A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-02-03 / 4. szám
A csehszlovákiai műemlékek, történelmileg becses várak, kastélyok, templomok, paloták, lakóházak, sőt egyes egész történelmi városközpontok helyreállítása külföldön is nagy elismerést vívott ki. A műemlékvédelem egységes koncepció alapján történik. De melyik az az intézmény, amely a műemlékeket szómon tartja s helyreállításukról, ápolásukról gondoskodik? Szlovákiában ennek illetékes szerve a Szlovákiai Műemléki Felügyelőség. — Sokan tévesen úgy képzelik, hogy a restaurálás költségeit ez az intézmény fedezi. Ez azonban téves feltevés, mondta az intézet munkatársa, Dušan Dorotiak építészmérnök, az építészeti osztály vezetője. — Az intézet a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik és a műemlékek restaurálását csupán metodikailag irányítja. A vonatkozó törvény értelmében az anyagi fedezetről a kerületi, járási, illetve városi, községi nemzeti bizottság vagy esetleg a tulajdonos magánszemély köteles gondoskodni. Az intézet feladatai közé tartozik a műemlékek számbavétele, nyilvántartása. Ezt a munkát évekkel ezelőtt kezdték el és fejezték be. Minden egyes műemlék épületről, várról, templomról, kastélyról, emlékműről, szoborról felmérést végeztek, ezekről a dokumentációs osztály részére fényképfelvételeket készítettek az intézet művészettörténészei. A felmérés eredményeit három kötetben dolgozták fel és hozták nyilvánosságra, most jelenik meg a befejező rész, a negyedik kötet; ez csak képeket tartalmaz. Az előbbi három kötetben a községek szerint (ábécé sorrendben) a Szlovákia területén fellelhető minden egyes műemlék megtalálható. A mű egyik szerzője Eva Križanová művészettörténész, osztályvezető. Ö adja a további tájékoztatást. Az intézet egyik igen fontos feladata az egyes műemlékek állagának tanulmányozása, értékelése, a restaurálási munka előtt. Egy ilyen feltárás során igen értékes és érdekes felfedezésre jutottak a Liptovská Mara-i vízi erőmű építésekor. Itt is szükségesnek mutatkozott — akárcsak az árvái víztároló üzembe helyezésekor — néhány község elárasztása. Mielőtt ez megtörténnék, a víz alá kerülő műemlék jellegű tárgyakat előbb többféle szempontból megvizsgálják. Az említett helyen, Parižovce községben két népi építészeti emlék, két egyházi épület és két kastély volt. Feltárás közben az intézet munkatársai megállapították, hogy a 14. századból származó kerek lakótornyot később vadászkastéllyá bővítették ki. Az épületben a 15. századból származó gótikus falfestményt, a kastély külső falán pedig rajzokat találtak a vakolat alatt. A műemlékek vizsgálatán, értékelésén kívül az intézet munkatársainak feladatai közé tartozik, hogy a restaurálási munkák időtervének kidolgozása. Nemrég készült el a hatodik ötéves terv munkaprogramja. Meghatározzák az egyes helyreállítási, restaurálási munkák sorrendjét sürgősségük szem előtt tartásával. A műemlékek megőrzésének céljából egyes városokat vagy városrészeket, negyedeket védetté nyilvánítanak. Ezek gazdag tárházai az értékes műemlékeknek. Védett műemlék-együttesek vannak többek között: Bratislavában, Bardejovban (Bártfán), Prešovban (Eperjesen). Levočában (Lőcsén), Kremnicában (Körmöcbányán), Banská Stiavnicában (Selmecbányán), Kežmarakban (Kézsmárkon) és Košicében (Kassán). A védettség azt jelenti, hogy a város védetté nyilvánított részének építészeti egységét, stílusát nem szabad új, modern épületekkel megbontani. Minden új építkezés ezen a területen szigorú ellenőrzés alá tartozik. Az intézet munkaköréhez tartozik az ország egyes természeti tájainak védetté nyilvánítása is. Az urbanizáció gyors fejlődése a levegő .szennyezettségének növekedése, természeti értékeink, javaink, vadállományunk pusztulása szempontjából ennek óriási jelentősége van. A védett területeken tilos a táborozás, a tűzrakás, virágok, faágak szedése, a vad riasztása, nem is beszélve annak befogásáról vagy Időréséről. Az ilyen területek táblákkal vannak megjelölve. Természetvédelmi terület többek között a Magas-Tátra, a Szlovák Svájc, a Nagy- és a Kis-Tótra, a Vihorlát. Az intézet munkájáról időnként hírt kaphatunk a negyedévenként megjelenő Pamiatky a Múzeá (Műemlékek és Múzeumok) című folyóiratból. Ennek nemcsak saját munkatársaik, de más szakemberek tollából is megjelennek cikkek.