A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-02-24 / 7. szám
CSDftADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások A NEPPEL TŰZÖN-VÍZEN ÄT! A CSEMADOK Központi Bizottsága az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumával, a bratislavai Népművelési Intézettel, a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalattal, a Szlovákiai írók Szövetségének magyar tagozatával, a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségével, a HÉT szerkesztőségével együttműködésben, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 55. évfordulója és a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére A NÉPPEL TŰZON-VIZEN ATI elnevezéssel országos vetélkedőt hirdet. A vetélkedő feltételei: A vetélkedőben részt vehet minr den csehszlovák állampolgár, aki e célra kiadott jelentkezési lapot 1976. fabruár 29-ig kitöltve beküldi a CSEMADOK illetékes járási bizottságára. A jelentkezési lapok beszerezhetők a CSEMADOK járási bizottságain, az általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák igazgatóságain. Az országos elődöntőkbe és döntőbe csak azok kerülhetnek, akik részt vettek a helyi és járási selejtezőkön. A vetélkedő szervezési szabályai: 1. A vetélkedő fő szervezője a CSEMADOK Központi Bizottsága, a helyi és járási fordulók fő szervezői és rendezői a CSEMADOK járási bizottságai, a járási népművelési központokkal, valamint a járási iskolaügyi szervekkel együttműködésben. A vetélkedő e két fordulójának szervezéséért és lebonyolításáért a járási előkészítő bizottság felel. A helyi versenyek költségeit a CSEMADOK helyi szervezetei, a járási döntők költségeit a CSEMADOK járási bizottságai fedezik. 2. A vetélkedő négy fordulós, 1976. március 1-vel kezdődik és 1976 novemberében a csehszlovák — szovjet barátság hónapjában ér véget. Az első forduló versenyeinek megrendezésére 1976. március 1 és április 30 között kerül sor. A második fordulóra május 1 és június 30 között, a harmadik fordulóra szeptember 1 és október 31 között kerül sor. Az országos döntőt 1976. november — december havában Bratislavóban rendezzük meg. Az első forduló alatt értjük a helyi szervezetek által megrendezett és lebonyolított helyi vagy körzeti versenyeket. Egy-egy helyi vagy körzeti versenyen legkevesebb öt és legtöbb tíz (maximálisan három tagú) csoport vagy egyéni versenyző vehet részt. A helyi vagy körzeti versenyekről maximálisan két csoport vagy egyéni versenyző jut tovább a járási fordulóba. A járási fordulókon a helyi vagy körzeti versenyeken legtöbb pontot elért csoportok, illetve egyéni versenyzők vesznek részt (maximálisan tíz csoport, vagy egyéni versenyző). A járási versenyek győztesei — járásonként két-két csoport, illetve egyéni versenyző, kerületenként összesen tíz csoport, illetve egyéni versenyző — jut tovább a Kassán, Losoncon, illetve Érsekújvárban megrendezésre kerülő országos elődöntőkbe, ahonnan 3—3 csoport, illetve egyéni versenyző jut tovább az országos döntőbe. 3. A versenyzőknek egy-egy fordulóban négy kérdésre kell válaszolniuk. Egy-egy kérdés megválaszolásáért a bíráló bizottság 0—5 pontot adhat, így a versenvzők egyegy fordulóban maximálisan 20 pontot érhetnek el. A versenyzők minden fordulóban 0 ponttal kezdenek. Egyenlő pontszám esetén a zsűri pótkérdés feladásával dönti el az elsőbbséget, illetve a helyezéseket (a pótkérdés megválaszolásáért kapott pontok nem emelik a már elért pontszámot). 4. A versenyzők válaszait három tagú bíráló bizottsáq értékeli: a bizottság egy elnökből és két tagból áll. A vetélkedő kérdéseit a következő témakörökből dolgozzuk ki: — a párt meaalakulásának körülményei, előzményei; — harc a burzsoázia ellen az első Csehszlovák Köztársaságban; — harc az ellenállásban, a második világháborúban, kidomborítva a párt szervező munkáját; — a felszabadulás utáni időszak, az újjáépítés időszaka, a februári események, a szocializmus építésének korszaka. A vetélkedő egyes fordulói előtt a CSEMADOK KB hetilapjában, a Hétben ismertetést teszünk közzé; ebben nagy vonalakban vázoljuk a kidolgozott kérdések alapanyagát. A