A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-06 / 1. szám
A közúti baleketek egyik leggyakoribb okozója a szeszes ! ital • Alkohol a volán j mellett • Szomorú statisz\ tika • Néhány óra a közbiztonsági szervek j járőrszelgg^atávc^ ellenőrzést végző zászlós az út szélén nem tartott a többiekkel. Mint kiderült, ellenkező esetben bizony alaposan pórul járhatott volna ... A törzsőrmester ezalatt egy további gépkocsit és egy motorkerékpárost állít meg. Egyikük leheletében sem találni alkoholt, annál több műszaki hibát azonban a járműveiken. A motorkerékpáros figyelmeztetést kap. de a BH 40—16 rendszámú Felícia tulajdonosától bevonják a gépjármű-üzemeltetési engedélyt. Körülbelül fél órát maradunk még ezen a helyen. Az eredmény: még egy jármű-üzemeltetési engedély bevonása, néhány pénzbírság vagy szigorú figyelmeztetés, de ittasan vezető sofőr nem akad rendőrkézre. Továbbindulva, lassan, komótosan hajtunk Vištuk község irányába. Stefanová község határában azonban még Így is majdnem bajba sodródunk: a mezei mellékutak egyikéről egy teljesen „sötéten", azaz bárminő elülső vagy hátsó megvilágítás nélkül haladó kerékpáros hajt egyszerre elénk. — A hétszázát! Se megvilágítva, se stoplámpája, és még csak előnyt sem ad a főúton haladónak... — lobban haragra a zászlós. Alaposan megszidja, majd 30 korona pénzbírsággal sújtja a felelőtlen kerékpárost. Ha már akaratlanul megálltunk, úgy döntünk, hogy itt maradunk néhány percig. Persze, akkor még egyikünk sem sejtette, hogy a tervezett néhány percből csaknem egy kerek óra, és egy váratlan modori út lett. A kerékpáros sötétbe vesző alakja után nézve álltunk a fagyos téli estében, s ki tudja, nem-e a fölöttünk hunyorgó csillagokról kezdtünk volna társalogni, ha egyszerre csak nem közeledik felénk szokatlan gyorsasággal egy vadonatúj, Lada-típusú Zsiguli. Amikor megpillantja a rendőr magasra emelt kezét, hirtelen, élesen fékez. A zászlós rendben találja a gépkocsi tulajdonosának iratait, sőt, az autón sem találni műszaki hibát, csupán a gépkocsivezető szemének ragyogása tűnik kissé túl vidámnak. Drdák törzsőrmester és az Az 1975-ös esztendő első tíz hónapjában a Bratislava-vidéki járásban 548 forgalmi baleset történt, tizenhét esettel több, mint az 1974-es esztendő ugyanazon időszakában. A kettő híján ötszázötven baleset közül 199 esetben okozta a súlyos következményekkel járó bajt a gyorshajtás. A szakemberek véleménye szerint számos esetben éppen az alkohol ösztönzi a gépkocsivezetőket arra, hogy könnyelműbbekké legyenek, és néhány korsó sör, két-három pohár bor vagy tömény szesz .felhajtása“ utón a megengedettnél gyorsabban vezették gépjárművüket. Januártól október végéig 41 esetben pedig közvetlenül a részegség van feltüntetve a nem egyszer halálos kimenetelű balesetek okozóját jelző statisztikai kimutatáson. Az előző esztendőhöz viszonyítva ez a szám is emelkedő irányzatot mutat. Mindez pedig indokolt ok arra, hogy kissé bővebben foglalkozzunk ezzel a fontos közlekedésrendészeti kérdéssel... A leghitelesebb képet a közbiztonsági szervek járőrkocsijában kaphat erről a riporter. A fehércsíkos URH-adóval, megkülönböztető hangjelzéssel és kék fénnyel felszerelt rendőrkocsi első ülésén Fr. Sloboda zászlós és VI. Čečot törzsőrmester ült, a második ülésen Dušan Drdák törzsőrmester, a kocsi parancsnoka, a fényképész és az újságíró. A zömök, kerek arcú zászlós bekapcsolja a motort, kezét a kormánykeréken pihentetve hátraszól: — Azt hiszem, nyugodt, csendes esténk lesz. — Miért gondolja? — Ma szerda van, s ez a könnyebb napok közé tartozik. — Mikor van nehéz szolgálatuk? Egyből érkezik a határozott válasz: — Pénteken délután, szombaton és vasárnap estefelé. Ilyenkor különösen nehéz a forgalombiztonság irányítása és ellenőrzése. Persze, máskor sem pihenés vagy gondtalan időtöltés a munkánk ... A félszáznól is több községgel bíró járás területén — körzetenként — több járőrszolgálat ügyel a közlekedés biztonságára. Minden járőrnek pontosan kidolgozott terv szerint megvan a saját területe, az esetleges balesethez mindig a legközelebb lévőt küldik helyszíni szemlére. De előre meghatározott útvonalon közlekednek a közúti járőrszolgálat URH-s kocsijai akkor is, ha „csak" a gépjárművek ellenőrzését írja elő a napiparancs. A mi kocsinknak ezúttal nincs pontosan körülhatárolt területe, oda mehetünk, ahol valami érdekeset sejtünk. Szándékunk, hogy „rajtaüssünk” néhány gépkocsivezetőn, akik kisebb-nagyobb CSENDES mennyiségű szeszes ital fogyasztása után ültek volán elé. Délután öt óra van, de télen ez már. estének számít. Teljesen besötétedett. A főváros utcáin lámpák, kirakatok világítanak, fényük teljében pompáznak a reklámok is. A lecsapódó ködös, nyirkos levegőtől vizes úttesten ezüstösszürkén csillognak az ostorlámpák fényei. A belváros szűk és forgalmas utcáin a Kis-Kárpátok déli lankáinak bortermő vidékére: Júr, Modra, Pezinok irányába igyekszünk. Modra után az első községben, egy éles ívben kanyarodó útelágazás mellett megállunk. Alighogy kiszállunk, máris egy Volga típusú személygépkocsi közeledik felénk. Fr. Sloboda zászlós egy határozott kézmozdulattal megállásra inti. — Jó estét, közúti ellenőrzés — köszön be az ablakon. — A jogosítványát kérem. A TTA 30—66 rendszámú kocsi vezetője szótlanul engedelmeskedik. Amikor átadja az iratait, a nyitott ablakon át átható italszag üti meg a zászlós orrát. Miután az iratok és a menetlevél rendben vannak, Fr. Sloboda arra kéri a gépkocsivezetőt, hogy kövesse őt az URH-s kocsihoz, ahol „fújnia" kell. A magas, dúshajú gépkocsivezető készséggel tesz eleget a felszólításnak, s az alkoholpróba számára kedvező eredménnyel zárul: útitársai bizony egy kissé a pohár fenekére néztek, de a gépkocsivezető, kötelessége tudatában, Dušan Drdák törzsőrmester jrfír trr-24
