A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-08-05 / 28. szám

Nepál Közép-Ázsióban, a Himalája láncai között terül el. Indiával, Szikkimmel és Kínával (Tibettel) határos. Területe 140 000 km2 (valamivel nagyobb Csehszlovákiánál), lakossága 12 millió. A lakosság többsége szanszkrit eredetű parbatia (nepáli) nyelven beszélő gurkha, mongol és délindiai származású, szanszkrit—tibeti gubhadzsi nyelvet beszélő nevar, azonkívül tibeti nyelven beszélő bothia, gurung, magar, tamang, padhi, jakha és serpa (utóbbiak a Himalája-expedíciók híres, kitartó teherhordói).

Az ország felszíne az örök hó birodalmától a trópusi őserdőkig terjedően rendkívül változatos. A hatalmas, 7000 méternél magasabb hegyláncok termékeny medencéket és völgyeket fognak közre. Nepál és Kína határán tör ég felé a világ legmagasabb hegycsúcsa, a 8848 méter magas Csomolungma (Mt. Everest). A Szivalik-hegység lábánál, a Gangesz elővidékének hatalmas kiterjedésű trópusi.őserdeiben, dzsungeleiben és mocsaraiban nagyvadak — elefánt, tigris, leopárd, vadkan, orrszarvú, vadbivaly — élnek.

Nepál területén a 8. századtól kis nevar fejedelemségek állottak fenn, ezeket a Prithvi Narajana radzsa vezette gurkha katonai kaszt Indiából jövet meghódította és uralma alatt egyesítette 1768-ban. Az így létrejött egységes ország 1815-ben az angol —nepáli háború után angol fennhatóság alá került s függetlenségét csak 1923-ban nyerte vissza. Nepál 1846-tól névleg a maharadzsahiradzsa (király), valójában azonban a Rana feudális család uralma alatt állt, ennek tagjai gyakorolták a tényleges hatalmat az örökletes maharadzsa (miniszterelnök) tisztség birtokában. A második világháború után az ország belső ellentétei erősödtek, s 1951-ben népi felkelés tört ki a Rana család reakciós uralma ellen. A felkelés eredménye az alkotmányos monarchia kikiáltása volt. Az első alkotmány 1959-ben lépett érvénybe, s ugyanebben az évben megtartották az első választásokat az ország történetében. Az ország legjelentősebb politikai szervezete a Nepáli Kongresszus; ez és több kisebb polgári párt a Demokratikus Frontban tömörül. A Nepáli Kommunista Párt 1949 szeptemberében alakult, 1952-tól 1956-ig illegalitásban működött.

Az életszínvonal igen alacsony, noha a haladó erők mindent elkövetnek, hogy az országot kiemeljék az elmaradottságból, ami a gyarmatosítás és az évszázados elzárkózottság következménye. Nepál elmaradott agrárország. Ásványkincsei még jórészt feltárásra várnak. Gyáripara fejletlen. Elterjedt a háziipari famegmunkálás és szövés. A lakosság 95 százaléka a mezőgbzdaságból él. Az ország területének 28 százaléka szántó. A fontosabb növényi termékek a rizs, köles, kukorica, búza, burgonya, juta. cukornád, dohány, tea, déligyümölcsök, mák, fűszer- és gyógynövények. A havasi legelőkön külterjes juh-, kecske- és szarvamarhatenyésztés folyik. A jak (gyapjas szarvasmarha), öszvér, sertés és baromfi tenyésztése is számottevő.

A vasút keskenyvágányú és mindössze 103 kilométer hosszúságú. A műutak hossza 1600 km, de jelenleg új utak is épülnek. Egyelőre azonban a közlekedés szempontjából a hegyi terepen még mindig nagyon fontos a póni ló, az öszvér és a jak. Katmandu az ország fő

légi kikötője, de a nagyobb városoknak is van belföldi légijáratuk, összesen további 17 repülőtérrel.

A lakosság 88 százaléka írástudatlan. Az iskolákban angol, szanszkrit és nepáli nyelven tanítanak. Kritipurban 1958-tól egyetem működik, ugyanakkor több száz nepáli diák indiai egyetemeken tanul.

RÉGI ÉS ÚJ

A főváros, a 200 ezer lakosú Katmandu 1360 méter tengerszint feletti magasságban a hasonló nevű völgykatlanban fekszik. Az ország déli részével (Raxau indiai határvárossal) egy 1956-ban indiai segítséggel épült, 126 km hosszú autóút köti össze. A várostól keletre épült repülőtere, Gaucsar valóban nemzetközi színvonalú.

Katmandu központja a hatalmas