonyának ter­mészetéből következik. A szocialista társadalom közoktatása és népművelé­se, tehát a CSEMADOK sem veheti egyszerűen tudomásul a társadalmi­művelődési viszonyok mindenkori hatá­sát, hanem aktívan kell formálnia azt. Ebben a tudatosító-felvilágositó munká­ban a CSEMADOK közvetve vagy köz­vetlenül eddig is sokat tett és nagy segítséget nyújtott iskoláinknak. Ideje, hogy konkrétan értékeljük az iskolán­­kívüli nevelés formáit, és munkamód­szereit avégett, hogy e segítség (én inkább együttműködést mondanék!) ha­tékonyságát a jövőben meghatványoz­hassuk. A szorosabb együttműködést a konk­rét helyzet figyelembe vételével a jövő­ben jobban meg kell tervezni. A kezde­ményezés — úgy vélem — az iskoláé lehetne. Az együttműködés tere a sze­rető hagyományápolás és az alkotó életre nevelés, mely ezernyi lehetőséget kínál nemcsak a család és az iskola, a pedagógus és a szülők számára, ha­nem a felnőttek tudatformálása során a népművelők és a CSEMADOK tagiai számára is. Ezért is szeretnék a peda­gógus, a népművelő és a CSEMADOK tagsága közé egyenlőségjelet tenni. I SZERKESZTŐSÉG: Megfelelőnek talál­ja-e a népnevelő munka jelenlegi for­máit? Mit tart elavultnok, s milyen új formákat, módszereket látna hatáso­sabbnak, célratörőbbnek a Szövetség munkájában? És végül: gazdag mun­kásmozgalmi hagyományokkal rendel­kezünk. Eleget meritünk-e belőle? BALÁZS BÉLA: Szerintem a CSEMA­DOK a népművelés, a szocialista kultú­ra terjesztése, a magyar—szlovák ba­rátság ápolása és még sok egyéb más nemes feladat érdekében megalakulá­sától kezdve igen sokat tett és tesz ,ma is. A CSEMADOK népművelési munka­formája (az ismeretterjesztés, az önte­vékeny művészeti mozgalom, a kulturá­lis rendezvények, a hagyományápolás stb.) nem avult el, ám nem is rekedhet meg az évekkel vagy évtizedekkel előbb elért színvonalon. Újítani, frissíteni, színvonalasabban dolgozni naqyon szükséges mindenütt — így a CSEMA­DOK, illetve a népművelés vonalán is. Az öntevékeny szinten végzett kultu­rális munka — a CSEMADOK gerince, alapvető munkaformája — társadalmi szükségletből létrejött kollektív tevé­kenység : művészeti, közművelődési tö­megmozgalom. A közösségi élet igény­lése, a tanulási kedv és a közlés vágya hozta létre, tartja életben. A tömegek számára egyrészt az alkotás tapaszta­latát és iskoláját, másrészt az önképzés és a művészi nevelés egyik eszközét jelenti. Százaknak kitölti a szabad ide­jét, ezreknek közvetít szórakozást, isme­reteket. Lehetőséget nyújt a művészi kifejezés vágyónak és a magukban tehetséget érző emberek tevékenységé­nek kibontakoztatására, egyszersmind olyanokat indít el a művelődés útján, akiket más módon nehéz az önképzés­be bevonni. A művészettel történő aktív foglalkozás révén felkelti a művészetek iránti vágyat, a művészetek megismeré­sére és szeretetére nevel. Az ilyen jel­legű népművelés esetében nemcsak az a fontos, hogy mit nyújt ez a tevékeny­ség „produkcióként“ másoknak, hanem nagyon fontos az is, sőt ez az elsődle­ges fontosságú, hogy e tevékenység révén mit kapnak maguk a „népműve­lők“, a különféle együttesek tagjai, aktivistái. Arra, hogy milyen a korszerű népmű­velés, nehéz egyértelműen válaszolni. A korszerűséget egyesek tartalmi, má­sok formai jellegűnek tekintik. Többen az irodalmi színpadot, a különféle vetél­kedőket