A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-03-23 / 10. szám
Óvoda Óvoda Losonc * «kdcS W F* r ' Szerkesztőségünk levéllel fordult a járási nemzeti bizottságok művelődésügyi osztályaihoz, és a legilletékesebbektől kérdezte meg: hogyan gondoskodnak járásunk magyar lakossága kulturális életének sokoldalú fejlődéséről. Ezúttal a Lučeneci (Losonci) inb művelődésügyi osztályának válaszát közöljük. A közép-szlovákiai kerület déli részének természetes ipari földrajzi és kulturális központja Lučenec (Losonc). A járás területe 1325 km2, lakosainak száma 94 654, többségünkben szlovákok; a magyar lakosság arány 24 százalék. Magyarok túlnyomórészt a járás déli részében élnek. A járás gazdag forradalmi hagyományokkal rendelkezik. Fontos szerepet játszott a huszita mozgalomban. Brandýsi Ján Jiskra huszita vezér a közeli- Gács (Holič) várát birtokolta. A XV. század derekán e területen a cseh testvérek csapatai tevékenykedtek, amelyek a huszita mozgalom radikális szárnyához tartoztak. A XVI. század derekán a törökök a vármegye jelentékeny részét a kezükbe kerítették. A török hódoltság negyven évig tartott és szörnyű pusztulással járt. Nagy szenvedéseket hozott a lakosság számára az első világháború, amelynek frontjain a járás lakói közül 1500 férfi esett el. 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg győzelmes északi hadjárata során júniusban Losoncot is elfoglalta. A győzelmes előrenyomulás lehetővé tette, hogy június 16-án Eperjesen megalakuljon a Szlovák Tanácsköztársaság. Húsz év a München előtti burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején további harcot jelentett a lakosság számára a kizsákmányolás ellen, a munkáért s kenyérért. Ezt a harcot a munkásosztály szervezte a CSKP vezetésével. A CSKP első szervezetei 1921-ben alakultak meg a járásban. 1938-ban a burzsoázia és nyugati szövetségesei elárulták a köztársaságot, a járás is a fasizmus uralma alá került. Az első bécsi döntés után a mostani járás déli része Magyarországhoz, északi része az ún. szlovák államhoz tartozott. A lakosság aktívan bekapcsolódott az antifasiszta ellenállásba. 1944 őszén, a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után Losonc és környéke a fasiszták elleni partizánharcok színtere volt. 1945 januárjában-februárjában a járást elkeseredett harcok és nagy áldozatok árán szabadította fel a dicső szovjet hadsereg. A felszabadulást követő harminc év folyamán a járás a CSKP vezetésével sohasem látott gazdasági és kulturális fejlődésen ment át a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek áldozatos munkájának eredményeképpen. A járás városaiban, községeiben több tucat új iskola, kultúrház, egészségügyi létesítmény, üzlet, üzem és vállalat s mindenekelőtt ezer meg ezer összkomfortos új lakás és családi ház épült. A párt- és állami szervek a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez híven és szellemében fokozott figyelmet fordítanak a járás magyar lakossága nemzetiség'
