A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-22 / 27. szám
Amikor 1949 elején megalakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mint első gazdasági szervezete azoknak az országoknak, amelyek úgy döntöttek, hogy egyszer s mindenkorra szakítanak a kapitalizmussal és a szocialista fejlődés útját választják, a nyugati polgári lapok közömbös hallgatással mentek el az esemény mellett vagy elintézték azzal a megvető megjegyzéssel, hogy „nyilván nem nagy esemény az egész". Pedig nagy esemény volt a szocialista országok életében. Az alapítástól eltelt negyedszázad mindenképpen a szocialista termelési viszonyokon nyugvó tervgazdaság magasabbrendűségét és a szocialista gazdasági integráció előnyeit, eredményeit igazolta. A szervezet megalapításának idején a tagországok a világ ipari termelésének nem egészen 18 százalékát nyújtották, ma már 33 százalékát nyújtják, s egyre növekszik részesedésük a világ ipari össztermelésében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ma kétségtelenül a legdinamikusabb s egyben legstabilabb gazdasági szervezet az egész világon. 1974-ben a KGST-tagállamok mintegy 8,5 százalékkal növelték iparuk bruttó termelését, míg a Közös Piac országaiban a növekedés mindössze egyszázalékos volt, az Egyesült Államokban pedig félszázalékos visszaesés következett be. Növekvő munkanélküliség, infláció, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok zavarai jellemzik az idén is a tőkés világot. Teljes foglalkoztatottság, egyenes vonalú, dinamikus fejlődés, tervszerű árpolitika, ellenőrzött fogyasztói árak, elmélyülő gazdasági összefogás — ez a KGST-országok közösségének változatlan vonása 1975- ben is. Június végén három napon át tanácskozott Budapesten a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Ezen, a XXIX. ülésszakon olyan feladatok megtárgyalása szerepelt, amelyek a KGST 1971. évi XXV. ülésszakán jóváhagyott s a tagországok gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex programján alapulnak. 1971 óta különösen elmélyült gazdasági erőink összehangolt fejlesztése. Jól érzékelhető ez most, amikor befejezéséhez közeledik az 1976— 1980. évi népgazdaságfejlesztéi tervek kidolgozása. Most kell meghatározni és véglegesíteni azokat a feladatokat, amelyeket a KGST-tagországok erőik és lehetőségeik összehangolásával közösen oldanak meg népeik javára, a szocialista építőmunka érdekében. A háromnapos ülésszakon sok felszólaló, köztük Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök is, kiemelte az 1976 — 1980. évek tervkoordinációjának fontosságát, valamint a szocialista országok fűtőanyag- és energia-ellátása fejlesztését szolgáló távlati tervek kidolgozásának és elfogadásának jelentőségét, a gépipari szakosítások és kooperációk előnyeit. A mai és a távlatokban* is várható világméretű nyersanyagszűke időszakában különösen nagy jelentőségűek az e területen elhatározott vagy már megvalósuló integrációs tervek. A KGST- országok mind nagyobb mértékben egyesítik anyagi és munkaerőforrásaikat, szellemi kapacitásaikat a fűtőanyag, energetikai és nyersanyagkitermelő ágazatok fejlesztésére. Ennek megfelelően jelentős helyet foglalt el a budapesti KGST-ülésszakon a közös beruházások ügye. A szocialista országok küldöttségei egyetértettek abban: a gyorsabb haladást szolgálja a beruházások közös megvalósítása. Ezek sorában szerepel mindenekelőtt a következő időszakban az Orenburgból a szocialista országok számára kiépülő 2800 kilométer hosszú csővezeték, amelyen át évente 15 milliárd köbméter földgáz jut majd el a KGST-országokba. Ugyancsak közös összefogással épül a 750 kilovoltos villamos távvezeték, azzal a céllal, hogy mind nagyobb mennyiségű villamos energiát juttasson el a nyugat-ukrajnai hőerőművekből, Vinnyicából kiindulva, a szocialista országokba. Szélesedik a szakosodás és a kooperáció az