A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-02-03 / 4. szám
Sok izgalommal járó történetet elevenít meg a Kaszkadőr című bolgár film Szórakoztató kalandfilm a Bátrak kitartanak Pillanatkép a Ház a világ végén című filmből Két mozzanat a Játéktér című, mai tárgyú cseh filmből (Archiv felv.) r1 vV FEBRUÁRI FILMBEMUTATÓK Februárban ezúttal „csupán" tizenhat új film kerül a szlovákiai mozik műsorára, míg az esztendő többi hónapjában ez a szám általában húszhuszonöt új film között ingadozik. Véleményem szerint azonban ez a látszólag szűkebb választék a mozikedvelők számára nem jelent semmi hátrányt, ellenkezőleg, a vetítésre kerülő hazai és külföldi filmek rendre a figyelemre méltó és sikerült alkotások közé sorolhatók. Lássuk hát, melyek a februári filmbemutatók?! A tizenhat új film közül — számszerint — a szovjet kinematográfia képviselteti magát a legtöbb bemutatóval, összesen négy új filmmel, melyek között olyan neves rendezők és színészek munkái is megtalálhatók mint Szergej Geraszimov, Vjacseszlav Tyihonov, Oleg Zsakov és sokan mások; de több új cseh, román, lengyel, magyar, olasz, francia, bolgár és más országokból származó filmet is vetítenek majd ezekben a hetekben mozijaink. A hazai produkciót négy új cseh film képviseli majd ebben o hónapban. Talán a legnagyobb érdeklődés Václav Matéjka szerzői filmjét, a NARANCSFIÚT előzi meg. A Narancsfiúrál már lapunkban is tettünk említést, ezért immár csak röviden hadd mondjunk el annyit, hogy a történet egy férjétől különváltan élő asszony és serdülő korú fiának számos problémától terhes kapcsolatáról szól. A film tanulsága, hogy a gyakorta kapott narancs, csokoládé és egyéb ajándék sosem pótolhatja a legfontosabbat — az anyai szeretetet. E novellisztikus hangulatot idéző színes cseh film főbb szerepeit Karolina Slunéčková. Josef Somr, Eduard Cupák és Vladimír Menšík alakítják. Ugyancsak mai, időszerű mondanivalót rögzít filmszalagra Štépán Skalský legújabb alkotása: a JÁTÉKTÉR című színes cseh film. A cselekmény egy olyan fiatal műépítész első komoly gondjairól szól, akinek főiskolai diplomáján még alig száradt meg a tinta, de már komoly konfliktusba kerül évfolyamtársaival, első kollégáival és elsősorban — önnönmagával . . . Ludék, a film fiatal főhőse végül is nemcsak önmagával kerül egyenesbe, de véglegesen megtalálja helyét a társadalomban is. A januári filmbemutatók kapcsán szóltunk már a Láz című új szlovák filmről, mely témafelvetése tekintetében újszerű vállalkozást jelent a hazai filmművészetben, hiszen cselekménye az 1968-as esztendő zavaros eseményekkel teli hónapjaiban játszódik. Hasonló drámai történetet elevenít meg a nézők előtt egy további hazai film: az ELLENSÉG A KORMÁNYNÁL, mely tavaly a csehországi filmstúdiókban készült. Karel Steklý, a film rendezője egy izgalmas és tanulságos történetet elevenít meg a néző előtt, melynek főbb szerepeit Regina Rázlovó, Svätopluk Mátyás, Petr Skarke és Miloš Willig játsszák. Cseh és szovjet koprodukcióban készült a CIRKUSZ A CIRKUSZBAN című színes, szórakoztató film, mely e sajátos és nagyon nehéz művészet egyébként nagyon komoly dolgait nevetésre késztető formában ismerteti a nézővel. A bolondos komédia cselekményének középpontjában ugyan egy szerelmi háromszög áll, de egy éneklő kutya, egy beszélő elefánt és számos remek artistamutatvány révén eredeti ízelítőt kapunk a cirkuszművészet tényleges világából is. A világhírű szovjet filmrendező Szergej Geraszimov utolsó alkotása az ANYÁK ÉS LÁNYAIK című lélektani történet, melynek középpontjában egy gyermekotthonban nevelkedett fiatal lány áll. Tizenkilenc éves korában elhatározza, hogy felkutatja és megkeresi az édesanyját. A film — melynek fő szerepeit T. Makarovová, I. Szmoktunovszkij, L. Polechinova játsszák e bátor, óm semmiképpen sem irigylésre méltó vállalkozás történetét tárja a néző elé. 1920-ban játszódik Jevgenyij Karelov rendező filmje, a KÉT BAH ARS A SZOLGALATBAN. A sok viharos gonddal és nehézséggel fémjelzett korban játszódó film fő hőse két fiatal katona, akik a felderitöi szolgálat minden viszontagságát vállalva járulnak hozzá a szovjet hadseregnek a fehérek elleni győzelméhez. A februári filmbemutatók egyik legnagyobb érdeklődéssel várt alkotása Igor Gosztev drámai feszültségű filmje: a Ml VISSZATÉRÜNK. E filmről röviden már a barátsági hónap filmbemutatói kapcsán is szóltunk, s ezért most csupán megismételhetjük, hogy a Nagy Honvédő Háború egyszerű sorkatonáinak sorsát és hősiességét ábrázoló film az utóbbi esztendők egyik legsikerültebb háború ellenes mementója. Aki megtekinti e filmet, annak bizonyára sokáig emlékezetében élnek majd a történet drámai jelenetei, melyek kifejezően ábrázolják, hogy a háború kegyetlen körülményei között miként vezet az egyén útja a haza védelmének közös ügyéhez. A film rangját az is fémjelzi, hogy a kulcsfigurákat V. Tyihonov, O. Zsakov, Galina Polszkihova és V. Ivasov alakítják. Feltehetően nagy lesz az érdeklődés Örkény István regénye, majd színdarabja nyomán írt MACSKAJATÉK című magyar film iránt is, melynek fő szerepeiben Bulla Elmát, Dayka Margitot, Makay Margitot, Balázs Samut láthatjuk majd. Makk Károly rendezőnek a cselekmény filmváltozatában is sikerült drámai feszültséget sűrítenie a két öregedő nővér: Erzsi és Gizi kissé fura, kissé komikus, a valóságban azonban mély emberi érzéseket feltáró párbeszédébe. Ugyancsak figyelemre méltó, igényes alkotás a KÖSZÖNTLEK, MŰVÉSZ ŰRI — című francia film Marcello Mastroiannival a fő szerepben. A film a sokak által irigyelt színészi hivatás árny és fényoldalainak állít őszinte és kifejező tükörképet. Ahogy az már lenni szokott, a filmszínházak gazdag műsorában mindenki talál kedvére való szórakozást nyújtó alkotást. . . Bizonyosan februárban sem lesz ez másképp, hiszen az itt említett alkotásokon kívül egy sor további film is bemutatásra kerül. 21
