A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-03-09 / 8. szám

Annie Girardot (jobbról) játssza a Nem zörög a borászt. . . című francia bűnügy film női főszerepét Egy filmkocka az örökbefogadásból Gian Maria Volonté játssza a Giordano Bruno című olasz Mm cimszerepét MÁRCIUSI FILMBEMUTATÓK • TÖBB ÉRTÉKES ALKO­TÁS A DOLGOZÓK TÉLI FILMSZEMLÉJÉNEK MŰSORÁBÓL • ISMÉT CHAPLIN! GAZDAG MÜSORVALASZTÉK Valóban színes és igényes program várja ezekben a hetekben a szlovákiai filmszínházak látogatóit, hiszen mozi­jainkban nem kevesebb, mint 18 új ha­zai és külföldi film kerüf bemutatásra, örömmel állapíthatjuk meg, hogy nem­csak számszerint, hanem a filmek mű­vészi értékét tekintve is gazdagnak i­­gérkezik ez a választék. A márciusi filmbemutatók sorában — többek kö­zött — olyan rangos alkotások is szere­pelnek, melyek a közelmúltban rangos nemzetközi fesztiválokon arattok értékes sikert; a filmszínházainkba kerülő új filmek egy harmada pedig legutóbb nálunk, a dolgozók népszerű téli film­szemléjén keltett méltó figyelmet. A bemutatásra kerülő filmek így nem pusztán szórakozást kínálnak a néző­nek, hanem egyúttal kiváló alkalmat az összehasonlításra, e filmek alkotói mű­vészi törekvéseinek megismerésére is. Nézzük hát, mit láthatunk márciusban a mozikban? A hazai produkciót ezúttal négy cseh film képviseli, melyek közül kettőt kü­lönösen nagy várakozás előz meg. Az egyik: Karel Stekly rendezőnek az Ahol a gólyák fészkelnek című alkotása. Té­máját tekintve egy kommunista életé­nek két komoly próbatételéről szól. Először a szövetkezetesítéssel kapcso­latos problémák elevenednek meg a néző előtt a főhős sorsában, majd pe­dig az 1968-as esztendő zűrzavaros ese­ményei, amikor a becsületes kommu­nisták ezrei üldözésnek, lenézésnek vol­tak kitéve. A másik nagy érdeklődéssel várt film A csillagok fölfelé hullanak — Karel Gottal a főszerepben! Népszerű énekesünknek első önálló játékfilmje ez a zenés történet, melynek hatalmas kö­zönségsikerében aligha lehet kételked­nünk. Tükör Krisztinának — ez a címe Jiíi Svoboda rendező legújabb filmjé­nek, melyben egy fiatal, kitűnő röp­­labdázó sérülés folytán félbeszakadt Ígéretes sportpályafutásának lélektani drámája elevenedik meg a néző előtt. A csehországi filmstúdiókat képviselő negyedik alkotás pedig elsősorban a fiatalabb korosztályt érdekli majd, hi­szen főhősei Tom Sawyer ismert kaland­jait álik át — mai, cseh környezetben. Említettük már, hogy a márciusi film­újdonságok egyharmada, tehát hat alkotás mór a téli filmszemle műsorá­ban is szerepelt. Sikereik alapján ezért „hivatalos" bemutatóikat is jogos vá­rakozás előzi meg. Szovjet-üzbég film a Taskent, a kenyér városa, amely A. Mihalkov-Koncsolovszkij forgatókönyve alapján készült. A forradalom után és a polgárháborút követően a fiatal szov­jet államban a nyomor és az éhínség jelentette a legnagyobb veszélyt. A csa­ládok ezrei apák nélkül maradtak, és a Volga menti termőföldek nem a meg­élhetés, hanem a nyomor színterévé lettek. Misa, a film főhőse ezért elha­tározza, hogy elmegy Taskentbe, ahol megpróbál kenyeret szerezni ... A köl­tői szépségű, de komor hangvételű al­kotás a szovjet filmművészet legjobb hagyományaira épül. Zsarolás, fénykép­hamisítás, megvesztegetés — mindez nyomon követhető a Nem zörög a ha­­raszt.. . című francia bűnügyi filmben, melynek női főszerepét Annie Girardot játszó. André Coyatte rendező filmje leleplező alkotás a kapitalista világban szokásos választási kampányok korrup­ciós hátteréről és botrányairól. Kiváló alkotás Ingmar