A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-02-10 / 5. szám
mázták az országrész fejlesztésének stratégiai irányvonalát. Megszakítós nélkül folyt a tervszerű komplex kutatómunka, tudományoskutató csoportok, intézetek, tervező- és szerkesztő-mérnöki (konstruktőr) irodák bevonásával. 1957-ben megalakult a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata a burját (Ulan-Ude) és a kelet-szibériai (Irkutszk) alosztállyal. Azóta megalakult a Szovjet Tudományos Aikadémia távol-keleti tudományos központja Vlagyivosztok székhellyel. Az intézetek munkatársai minden évben számos konferencián foglalkoznak Szibéria kiaknázásának minden fontos kérdésével. A tudomány, a kutatás segítségére jön az építőknek, a kitermelő és feldolgozóinak. Szinte minden lépést előre kell tervezni új módszereket, műszaki megoldásokét kidolgozni arra, hogyan lehet kibírni a mínusz 60 és plusz 40 Celsius fok közötti hőmérsékleti ingadozásokat, hogyan kell lakóik számára teljes védelmet és minden kényelmet nyújtó házakat építeni, városokat alapítani az örök fagy honában. Hosszadat más kutatások eredményeképpen kialakult Szibéria mint nagy jelentőségű víz- és hőenergetikai, kitermelő és feldolgozóipari körzet fejlesztésének irányvonala. Fél évszázad alatt 142 új város épült Szibériában és a Távol-Keleten, 81 közülük különleges jelentőségre tett szert az említett gazdasági ágazatokban. Szibériát nem lehet a Szovjetunió más nyerscnyagkitermelő körzeteinek kategóriájába sorolni. Energiahordozókban, nyersanyagforrásokban mesésen gazdag. Természeti kincseinek komplex kiaknázása Feltételezi nagy területi-termelési egyesüléseknek, egymással kooperáló vállalatok, üzemek láncolatának telepítését, ezek legkorszerűbb technikai, technológiai felszereltségét. A terület gazdasági fejlesztésében és az erre irányuló tudományos munkákban az energetika és a nyersanyagkitermelés áll az első helyen. Kiváló minőségű kőszenet bányásznak a kuznyecki szénmedencében; Acsinszk közelében van a világ legnagyobb barnaszén-telepe (700 km hoszszú, 50 m vastagságot is elérő telepek, ahol külszíni fejtés folyik). Óriási jelentőségű, hatalmas vízi erőművek létesültek és épülnek: a Jenyiszejen tervezettek közül már elkészült a krasznojarszki (jelenleg a világ legnagyobb vízi erőműve, teljesítménye 6 millió kW), az Angarán az irkutszki (660 ezer kW), a bratszki (4,1 millió kW). A Jenyiszejen további óriási erőmű épül, a sajansusenszki (tervezett teljesítménye 6,4 millió kW). A hatalmas erőművek olcsó energiájára települ a feldolgozóipar. Az energetikai ipar, az olaj- és gázipar, a szén- és ércbányászat, a fakitermelő és feldolgozó ipar a legújabb műszaki és technológiai eredményekre támaszkodik. Az is természetes, hogy korábban sohasem létezett nagyságrendű ipari komplexumokról van szó, amelyek közül nemegy világviszonylatban is a legnagyobb, legkorszerűbb. Van még egy rendkívül fontos szempont, amely egyenesen megköveteli a legkorszerűbb technikai és technológiai eljárásoik kidolgozását és alkalmazását, a lehető legnagyobb mértékű automatzálóst. Ez a munkaerőforrások szempontja, amely az egész ország népgazdaságára nézve jellemző, de különösen Szibéria és a Távol-Kelet vonatkozásában jelentkezik igen fontos problémaként. A Szovjetunióban a teljes foglalkoztatottság viszonyai között és a gazdaság növekedési üteme mellett, amely meghaladja a népszaporulat jelenlegi értékét, korlátozottak új munkaerők munkába állításának lehetőségei. A gazdaságirányítás anyagi ösztönzéssel segíti elő munkaerők áttelepülését a szibériai építkezésekre, az ott dolgozóknak jelentős kedvezményeket, az átképzés idejére külön kiegészítő bérpótlékot biztosít. Az intézkedéseknek megvan az eredménye: emberek, különösen fiatalok tízezrei mennek Szibériába, hogy kivegyék részüket a grandiózus tervek megvalósításából. A régi technika és termelési módszerek mellett millió és millió munkáskézre lenne szükség. Ezzel szemben örvendetes tény, hogy a termelésnövekedést csak 10 százalékban biztosítják ma Szibériában a munkaerők számának emelésével, míg 90 százalékban a munkatermelékenység növekedésével érik el. Ez a tudomány és technika igen nagyfokú hatékonyságára, a tudományosműszaki forradalom vívmányainak jó kihasználására mutat. A szocialista gazdaság nem ismeri a termelőeszközök magántulajdonát, nincsenek cégtitkok, konkurencia. Egységes népgazdasági terv alapján fejlődik. Mindez biztosítja a lehetőségeket a tudományos-műszaki forradalom irányítására, eredményeinek meghonosítására, alkalmazására, az ország földrajzi-gazdasági körzetei -sajátosságainak megfelelően, komplexen foglalkozva a szociálökonómiai problémák megoldásával. ALEKSZANDR BIRMAN, a közgazdaságtudományok doktora (APN) Felvételek: APN
