A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-07-22 / 27. szám

CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo A Kodály-napok miisorát az egyesített vegyeskarok fellépése zárta A CSEMADOK KB, a Népművelési Intézet, a galántai járási és városi szervek küldöttsége megkoszorúzta V. I. Lenin szobrát ZENGETT, SZÁRNYALT A DAL „Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az em­beriséget, mert magától nem jut el odáig." Kodály Zoltán vélekedett így a zene semmivel sem pótolható, cso­dás szerepéről az ember életében. Nem véletlen hót, hogy a magyar ze­neművészet halhatatlan mestere ab­ban látta az emberek zenei ismeretei széleskörű gyarapításának legcélsze­rűbb módját, hogy minél több embert, Dr. György István, a CSEMADOK KB titkára megnyitotta a Rozsnyói Mun­kásdalárda hagyománydús tevékeny­ségét idéző emlékkiállítást minél nagyobb tömegeket kell közvet­len kapcsolatba hozni a dallamok élő varázsával ... E kodályi elképzelés ér­telmében pedig éppen a karéneklés az egyik legtermészetesebb, leghaté­konyabb módja annak, hogy a gya­korlatban minél szélesebb körben meg­­kedveltessük a zenét és a lehető leg­szilárdabb alapokra helyezzük a zenei műveltséget. Természetes tehát, hogy a CSEMA­DOK is jelentős részt vállalt és vál­lal — magára a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók zenei oktatásából és neveléséből. Ennek az élénk figyelem­mel kísért területnek valóban fontos szerep jut az öntevékeny művészeti mozgalom egészében. E sokrétű erköl­csi és anyagi gondoskodásnak ered­ménye, hogy napjainkban a karének­lés az amatőr művészeti tevékenység egyik legnépszerűbb, legközkedveltebb és országos viszonylatban is figyelem­re méltó sikerekkel büszkélkedő formá­ja. Hazai magyar kórusmozgalmunk utóbbi esztendőkben tapasztalható ak­tivizálódásának eredményeként, jelen­leg kereken hatvan felnőtt énekkar és talán száznál is több férfi, illetve női éneklő csoport munkáját irányítja a CSEMADOK KB; de számos kórus működik a járási vagy a helyi népmű­velési intézmények támogatásával is. Konkrét adatok igazolják, hogy or­szágszerte egyre több énekkar dolgo­zik, s szinte „futószalagon" kapjuk a híreket a különböző helyi, körzeti vagy járási dalostalálkozókról. E sorozatosan érkező hírek hallatán joggal merül föl a kérdés: művészi színvonal tekintetében, országos vi­szonylatban, vajon hol tart hazai ma­gyar felnőtt kórusmozgalmunk? Erre hivatott objektív és a szakem­berek számára számos tapasztalatot érlelő választ adni a szlovákiai ma­gyar felnőtt énekkarok három évente megrendezésre kerülő központi sereg­szemléje — a galántai Kodály-napok. Legjobb kórusainknak ezt az országos találkozóját ez idén már harmadszor rendezték meg a bratislavai Népmű­velési Intézet és a CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága, a galántai járási és városi szervek közreműködésével. Az idei, III. Kodály-napok rangját fokozta, hogy Csehszlovákia felszabadulása 30. évfordulójának jegyében került meg­rendezésre. A fesztivál első napján e jelentős jubileum jegyében rendeztek ünnepi műsoros estet a galántai járás hat községében, de a rendezvényso­rozat szép és emlékezetes mozzanata volt a galántai Lenin-szobor megko­szorúzása is, amelyen Lőrincz Gyula, a CSKP XB tagja, a CSEMADOK KB elnöke is részt vett. Az idei országos énekkari fesztivál egyik legpozitívabb eredménye, hogy összesen csaknem harminc kórus ne­vezett be. Közülük a négy „elődöntő" jellegű körzeti vetélkedőn tapasztaltak alapján tizennégy szlovákiai magyar kórust hívtak meg Galántára, de részt vettek a seregszemlén a galántai já­rás legjobb kórusai is, vendégként pe­dig a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, az Ifjú Szívek ve­gyeskara, a székesfehérvári VIDEO­TON gyár vegyeskarának kamarakóru­sa és a szeredi ZVON szlovák ven­dégkórus. Természetesen, a kétnapos közpon­ti rendezvény sokrétű tapasztalatainak részletes elemzése elsősorban a kórus­mozgalommal foglalkozó szakemberek feladata lesz, ám néhány általános tapasztalatot talán a „kívülálló" kró­nikás is bátran papírra vethet. így például már elöljáróban leszögezhető, hogy a legutóbbi országos kórusfesz­tivál óta mennyiségben és minőségben egyaránt sokat fejlődött az énekkari mozgalom. Felnőtt kórusainak száma egyre gyarapszik, régebbi énekkaraink pedig egyre igényesebb kórusművek előadására vállalkoznak. Galántán is­mét bebizonyosodott, amit már a te­rületi elődöntők kapcsán is leszögez­tünk: kórusaink felkészültsége bizo­nyítja, hogy a CSMTKÉ ösztönző ha­tására és a Népművelési Intézet ál­tal szervezett karvezetői tanfolyam eredményeként állandósult, sőt, tovább­ra is egyre növekszik a karéneklés iránti érdeklődés. Az énekkarok több­sége jól ismeri a színpadi szereplés törvényeit, tudatosan ügyel a dalok CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo

Next

/
Thumbnails
Contents