A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-03-09 / 8. szám
Szerkesztőségünk levéllel fordult a járási nemzeti bizottságok művelődésügyi osztályaihoz, és a legilletékesebbektől kérdezte meg: hogyan gondoskodnak járásunk magyar lakossága kulturális életének sokoldalú fejlődéséről. Ezúttal a Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) Jnb művelődésügyi osztályának válaszát közöljük. A rimaszombati járás nemzeti bizottságai a magyar lakosság nemzetiségi kulturális életének fejlesztése terén Csehszlovákia Kommunista Pártja marxista-leninista nemzetiségi politikájából indulnak ki. Az elmúlt évek folyamán a kérdéssel összeségében több ízben, rendszeresen foglalkozott a járási nemzeti bizottság tanácsa és plénuma. A hozott intézkedések alapján átértékelték a helyzetet ebben az irányban a vegyes, illetve magyar lakosságú községek, városok nemzeti bizottságainak szakigazgatási szervei. A kulturális-népnevelési tevékenység hosszútávú koncepcióiban a járás nemzeti bizottságai a legmesszebbmenöen tekintettel voltak a nemzetiségi kultúra és a nemzetiségi kulturális szövetség fejlesztésének kérdéseire, a magyar lakosság kulturális fejlődése biztosításának érdekében. A kulturális-népművelési tevékenységnek a járási párt- és állami szervek által jóváhagyott irányvonala a CSKP művelődéspolitikájából indul ki, s a magyar lakosság vonatkozásában az illetékes szervek figyelme a magyar lakosság haladó forradalmi hagyományainak ápolására, e hagyományok továbbfejlesztésére, a dolgozók világnézeti nevelésére, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében való nevelésére összpontosul. A magyar lakosság kulturális életének fejlesztéséről való gondoskodás szerves része a járási szervek ezirányú tevékenységének a járás egész lakosságának vonatkozásában. Az említett eszmei irányvonal jut kifejezésre a kulturális-népművelési tevékenység egységes terveiben, amelyek a magyar lakosság között kifejtett kulturális-népművelési munka területén tervezett konkrét akciókat tartalmazzák. A járás magyar lakosságú községeiben, városaiban folyó kulturálisnépművelési tevékenység fejlesztéséhez összeségében megteremtettük a kedvező feltételeket, amiről a következő adatok is tanúskodnak: Az ötödik ötéves tervidőszak folyamán új kultúrház épült Gemerská Vesben (Harkács-Sánkfalván), Veľký Blhben (Nagybalogon), Gemerské Dechtáreban (Détéren), Martinovában (Nemesmartonfalán), Stará Baštában (Óbáston), Širkovcéban (Serkén), Gemerská Panicában (Gömörpanyiton), hozzáépítéssel bővítették a kultúrházat Csízen, Studenában (Medveshidegkúton), Simonovcéban (Rimasimonyiban). További egy-egy kultúrház épül (már a beruházás második szakaszánál tartanak) Tachtyban (Tajtiban), Petrovcéban (Gömörpéterfalán), Rimaszombaton, Gemerský Jablonecban (Almágyon), Gemerben (Sajógömörön), Kráľban (Sajószentkirályon) és Safárikovóban (Tornaiján). A hatodik ötéves terv időszakában az említett beruházások befejezése mellett kulturális létesítmények építését tervezzük Hodejovban (Várgedén), Hajnáčkában (Ajnácskőn), Ožďanyban (Osgyánon), Bátkán, Radnovcéban (Nemesradnóton), valamint szabadtéri színpad létesítését Rimavská Sečben (Rimaszécsen). 14
