A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-05 / 28. szám
NAPÉGETTE ARCOK, ARÁNYLÓ BÜZASZEMEK A tavalyi élelmezésügyi világkonferencia 10 millió tonna gabonában határozta meg a fejlődő országoknak nyújtandó azonnali segély legkisebb értékét. 1974-ben 460 millió ember táplálkozása volt enyhén szólva hiányos. A világpiacon állandóan hiánycikk a gabona. Az említett segély is csak 8,8 millió tonna lett. A gabonahiány a KGST-országok kulcsproblémáinak egyike. Hazánkban az önellátottsághoz elég volna évente 13 millió tonnát termelni. A tavalyi termés már több mint 10 millió tonna volt. A CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött cél elérése — önellátónak lenni gabonából —■. tehát reális és nagyon időszerű feladat. A Ounajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdasági dolgozói jogosan büszkék gabonatermesztési eredményeikre. Mindig az élen jártak. Az idén is felkészítettek az aratásra embert, gépet egyaránt. Az eredmény? Amint az idő engedte, csatasorba álltak. Pedig vasárnap volt. — Persze, a Dunához közel eső helyeken, meg a laposokon még várni kellett egy-két napot — mondja Szutter Pál, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusa. — Az utóbbi napok nagy esőzései miatt nem lehetett kimenni a földekre. — Az időjárás mindig használ valakinek vagy valaminek — veszi át a szót Bogyai Ignác, a Dolny Bar-i (albán) földművesszövetkezet elnöke, s jobbjával a szépen zöldellő kukoricatáblára mutat. — Amit elveszítünk búzából és árpából, az talán megtérül kukoricából. A táblán, melynek szélén állunk, három kombájn arat. — A sajátjaik? — intek a gépek felé. — Igen — mondja Domonkos Vendel agronómus. — Gondolja, hogy a saját erejükből megbirkóznak a munkával? — Dehogy! Az Uherské Hradisté-i járásból hívtunk három kombájnt, de mind a három mindjárt az első napon „Görcs Antal 71 éves. Ő végzi a kicsi, de fontos munkákat” — tájékoztat az elnök elromlott. Később kiderült, hogy a múlt nyár óta feléjük sem néztek! Pótalkatrésszel mi pedig nem rendelkezünk. — Milyennek mutatkozik a termés? — Ezen az ötven hektáros parcellán 70 mázsa az átlaghozam. — Hozzá kell tenni, hogy Száva fajtáról van szó — veszi át a szót Szutter Pál. Az utóbbi két évben ez adta a legnagyobb hozamot, de kicsi a fagyálló képessége, ezért a búza vetésterületének csak 17,6 százalékán termesztjük. A júniusi viharok sok helyen megdöntötték a gabonát. El sem tudtam képzelni, hogy fogják learatni. S most örömmel látom, hogy a kalászemelővel ellátott SZK—4-es szépen felszed minden kalászt. — A búza a termőterület 75 százalékán megdőlt, s itt hektáronként 6 mázsa terméscsökkenéssel kell számolnunk. Az összterületnek mintegy felén vihar sújtotta az árpát is, az itt várható hozamcsökkenés hektáronként 5 mázsa. A nap már delelőre hágott. Kegyetlenül égeti az arcomat. Nagyot húzok a traktor pótkocsijáról felém nyújtott limonádés palackból. Körülöttem az aratók is, már aki nem ül nyeregben. Egy-egy kombájnnak két kiszolgálója van, így váltani tudják egymást. Ebédre is előbb egyikük, aztán a másikuk „ugrik” haza, pontosabban a gazdasági udvarra, mert a feleség oda hozza az ételt. Mi is arra tartunk. Nem akartam sokáig feltartóztatni Patasi Jánost. Csak egy kézszoritásnyi időre. A pillanatból percek lettek.. . két gyermeke van, jövedelme nagy részét a családi ház befejezésére fordítja, de azért már a világból is látott egy darabot, mert feleségével részt vett a szövetkezeti kiránduláson. ■ — Gyerekkoromban a cséplőgép mellett segédkeztem. Akkor bűvölt el az olajos csavarok, tengelyek, dugatytyúk világa. A kisfiam hasonlóan lehet vele, mert ő is traktoros v akar lenni. Bartalos Gézának épp most hozta meg a felesége az ebédet. Amíg a leves hűl, az indulásról, az első évekről faggatom. — Először húzódoztam tőle, hogy kombájnra üljek. Féltem a nagy feladattól, hogy közvetlenül és első sorban rajtam múljon a szemveszteség nélküli betakarítás. A kéthónapos tanfolyam elvégzése után 1969-ben megkaptam az SZK—4-est. Négy idényben itthon és a zilinai járásban is, ahová kisegíteni jártam, az első helyen végeztem a kombójnosok versenyében. Tavaly új gépet kaptam — a Nyivát. Vigyázni kellett ró, azért nem lettem első. Az idén újra megpróbálom . .. Ezek az emberek vajmi keveset tudnak a 460 millió éhezőről, meg a gabona világpiaci árának alakulásáról. Egyszerűen a vérükben van a föld szeretete, a termés megbecsülése. A kombájnosok, traktorosok, szerelők, a raktárosok és akik a frissítőről gondoskodnak, s nem utolsósorban a feleségek, akik helybe hozzák a finom falatot, kézfejükkel letörlik arcukról a csípős porral vegyült verítéket, s gyerünk tovább. Hív a ringó búzatábla, a nemes harc, melyből győztesen akarnak kikerülni. M „Szerintem az idén is meglesz búzából a 60 mázsás átlaghozam” — mondja Bogyai Ignác Patasi János „Ennyi esőtől talán még ekkorára is meanő a kukorica” — véli Szutter Pál „Végre megjöttél! Már nagyon kiszáradt a torkunk” — ezekkel a szavakkal üdvözölte Bartalos Pál (jobbra) és Kovács Gábor (balra) Bartalos Istvánt ▼ FISTER MAGDA