vetélkedő döntőjének győzteseit értékes díjjal jutalmazzuk. CSEMADOK KB népművelési osztálya Néhány héttel ezelőtt fejeztük be az ötödik ötéves tervidőszak utolsó esztendejét, amely sikeres volt, akárcsak az egész ötéves tervidőszak. Számos jelentős sikert értünk el gazdasági téren, de az élet minden más területén is, a közművelődést is ide számítva. Az ötödik ötéves tervidőszak a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának, az ország nemzetei és nemzetiségei együttélésének egyik legsikeresebb szakasza volt. Teljes mértékben megállapíthatjuk, hogy járásunkban is figyelemre méltó eredményeket értünk el a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó lenini elveik érvényesítése területén, éspedig a magyar lakosság vonatkozásában, ami a kulturális-népművelési tevékenység fejlődésében is megnyilvánult. Valamennyi községben, ahol a lakosság többsége magyar nemzetiségű, CSEMADOK helyi szervezet működik, a járási bizottság irányításával. A járási kulturális-népművelési tevékenysége 1971 —1975-ös koncepciójának kidolgozásakor, a CSKP XIV. kongreszszusa határozatának szellemében, tág területet biztosítottunk a magyar lakosság kulturális élete fejlesztésének. A CSEMADOK járási szervezete tevékenységének irányát a Művelődésügyi Minisztérium által kibocsátott irányelvek és a CSEMADOK Központi Bizottságának határozatai szabták meg. A kulturális-népművelési tevékenység alapfeltétele, hogy rendelkezésre álljanak megfelelő kultúrházak, klubok és egyéb létesítmények, valamint a szükséges anyagi eszközök. Az utóbbi öt év folyamán a járási szervek e probléma megoldására is megfelelő figyelmet fordítanak. Több községben — Podhorany (Béd, Menyhe és Szalakuz települések összevonásával 1960-ban alakult község), Ladice (Lédec), Koliňany (Kolon), Dolné Obdokovce (Alsóbodok), Hosťová (Geszte) — rekonstruálták vagy átépítették, bővítették a művelődési otthont s megfelelő pénzösszeget kaptak a szükséges berendezés megvásárlására; új kultúrház épült Telincében (Tilden), Brančban (Berencsen) és Pohranicében (Pogrányon). Ziranyban (Zsérén) és Jelenecben (Gímesen) elvégezték a könyvtár generáljavítását, azonkívül olvasótermet rendeztek be; kívül-belül tatarozták a könyvtárépületet Horná Kráľovában (Királyin), Gitáréban (Csiffáron) Lédecen. A Nyitrai Járási Könyvtár módszertani osztálya rendszeres segítségben részesíti a népkönyvtárakat, tanfolyamokon gondoskodik a könyvtárosok továbbképzéséről, módszertani irányításáról. A könyvtárak teljesítik küldetésüket, megfelelő eredményeket érnek el. A tildi és a csitári népkönyvtár munkája a „Példás népkönytárat szervezünk" versenyben kerületi elismerésben részesült. A lédeci népkönyvtár 1972-ben megkapta a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődési Minisztériumának legmagasabb kitüntetését, a „Példás könyvtár" címet. Sikeres a községi népkönyvtárak népművelési tevékenysége is, olvasói ankétokát rendeznek magyar, cseh, szlovák és más nemzetiségű haladó irók műveiről. Szerveznek ezenkívül irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat, irodalmi versenyeket. A Nyitrai Jnb művelődésügyi osztálya irányítja, ellenőrzi és a népművelési intézmények révén biztosítja a járás magyar lakossága kulturális életének kibontakozását. A Járási Népművelési Központ útján közvetlen módszertani segítséget nyújt az öntevékeny művészeti morgalom, a felnőttoktatás és az iskolán kívüli állampolgári nevelés fejlesztéséhez. A CSEMADOK kulturális-népnevelési tevékenységének kifejezését a járásban az is elősegíti, higy a CSEMADOK képviselve van a felnőttiktatás és az öntevékeny művészeti mozgalom fejlesztésére alakult járási bizottságban, s a szervezet képviselői közvetlenül kiveszik részüket a járásban rendezett és rendezendő versenyek, seregszemlék, fesztiválok és kiállítások tervének összeállításából. Rendkívül jó eredményeket érnek el a CSEMADOK-szervezetek az öntevékeny művészeti munka területén. Az ötödik ötéves terv időszaka e területen is igen sikeres volt: ebben az időszak-CSGMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 14
