A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-12-16 / 42. szám

í, GEJZI Jopanruak. Az új-zélandi katonák dere­kasan küzdöttek a más'odik világhábo­rú' csaknem valamennyi harcmezején. A háború után megerősödött az Egye­sült Államok gazdasági és politikai be­folyása. Az 1949-től 1957-ig uralmon volt Nemzeti Párt kormánya teljes mértékben támogatta az imperialista hatalmak hidegháborús politikáját: 1950-ben csapatokat 'küldött a Koreá­ban harcoló ENSZ-csapatok köteléké­be, 1952-ben megkötötte az USÁ-val és Ausztráliával az agresszív ANZUS- paktumot,, ijt°jd 1954-ben belépett a SEATO-ba. Nem sok változást hozott a Munkáspárt újabb kormányzása sem 1957—61 között. 1961-től 1972-ig is­mét a konzervatív é% a liberális pár­tok egyesülésével- alakult, s a nagy­burzsoázia és a földbirtokosok érdekeit képviselő Nemzeti Párt kormányzott. Az első megrázkódtatás Azt, hogy o szigetcsoport az életszín­vonal tekintetében az élenjáró orszá­gok közé tartozik (a tőkésóllamok kö­zött pontosan a 14, helyet foglalja el), mindenekelőtt a csekély népsűrűségnek 1. Auckland — 1865-ig — Új-Zéland fővárosa 2. Fafaragásos maori figurák díszítik Wakarewarewa falu kapuját a Rotorua maori rezervációban 3. Maori ünnepségeken egy harcos „üdvözli" Nagy-Britannia képviselőjét 4. A maori fiatalok büszkék őseik hagyományaira 5. Jellegzetes faházak Wellingtonban 6. Favágó-verseny 6 s az igen fejlett állattenyésztésnek kö­szönheti. A munkanélküliség, a harmin­cas évek világgazdasági válságától el­tekintve, lényegében sohasem okozott komolyabb szociális problémát. Ma azonban ezt már nem lehet állítani. A munkanélküliek száma 1967 után kezdett el gyorsan emelkedni, amikor az első megrázkódtatás érte a szige­teknek az Egyesült Állomok és Nagy- Britannio befolyása alatt álló tőkés gazdaságát. Az ellenzéki Munkáspárt ezért indulhatott ezekkel a jelszavak­kal az 1972 novemberi választásokon: meg kell állítani az inflációt, biztosíta­ni a teljes foglalkoztatottságot, fel­mondani a SEATO-paktumot, visszahív­ni a Vietnamban harcoló katonákat, befagyasztani a legnagyobb vállalko­zók hasznát és bevezetni a lakbérek állami ellenőrzését. A Labour Party ez­zel a vonzó programmal győzött, s a politikai életből gyakorlatilag eltűntek a kisebb szélsőséges pártok. Norman Kirk kormányelnök, a volt mozdony­­vezető programját elsősorban a fiatal­ság üdvözölte. Lényegesen javult a maorik helyzete is. Sokan eleurópaia­­sodtak, beolvadtak, de jelentős részük megőrizte az ősi szokásokat. A maorik száma gyorsan növekszik (kb. kétszer akkora náluk a szaporulat, mint a fe­héreknél); becslések szerint a század végére az összlakosság egynyolcadát teszik majd ki. A gyarmatosítás előtt mintegy 200 ezer volt a maorik száma, a múlt század végén mindössze 42 ezer. De már évekkel ezelőtt túlszár­nyalták eredeti számukat. Kétségtele­nül sokkal jobbok az életkörülményeik, mint a négereké vagy az indiánoké az Egyesült Államokban. Képviselve van­nak a parlamentben, a kormányban; az iskolákban anyanyelvükön tanulhat­nak, noha a hivatalos nyelv az angol. Az Északi-sziget belsejében van a 616 km2 vízfelületű Taupo, a déli fél­teke egyik legnagyobb tava. Partján, a Kakaramea tűzhányó lábánál fekszik Waihu maori falu, amely mágnesként vonzza a maorik ősi építészetét, szo­kásait kutató néprajzosokat. Wellington Üj-Zéland fővárosa a domínium köz­pontjában, a Cook-szoros északi part­ján, a tenger hullámzásától jól védett Port Nicholson-öbölben helyezkedik el. Területe kb. 125 km2, lakosainak szá­ma mintegy 300 ezer. A kormány 1865-ben költözött ót Aucklondböl Wellingtonba, amely ez­zel a gyarmat hivotalos székhelye lett. A város terjeszkedése miatt nagymér­vű talajjavítási munkákat kellett végez­ni. Kiszárították a Hutt folyó közelében levő mocsarakat, helyükön jött létre Wellington ipari negyede, Lower Hutt. Jelentős területeket hódítottak el az óceántól; a kiszárított tengerfenéken létesültek a kereskedelmi kikötő beren­dezései, számos raktár és vállalati iro­da. A dombok tetején és oldalában fából és kőből lakóházak épültek. Ter­vezésükkor figyelembe vették azt, hogy a Cook-szoros környékén gyakoriak a földrengések. A parlament új-zélandi márványból és kőből épült. Az előcsarnokot színes márványoszlopok, a maori ügyekkel foglalkozó bizottság helyiségének fa­lait maori faragott foburkolatok és fres­kók borítják. A parlament jelenleg há­rom részből áll, o főépületből, amely­ben a képviselőház ülései folynak, a könyvtárból és egy régi faépületből; ez 1886-ban épült és valamikor a kor­mány székhelye volt. A második leg­nagyobb faépület a világon, a Japán­ban levő Todaidzsi templom utón. RAVEL HÓRA 9

Next

/
Thumbnails
Contents