iparban. Csupán a gépgyártásban mintegy kétezer különböző gépet, berendezést, szerkezeti egységet gyártanak ilyen megállapodások alapján. A csapágyipari együttműködés lehetővé teszi, hogy a tagországok szükségleteiket 98 százalékban termékeik kölcsönös cseréje útján elégítsék ki. A tervek között szerepel atomerőművek létesítése a szocialista országokban szovjet műszaki segítséggel és berendezésekkel. Ezzel kapcsolatban, rfiint Strougal elvtárs felszólalásában elmondotta, Csehszlovákia nagy figyelmet fordít az energetikai gépipar fejlesztésére. A Szovjetunióval az atomerőműberendezések gyártása terén megkötött együttműködési és kooperációs megállapodás értelmében gépipari bázist építünk ki az atomenergetika fejlesztésére, aminek lehetővé kellene tennie, hogy 1980-tól kezdődően évente 4—5 berendezés-egységet gyártsunk. A hagyományokhoz híven a XXIX. KGST-ülésszakról közös közleményt adtak ki. Ebben fontos helyen szerepel a következő időszakra vonatkozó egyeztetett terv. „Ez a terv — olvasható a közleményben — új szakaszt jelent az együttműködés további elmélyítésében és tökéletesítésében, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Ez a terv azokat a főbb kijelölt sokoldalú integrációs intézkedéseket öleli fel, amelyeket az országok az elkövetkező ötéves időszakban kívánnak megtenni az érdekelt országok közös erőfeszítéseivel létesítmények felépítése és kiegészítő termelőkapacitások létrehozása terén, hozzávetőlegesen 9 milliárd transzferábilis rubel költségvetési értékben. Ezek üzembe- helyezése lehetővé teszi majd a termelés jelentős mértékű növekedését, s ezzel a beruházásokban részt vevő érdekelt KGST-tagállamok igényeinek kielégítését cellulózból, azbesztből, vastartalmú nyersanyagokból, ferroötvözetekből, nikkelből stb." Szó van itt konkrétan az uszty-ilimszki cellulózkombinát, a kijambevi azbesztbányászati és -ipari kombinát, valamint Kuba területén nikkel-kobalt tartalmú termékeket előállító új kapacitások létrehozásáról. A fejlődés újabb és újabb területeken teszi elengedhetetlenné a nemzetközileg egybehangolt munkát. A tudományos-műszaki forradalom vívmányai például csak a szocialista gazdasági integráció bázisán alkalmazhatók országainkban a szükségletek által megkívánt gyorsasággal és hatékonysággal. Az ülésszak megállapította, hogy tovább fejlődik a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció a gépipar, a rádiótechnika és elektronikai ipar, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar és az építőanyag-ipar területén és más népgazdasági ágazatokban. Egy sor új sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítási és kooperációs megállapodást írtak alá ezeken a területeken. A KGST XXIX. ülésszaka újabb fontos lépésekkel vitte előbbre kpzös ügyünket, szolgálta minden tagország és a közösség érdekeit. Az integráció új, progreszszív formái valósulnak meg. A jelenlegi tervidőszakban a KGST-tagállamok kölcsönös árucsereforgalma 51 százalékkal nőtt, s a tervkoordináció során az elkövetkező ötéves időszakra a folyó ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a kölcsönös áruforgalom újabb több mint 50 százalékos növelését irányozták elő. Az ülésszakon aláírt okmányok a tagországok dinamikus, zökkenőmentes fejlődését szolgálják. TARJANI ANDOR A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Felelős: Ozsvald Árpád, főszerkesztő-helyettes. Telefon: főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65, 341-34. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Szedi a Vychodoslovenské tlaciarne, n. v., Kosice. Nyomja a Polygrafické zóvody, n. v., Bratislava-Krasnany. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kcs. fél évre 78,— Kcs, egész évre 156,— Kcs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon L. Lisicky, a 32. oldalon P. Havran felvétele & együttműködés A ■ A I ■ ■ uj utjai