Bergman filmje: a Suttogások, sikolyok, melyben egy hal­dokló otthonába vezeti el a nézőt, és drámai erővel jeleníti meg e sajátos órák hangulatát, de egyben az emberi érzelmek és őszinte kapcsolatok gya­korta tapasztalható hiányára is utal. A náci okkupáció idejében, a len­gyelországi zsidó gettókban játszódik A hazug Jakab című film, melynek for­gatókönyve Jurek Becker világsikert ara­tott regényéből készült. Jakabot, a get­tó lakóját előállítják. Ekkor hallja meg a rádióból, hogy közelednek a szovjet csapatok. Ezt elmeséli társainak, s eny­­nyi elég ahhoz, hogy a halálra ítélt, éhező szerencsétlenekben felcsillanjon a remény. Fogolytársai abban a hit­ben élnek, hogy Jakabnak van rádiója, s ezért állandóan újabb híreket várnak tőle. Jakabnak nincs ereje, hogy csa­lódást okozzon társainak, s így napról napra újabb buzdító híreket kénytelen kitalálni a nácik visszaszorításáról. E kiváló film külön érdekessége, hogy a címszerepét Vlasztimil Brodský alakítja. Ugyancsak a fesztiválfilmek között talál­kozhattunk már Hriszto Hrisztov bolgár rendező aktuális és mély értelmű problé­mákat fölvető filmjével: Az utolsó nyár­ral, mely a régi, a megszokott iránti rokonszenv • és az újjal szembeni ide­genkedés emberi vonatkozásaival fog­lalkozik. A rendező külön érdeme, hogy a művészi publicisztika eszközeivel dol­gozik: vallomásszerű riportokra építi fel a film központi témájának vázát. A hazai produkció és a téli filmszem­le több kiváló alkotása mellett, további szovjet, angol, amerikai, olasz, magyar és NDK-beli filmeket is vetítenek majd márciusban a szlovákiai mozik. Az iz­galmas krimitörténetek kedvelői bizo­nyosan szívesen megtekintik majd a Csempészek című szovjet filmet, mely­nek külön érdekessége, hogy egy ten­gerjáró hajón játszódik. Míg ez a film a földön, pontosabban Várnától Fama­­gusztáig a tengeren játszódik, addig egy további izgalmas szovjet film: a Fölöttem az ég egy sugárhajtású va­dászgép pilótájának felelősségteljes hi­vatásáról rajzol drámai képet. Tavaly a nyugat-berlini filmfesztivál nagydíját nyerte az örökbefogadás cí­mű magyar film Berek Katival a fősze­repben. A díjnyertes lélektani film ren­dezője, Mészáros Márta elsősorban az örökbefogadások okát és esetleges kö­vetkezményeit kutatja. A történet főhő­se egy középkorú asszony, akinek egy ilyen fontos lépés szerencsés fordulatot hoz az életébe — érzelmi életének gazdagítójóvá válik. Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a filmszínházak gazdag márciusi műsorában bizonyo­san minden mozilótogató talál majd kedvére való szórakozást jelentő alko­tást. A fentiekben már említett filmeken kívül ugyanis bemutatásra kerül még Mark Stuart, neves angol rendező Tes­sék, uram! című színes, vidám filmje; a neves néger énekesnő: Billie Holliday életéről szól a Billie bluest énekel című színes, zenés film; Robert Merle ismert novellájából készült a Delfinek napja című kalandos és szinte utópisztikus film George C. Scott-tal a főszerepben. Bizonyára sokan megtekintik majd Gui­­liano Montaldo, olasz rendező Giorda­no Bruno életéről szóló történelmi film­jét, melyne.k hátterében az igazság és a hatalom párharca érződik. 2X CHAR­LIE — ez a közös címe annak a közel másfél órás amerikai filmnek, melyben a Kutyaélet és a Carmen című híres Chaplin-filmeket láthatjuk viszont. A Chaplin-filmek újbóli műsorra tűzése remek alkalom arra, hogy a fiatal nem­zedék is megismerje századunk egyik legnagyobb komikusának halhatatlan művészi értékkel bíró filmjeit. 24

Next

/
Thumbnails
Contents