A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-15 / 26. szám
A LEFENYKEPEZETT LATHATATLAN Kihűl a dohányos keze, miközben elszív egy cigarettát. A Thermovision berendezéssel készült höfénykép szemléletesen bizonyítja a nikotin érösszehúzó hatását. Rágyújtás előtt a kézben még zavartalan a keringés, jól láthatók az erek hősugorai. Cigarettázás közben a kép egyre gyengül, a cigaretta elszívása után már csak csekély hőnyomok jelzik, hogy az összeszűkült erekben akadozikn a vérkeringés KJDQM4NV'TECHNM A fényképezés és a tudomány kapcsolata talán akkor kezdődött, amikor a múlt század második felében a mikroszkópban látott képet nemcsak lerajzolták, hanem fényképfelvételen is rögzítették a tudósok. Nem sokkal későbben a csillagászoknak is sikerült fényérzékeny lemezen megörökíteniük a távcsöveikben látott képeket. Azóta óriásit fejlődött a fényképezés és megszámlálhatatlanul sok területen vált a tudomány, a technika nélkülözhetetlen segédeszközévé. Korunk embere természetesnek találja, hogy a térképek légifényképek alapján készülnek, hogy köd- és buborékkamrában lefényképezik az atomok útját, hogy betegség esetén az orvos röntgenfelvételt készít, s hogy a szemünkkel nem érzékelhető sugarakkal készített fénykép láthatóvá teszi a láthatatlant. Mindezekben az eljárásokban még többé-kevésbé a hagyományos fényképészeti eszközöket és módszereket alkalmazzák. A technika rohamos fejlődése azonban a fényképezés területén is sok új lehetőséget teremtett, segítségükkel számos tudományágban teljesen új kutatási eljárásokat fejlesztettek ki és eddig szinte elképzelhetetlennek tartott eredményeket értek el. Újdonság például a fényképezés teljes sötétségben, amire eddig csak nagyon korlátozott mértékben volt lehetőség. A csillagászok különleges berendezéseikkel néha több órán át tartó expozícióval fényképezték a csillagos eget, mások infravörös sugarakra érzékeny negatívanyaggal dolgoztak, amely hősugarakkal teljesen sötét szobában is „megvilágítható". Mozgó témákat rögzíteni azonban így nem lehet, s a jelenleg legérzékenyebb, mintegy 40 DIN-es fotóanyaggal és a legfényerősebb lencsével sem lehet éjjel, sűrű erdőben, borult ég alatt, tehát teljes sötétségben pillanatképeket készíteni. Ezért a technikusok új utat választottak. Elektronikus módszerrel felerősítették a fény legcsekélyebb nyomait, amelyeket szabad szemmel már egyáltalában nem érzékelünk. Erre a célra az Egyesült Államokban szerkesztettek készüléket „Bagolyszem" elnevezéssel. A zseblámpa-elemmel hónapokig üzemben tartható, kis elektronikus mestermű a csekély fénynyomokat 1200-szorosan felerősíti, és egy csészealj nagyságú oszcilloszkóp képernyőjére vetíti. Ez az erősítés annyit jelent, hogy ha valaki 100 méter távolságban, sötétben, háttal állva megszív egy cigarettát, a felizzó cigarettavég az erősítőben körülbelül 10 méteres körzetet világít meg. Maga a cigarettázó az erősen megvilágított környezetből kiemelkedve, jól kivehető a képernyőn. A készülék bekapcsolásakor a szem számára áthatolhatatlan sötétségben a környezet képe világoszöld fényben jelenik meg, mintegy 50 méteres távolságig. A teljes sötétségben való filmezéshez a francia Beaulieu gyár legújabban olyan elektronikus erősítővel működő filmfelvevőt szerkesztett, amely 35-ezerszeresen erősíti fel o szem számára alig látható fénynyomokat. Ilyen módon holdfényben is lehet nappali hatású filmfelvételt készíteni. Eddig éppen fordított eljárást alkalmaztak: holdfényes hangulatú felvételt nappal készítettek, erős vörös színszűrövei és szándékosan gyenge expozícióval. A tudósok törekvése ma egyre inkább arra irányul, hogy láthatóvá tegyék a láthatatlant, és a láthatatlan sugarakkal minél szélesebb hullámtartományban fényképezhessenek. Ezen a területen kétségtelenül a hősugarakkal való fényképezés, a termográfia számíthat a legnagyobb érdeklődésre. A svéd Aga gyár Thermovision nevű készülékével újabban érdekes színes hőfilmet készített egy nyugatnémet kutatócsoport. Egy hamburgi szállodában a fotomodellt ágyba fektették. A készüléket 20 és 30 C fok közötti hőmérsékletre állították be, majd az éjszaka közepén a modellt fefkeltették és teljes sötétségben a szomszédos fürdőszobába küldték. Az elektronikus képernyőre kapcsolt filmfelvevő pontosan kimutatta, hogy a nyitott ágyon még 15 percig látható volt a modell testének egyre halványodó nyoma, a padlón pedig jól látszottak lépteinek gyorsan tűnő-hűlő hőnyomai. Miközben zuhanyozott, testének egyes pontjai mind más hőfokra hűltek le. A láthatatlan sugarak más csoportjával is végeznek fényképezési kísérleteket. Új lehetőségek születtek például a csillagászatban a röntgensugaras fotografálásban. Az utóbbi években rakétákkal végzett mérésekkel a világűrben természetes röntgensugárzást észleltek, de csak mintegy 100 km-es magasság felett. Legújabban sikerült ebben