A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-02-10 / 5. szám
KORA TAVASZI TENNIVALÓK A KISKERTBEN A tél utáni első nagyobb kerti munkánk az alapos takarítás legyen. Ezzel úgy megalapozhatjuk kertünk rendjét, hogy szinte őszig nem is lesz vele gondunk. A növények erőteljes fejlődésnek indulása előtt távolítsuk el róluk az elpusztult, vagy erősen sérült részeket. Inkább nagyobb hányadot vágjunk le, semhogy élettelen, beteg rész maradjon vissza, mert az tovább pusztíthatja a még egészségeset. Arra is törekedjünk, hogy ne maradjon csonk, hanem lehetőleg közvetlenül rügy, levélhely fölött vágjunk. A még ezután is túl sűrűnek tűnő bokrok, fák egymást érő, keresztező vesszőit, de ikisebb-nagyobb gallyrészeit is eltávolíthatjuk, amíg nem fakadnak a rügyeik. A csonthéjas termésüeket, mint a cseresznye, meggy, kajszi, szilva, nem kell tavasszal metszeni, ezeknek jobbat tesz a nyárvégi metszés. Gondosan távolítsuk el az évelő növények elszáradt hajtás- és levélmaradvónyait. A gyepet is alaposan gereblyézzük át. A kipusztult gyepfoltokat fellazítva, elegyengetve, letapogatva készítsük elő az újravetéshez, majd vessük be egyenletesen, négyzetméterre számítva 5 dkg fűmaggal, amit gereblye fokával kapáljunk be, vagy takarjuk sekélyen földdel, végül ismételt letapogatás után öntözzük meg. Évelő virágfoltjaink kopár részeit is most telepítsük be, másutt lévő, már elterebélyésedett évelőtövekről, gyökeres sarjrészekkel. A hiányossá vált cserjesort, a cserje-, vagy facsoportokat új tövek telepítésével egészíthetjük ki, amíg rügyeik nem fakadnak. Nagyobb cserjéket többfelé oszthatunk, s az arra alkalmasakat vesszőik lebujtatásával is szaporíthatjuk. Rügyfakadásig a rendszeres metszést kívánó díszítő és gyümölcstermő növények és a szőlőtőkék ritkító és termőre-metszését is be kell fejezni. Távolítsunk el róluk minden elszáradt gyümölcsmaradványt, levélcsóvát, bevonattal, szövedékkel ellepett hajtásrészt, hámló kéregdarabokat, amelyeket el is kell mélyen ásni. Ezt kövesse a télen esetleg elmaradt lemosásszerű permetezés, mert rügyfakadáskor, az első kártevők megjelenésekor majd újra permetezni kell. A sövénycserjéket is vissza keli metszeni, úgy, hogy az előző évben fejlődött vesszőrészeik felét, ha gyengén fejlődtek, a kétharmadát, egyszintűén, vagy a már korábban is követett metszésformát betartva, levágjuk. Ha már a nyárra szeretnénk valahová sövénykerítést, akkor kapaheggyel kialakított sekély árokba vessünk seprűfű (másnéven nyáriciprus) magot. Ebből zárt, legalább derékmagasságú növényfal fejlődik, és bár csak egy évig él, gyors megoldásnak jó. Kiszemelt helyükön, az előzetesen felásott és elgereblyézett földben kell már lenniük a hidegtűrő, állandó helyre vethető egynyári virágok és zöldségfélék magvainak. Még ültethetünk kétnyári virágpalántákat, például árvácskát, nefelejcset, százszorszépet is. Nem maradhat el a kerítés és a lugas, vagy más állandó jellegű növénytámrendszer javítása, átfestése sem. A legszebb dísz a növény, ne használjunk rikító színeket. A kerti földutakat sekélyen kapáljuk át, egyengessük el és esetleg szórjuk be kaviccsal. Végül az ősszel felásott talajt — akkor is, ha nem tapostuk össze — lazítsuk fel kapálással. Ezzel javítjuk a talaj levegőzöttségét, vizbefogadóképességét és elpusztítjuk a még gyenge gyomokat. A PANTALLÓ Vjacseszláv Zajcevtól, az ismert szovjet divattervezőtől megkérdezték a Divatházban rendezett egyik bemutatón, vajon hordhatnak-e hosszú nadrágot a túlságosan „teltkarcsú“ nők. Zajcev gondolkodás nélkül válaszolt: — Természetesen. Elvégre a kövér férfiak is nadrágban járnak. HÁMOZNI IS, MOSNI IS Nem minden gyümölcsöt eszünk hámozva, de minden gyümölcsöt megmosunk, mielőtt megesszük. A narancsot is? Igen, ajánlatos a narancsot ,is, a grapefruit-ot is, a fügét is, a mazsolát is és — ha a héját tésztába reszeljük — a citromot is megmosni. Külföldi és belföldi piszok ragad az import gyümölcsre, s azt hámozás közben kezünkkel még jól bele is maszatoljuk. A banán az egyetlen déligyümölcs, amelyet óvatosan kibontva mosás nélkül ehetünk. De jó, ha hámozás előtt a hazai gyümölcsöt is megmossuk. Hiába szedjük le például az őszibarack bőrét, ha közben a rátapadó piszkot beletapogatjuk a gyümölcsbe. Sajátos rossz szokás szalvétával, tenyérrel „tisztára“ dörzsölgetni az almát — vagyis beledörzsölni a piszkot. És persze a gyümölcsön levő permetezőanyagokat is csak gondos mosással távolíthatjuk el. A JÓ KONYHA TITKAIBÓL / • MELEG SZENDVICSEK A meleg szedvicseket leginkább a főétkezéseken kívüli vendégváráshoz készítjük (pl. tv-nézéshez, káitya parti hoz stb.) Fő előnyük, hogy gyorsan, szinte percek alatt készíthetők el és azonnal tálalhatók. Inkább kisebb meleg szedvicseket készítsünk, hogy néhány falat meleg étellel kedveskedhessünk vendégeinknek, mert így jobban ízlik 1—2 pohár itóka is utána. MAJAS SONKÁS MELEG SZENDVICS Hozzávalók: 12 szelet zsúrkenyér, 3 deka vaj, 4 dkg liszt, 1 1/2 deci tej, 2 tojás, 1 tojássárgája, 3 kis doboz sertésmájkrém konzerv, 20 deka főtt sovány sonkaszelet, só, bors, zöldpetrezselyem, metélóhagyma, kevés zsír a sonkasütéshez. A zsúrkenyérszeleteket szárazon megpirítjuk. A vcjból, lisztből és forró tejből sűrű tejmártást készítünk. Hozzátesszük a májkrémkonzerveket, az egész tojásokat, a tojássárgáját, megsózzuk, fűszerezzük, vágott petrezselyemmel ízesítjük és habverővel simára keverve addig forraljuk, míg középsűrűségű kenhető májkrémmé áll össze. ízlés szerint gyűszűnyi konyakkal is ízesíthetjük. Egyenletesen elosztva szétterítjük a szendvicseken és minden szendvics tetejére 1 — 1 szelet, forró zsírban megforgatott sonkaszeletet helyezünk. A tálalás pillanatában finomra vágott metélőhagymóval szórjuk meg. I 29