és a technika nyújtotta lehető­ségek (vetítés, hangkulisszók, fényhatá­sok stb.) kihasználását tartják korszerű­nek. Az említett eszközök azonban — rossz tolmácsolás esetében — éppen úgy lehetnek korszerűtlenek és unalma­sak, mint ahogy — jó tolmácsolással — az egyesek által „korszerűtlen"-nek minősített tömegjellegű rendezvények, vagy a háromfelvonásos színművek is lehetnek maiak, korszerűek. Szerintem a népművelés akkor kor­szerű, ha társadalmunk termelési és politikai céljainak szolgálatában áll, ha ügyesen ötvözi össze a tartalmat és a formát, ugyanakkor minden alkalommal jót, igényeset, színvonalasat nyújt. A jó az, ami megfelel az eszmei és az eszté­tikai kritériumoknak, ami felemelő, ami szórakoztat, ami lelkesít, befolyásolja munkánkat, gazdagítja ismereteinket. A csehszlovákiai magyar dolgozók kö­rében elvégzésre váró legfontosabb feladat talán az, hogy javuljon az isko­lónkívüli képzés a felnőttoktatás minő­sége, tökéletesedjék a minden igényt kielégítő kulturális ellátottság, bővüljön a felnőttek és az ifjúság szakköri tevé­kenysége, és általában mindenütt vál­jék jobbá o felvilágosító és a tudat­­formáló munka. A CSEMADOK már indulásakor a munkásmozgalomhoz kötődött. A mun­kásmozgalom gazdag örökségéből so­kat merített a múltban, és merít ma is. Hiányosságnak azt érzem (és ez a nép­művelésre is vonatkoztatható), hogy a Szövetség illetékes osztályai, szakembe­rei többnyire megelégszenek a gyűjtés­sel, a hagyományok ápolásával, a nép­művelés esetében a kultúra közvetítésé­vel. Viszont nagyon kellene már a mi esetünkben, a nemzetiség esetében is, hogy múltunkat, a végzett munkát, az elért eredményeket tudományos igényű munkák (monográfiák, kézikönyvek) összegezzék, fémjelezzék. Tudom, a CSEMADOK nem tudomá­nyos akadémia, és nem helyettesítheti a tudományos intézetek (egyetemek, intézmények) szerepét. Szerintem azon­ban a Szövetség apparátusa érett arra. hogy megbirkózzék néhány, a mainál igényesebb feladattal, és olyasmit is alkosson, ami a nemzetiségi kultúra területén ma még hiánycikk. Ipari és mezőgazdasági üzemeinkben, kul­turális intézményeinkben és a tömegszerve­zetekben a dolgozók felajánlások százaival és ezreivel köszöntötték a CSKP XV. konresszu­­sát. A CSEMADOK KB munkatervében je­lentős helyet kapott a CSKP XV. kongresszu­sa előkészítésének népszerűsítése., A járási bizottsági tagok a helyi szervezetekben és a magyar dolgozók körében népszerűsítették a kongresszus jelentőségét. A CSEMADOK he­lyi szervezeteinek évzáró taggyűlése szintén a CSKP XV. kongresszusára való felkészülés jegyében folyt le. Az értékes kötelezettség­vállalások a tagok pozitív hozzáállását feje­zik ki. A felajánlások, részletes felsorolására nem vállalkozhatunk, de néhányat megemlítünk. A CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekújvári) és Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási bizottságai a helyi szervezetekkel közösen vállalták, hogy a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére április 15-ig, illetve május 1-ig száz­százalékosan rendezik a tagsági illetéket. A dunaszerdahelyi járás helyi szervezetei húsz­ezer óra ledolgozására tettek felajánlást. A somorjaiak és a vajkaiak két-kétezer órát dolgoznak le társadalmi munkában. A CSE­MADOK KB munkatervében már régebbtől szerepel 