a sugártartományban megfelelő minőségű fényképet készíteni a Napról. Az egyidejűleg felvett színes felvétellel összehasonlított képekből kiderült, hogy a röntgensugárzás fő forrásai a napfoltok. A radarhullámokat napjainkban már nemcsak távolság- és iránymeghatározásra használják, hanem egészen kiváló fényképeket is készítenek velük, például egy átrepült területről. A 3 cm-es hullámhosszal működő „side looking" (oldalt néző) radarberendezés rendkívül részletdús és plasztikus légi képet ad a terepről. Új elveket valósít meg az orvosi vizsgálatokban az ultrahangos fényképezés. Az egyelőre még csak kísérleti eljárás előbb-utóbb helyettesítheti a röntgenfelvételeket. A tudományos vizsgálatokban használatos új fotoeljárások hosszú sorából csak néhányat emeltünk ki, de egyet még érdemes megemlíteni. Ezt az anyag belső feszültségének láthatóvá tételére és lefényképezésére dolgozták ki, s a legkülönfélébb eszközök és anyagok terhelési próbáira, sztatikái számításokra, de orvosi kutatásokra is felhasználják. A belső erővonalakat egy Polariskop elnevezésű fényképészeti berendezéssel teszik láthatóvá és színes fényképen rögzítik. A készülék sarkított (poláros) fénnyel világítja meg a felvétel tárgyát és erről polarizációs szűrőn keresztül készít fényképet. Ezáltal ún. bipolarizált fény keletkezik, amelyben például a műanyagokban keltett belső feszültség szivá rványszerű vonalak formájában válik láthatóvá. Elvileg azonos alapon vizsgálható és mérhető például az emberi szervezet csontszerkezetének, gerincének, ízületeinek stb. terhelése is. ÓKORI KŐOLAJIPAR NYOMAI Annak, hogy a Szovjetunió jelenlegi területén már sok-sok évszázaddal ezelőtt kőolajat termeltek ki, mindeddig csak egyetlen bizonyítéka volt: egy kőolajos amfora, amelyet 1939-ben a Krímben, Tiricaki városa közelében ástak ki a régészek. A tudományos elemzés szerint, ez az amfora az i. sz. IV. évszázad végén készült. 1955 és 1969 között számos hasonló leletre bukkantak a régészek a Tanaisz ősi város maradványait feltáró ásatásokkor. Több, az i. sz. III. század első feléből származó, világos anyagból készült amforára találtak, amelyeknek alján vagy nyakán görögül a kőolaj szó olvasható. Csaknem száz ilyen, körülbelül negyven centiméter magas, tizennyolc centiméter átmérőjű, 2,5 liter űrtartalmú edényt — belsejükben kemény, gyantaszerű maradványokkal. A baskír olajkutató intézetben elvégezték e maradványok tudományos elemzését, s kimutatták, hogy elbomlott kőolaj származéka. Az amforák őrizte maradványokat összehasonlították a Don torkolatához legközelebbi Karcs-félszigeti kőolaj-lelőhelyek kőolajával, és teljes hasonlóságot találtak közöttük. GURULÓ OXIGÉNLÁNDZSA önjáró termikus fúróberendezést készítettek legújabban Angliában. Az öttonnás különleges tehergépkocsi a fúráshoz szükséges valamennyi kelléket magával viszi: vagyis acélpalackokban az oxigént és az acetilént, a voltaképpeni fúrócsövet, amelyet harminc méter hosszúságú gumicsővel lehet csatlakoztatni a zárt gépkocsiszekrényben elhelyezett acélpalackokhoz. A hőlándzsa 63 másodperc alatt fúr át egy 30 centiméter vastagságú betontömböt. A lándzsán áthaladó oxigén — a lándzsavégen meggyújtva — reakcióba lép az acélmaggal és rendkívül intenzív hőt fejleszt, amely kitűnően felhasználható a legkeményebb anyagok vágására, fúrására is. A vágási-fúrási folyamat nagy sebességű és alig jár zajjal. A guruló oxigénlóndzsa kitűnően felhasználható terepmunkákra, építkezési és bontási célokra, a különleges tehergépkocsin felhalmozott gázkészlet hosszabb időtartamú munkákhoz is elegendő. SZÉTFOSZLOTT A MESEBELI TENGERI KÍGYÓ ILLÚZIÓJA Azok a mesebeli tengeri kígyók, amelyeket az elmúlt évszázadokban a világtengerek különböző részein látni véltek, francia, dán, osztrák és nyugatnémet tudósok legújabb megfigyelései szerint valójában akár harminc méter hosszúságot is elérő, több tonna súlyú óriás angolnák. Dán tengerkutatóknak már sikerült is kifogniuk néhány lárvájukat az Atlanti-óceán északi részén: az egyik lárva hosszúsága elérte a másfél métert. A .kifejlett állat teljes testhossza elérheti a harminc métert is. A leletek alapján feltehető, hogy hatalmas. eddig ismeretlen angolnák léteznek a tengerek mélyén — a vízfelszínen úszó példányokat nézhették mesebeli tengeri kígyóknak a régmúlt idők tengerészei. REPÜLÉS A FÖLDÖN Mielőtt a JAK—18 iskolagéppel levegőbe emelkednének a jövendő pilóták, már a földön megismerkedhetnek szerkezetével és megtanulhatják kormányzását. Az újfajta szimulátoron megtalálható a repülőgép valamennyi műszere. Az apró modell segítségével a pilóta szinte kívülről szemlélheti gépét: úgy tanulhatja be a kormány-mozdulatokat, ahogyan a balett-táncosok nézik mozgásukat a tükörben. Ha a reflexek biztonságával rögződött minden mozdulat a pilótanövendékben, sor kerülhet az első valódi felszállásra. 27
