A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-02-17 / 6. szám
delmezőjének fejlesztése, korszerű haditechnikával való felszerelése, ütőképességének növelése. Mert az imperializmus nem tanult. Nem adta fel a szándékot, hogy megsemmisítse a világ első szocialista államát. Amikor Hitler, elkábulva a Maginotvonalnól aratott olcsó győzelemtől, hitszegően megtámadta a Szovjetuniót, megindította a Barbarossa-hadműveletet, Keletre küldve jól felszerelt, harcedzett hadosztályait, Nyugaton sokan fellélegeztek. A hitleri propaganda három-négyhónapos villómháborúról, agyaglábakon álló kolosszusról, az ukrán és a belorussz síkságokon megteendő szép sétáról beszélt; amikor a német csapatok Moszkva előtt álltak, Berlinben már (kinyomtatták a győzelem megünneplésére tervezett bankettre szóló meghívókat. Nem élt már Csapájev, Scsorsz, Zseleznyak s a polgárháború sok ezer más hőse. De szellemük, a lenini forradalom szelleme tovább hatott, megsokszorozva a szovjet emberek eltökéltségét, hogy megvédik a szocialista hazát és győznek. Több mint 4000 kilométeres fronton tombolt a háború véres vihara. A német hadsereg kezdeti sikerei után bekövetkezett valami olyasmi, amire a Wehrmacht büszke tábornokai álmukban sem gondoltak volna: vereségek sorozata. Megsemmisítő csapások, súlyos vereségek — Moszkvánál, Sztálingrádnál, Kurszknál . . . A háború négy esztendejének folyamán a szovjet hadsereg megsemmisített, foglyul ejtett vagy szétvert 607 ellenséges hadosztályt. Csaknem három és félszer annyit, mint a szövetségesek a második világháború összes többi frontján együttvévé. Például az angolszász csapatok Afrikában és Nyugat- Európában 176 ellenséges hadosztályt semmisítettek meg. A keleti frontra esik a német hadsereg összes emberveszteségeinek, amit a második világháborúban elszenvedett, nyolcvan százaléka. A szovjet nép viselte a háború legsúlyosabb terheit. Mintegy húszmillió szovjet állampolgár vesztette életét. S jól véssük emlékezetünkbe ezt a számot: hárommillió szovjet katona esett el csak az európai és ázsiai népek felszabadításáért vívott küzdelemben. Ebből több mint 140 ezer Csehszlovákia területén. Változnak az idők, változik a világ. Változnak a társadalmi rendszerek, az államhatárok, maguk az emberek. A szovjet hadsereget ma nem lehet öszszehasonlítani azzal, ami 1918-ban vagy akár 1945-ben is volt. Rakéta- és nukleáris fegyverekkel, gyors harckocsikkal, szuperszonikus vadászbombázókkal és szállítórepülőgépekkel, tökéletes elektronikus irányzóberendezéssel ellátott tüzérségi egységekkel rendelkezik. A légelhárítás gyakorlatilag minden ellenséges támadást, az ország területe fölé berepülő minden ellenséges repülőgépet vagy egyéb objektumot le tud lőni. A haditengerészet, amely korlátlan hatósugarú atomtengeralattjárókkal, a legkorszerűbb rakétanaszádokkal és újabban repülőgéphordozókkal rendelkezik, képes stratégiai feladatokat teljesíteni* a világ bármely óceánján, tengerén. Egyszóval, a szovjet fegyveres erők rendelkeznek ma mindennel, hogy megsemmisítő csapást mérjenek bármely támadóra. S ebben a szovjet fegyveres erők ugyanazok, mint ötvennyolc évvel ezelőtt. Forradalmi lendületük ma is ugyanaz, eltökéltségük, hogy megvédik a szovjet hazát, de más népeket is, ha áldozatul esnének az imperialisták agressziójának, megvédik a békét, szembeszóllnak mindenkivel, aki kezet merne emelni a szocialista világközösségre, amelyet a proletár internacionalizmus kovácsol egybe. Felvételek: APN