'a hetvenezres taglétszám elérése. Éppen ezért érdemel figyelmet a járás helyi szervezeteinek háromszáz új tag szerzésével kapcsolatos felajánlása. A dióspatonyiak pél­dául megkétszerezik taglétszámukat. A CSE­MADOK és a SZISZ helyi szervezetei közö­sen rendeznek beszélgetéseket a párt alapító és érdemes tagjaival. Az érsekújvári járás nyolc helyi szerveze­tében rendeznek kiállítást, és két honismereti kört alakítanak. Figyelmet érdemlő felajánlá­suk a sajtóelőfizetők és az új CSEMADOK- tagok toborzásával kapcsolatos. A járásban 250 új CSEMADOK-tagot és 80 Hét-előfizetőt szereznek. A galántai járás helyi szervezetei ünnepi emlékműsorok bemutatását és 18 340 óra ledolgozását vállalták társadalmi munká­ban. A diószegi és a galántai énekkar négy fellépést vállal terven felül. Makrancon (Kas­­sa-vidéki járás) megalakult a CSEMADOK helyi szervezete. Az ájiak 400, a himiek 500 órát dolgoznak le társadalmi munkában. A Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járásban 15 he­lyen szerveznek beszélgetést a párt alapító tagjaival. Ezenkívül száz népművelési elő­adás (A CSKP kulturális politikája, A CSKP megalakulásának jelentősége) és tízezer bri­gádóra ledolgozása szerepel a helyi szerve­zetek felajánlásában. A košicei (kassai) Szép Szó Irodalmi Szín­pad új műsort tanult be „Kassai Munkás“ rímmel. A komáromi járás felajánlásaiban párttörténeti előadások és tízezer brigádóra ledolgozása szerepel. A Matica slovenská he­lyi szervezeteivel és a Szakszervezetek Házá­val közösen megrendezik Komáromban a for­radalmi költészet estjét. A CSEMADOK lo­sonci járási bizottsága a városi és a füleki helyi szervezettel közösen Lőrincz Gyula festőművész műveiből rendez kiállítást „A munkásság harca a kizsákmányolás ellen“ cimmel. Ezenkívül a füleki helyi szervezet bekapcsolódott a vöröskői sztrájk 40. évfor­dulója tiszteletére rendezett ünnepségekbe. Meg kell még említenünk, hogy a járás he­lyi szervezetei 250 új CSEMADOK-tag és 70 Hét-előfizető szerzését vállalták. A nyitrai járás helyi szervezetei 17 600 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Ebből a nyitracse­­hiek és a gimesiek 1500, a lédeciek 1350 és a berencsiek 1000 óra ledolgozását vállalták. Mint már mondottuk is, a CSEMADOK já­rási bizottságainak és helyi szervezeteinek tevékenysége a CSKP XV. kongresszusához és a CSKP megalakulásának 55. évfordulójá­hoz kapcsolódik. Meg kell még említenünk az olyan nagyobb méretű, sok embert foglal­koztató kulturális rendezvényeinket, mint a „Tavaszi szél vizet áraszt...“, a „Fábry-vetél­­kedő“ és a „Néppel tűzön-vízen át“, amelyek különösen a lévai, a nagykürtösi és a galán­tai járásokban voltak sikeresek. De szólnunk kell a színjátszók, a szavalok és az irodalmi színpadok járási, illetve kerületi versenyeiről is, valamint a Csallóközi Kulturális Napok­ról, a Kármán József Irodalmi Napokról, dal- és táncünnepélyeinkről stb. A csúzi helyi szervezet (komáromi járás) például kiállítá­son ismertette meg kongresszusi felajánlását. A CSEMADOK és az Ukrán Dolgozók Kul­turális Szövetsége kassai városi bizottsága közös gyűlésen ismerteti meg tagságával a CSKP XV. kongresszusának határozatait. GÖRFÖL JENŐ CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo * * ..................................... 11

Next

/
Thumbnails
Contents