A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-12-09 / 41. szám
JET KULTÚRA NAPJAI ♦ hazánkban 1. Az észtországi Állami Akadémia Férfikórus 2. A moszkvai Nagy Színház baletttársulatának előadásában nagy sikert aratott a Spartakus című balett 3. Pillanatkép a Giselle című balettből 4. . . .a táncdalok kedvelői pedig Sofia Rotarunak tapsoltak szívesen 5. Hazánk több városában vendégszerepeit a Zsok-együttes 6. A komoly zene kedvelői szeretettel fogadták a kiváló Litván Kamarazenekar hangversenyeit . . . 7. A Rettenes Iván cimű balett is a szovjet táncművészet magas színvonalát igazolta (Archív lelv.) tett időszerűségéből. Ezt igazolják a szovjet balettművészek utolérhetetlennek tűnő sikerei, melyeket újabban azonban már távolról sem csupán a színházak színpadán aratnak, hanem mozivásznon és a tévé képernyőjén is. Olvasóink közül is bizonyára sokan emlékeznek még például a filmszínházainkban néhány éve vetített Rómeó és Júlia című balettfilmre, melyben Galina Ulanovova nyújtott felejthetetlen alakítást. De filmvásznon láthattuk a Párizs lángjai, a Diótörő vagy a Bahcsiszeráji szökőkút című baletteket is, melyek egyben a Bolsoj Tyeatr legsikeresebb színpadi bemutatói közé sorolhatók. Az idei cannes-i filmfesztivál egyik legnagyobb meglepetését ugyancsak egy szovjet balettfilm jelentette: az ismert Tolsztoj-regény alapján készült Anna Karenyina. A címszerepet Maja Pliszecka, az Orosz Föderatív Szovjet Szocialista Köztársaság nemzeti művésze, a Nagy Színház balett-társulatának balerinája táncolta. Jövő esztendő márciusában ünnepli fennállásának 200. évfordulóját a Bolsoj, melynek csak bratislavai vendégszerepléséről akár oldalakat is lehetne írni. Ha erre nincs is mód, de azért legalább annyit hadd mondjunk el, hogy ennek a világ minden sarkán ismert baletttársulatnak 240 táncosa van, s az elmúlt két évszázad során nem kevesebb mint 170 balettet mutattak már be. Innen indultak diadalútjaikra a Vörös mák, a Spartakus, a Kővirág, a Szerelem legendája, a Rettenetes Iván című balettek; itt kezdte művészi pályafutását K. Golejzovszkij, Ivan Mojszejev és még sokan mások a szovjet balettművészet ismert egyéniségei közül. A moszkvai Nagy Színház balettegyüttesének vendégszereplése azonban csupán egy mozzanata volt a november 12—21 között rendezett szovjet kultúra napjainak, melynek keretében összesen 218 különböző sikeres rendezvényre került sor hazánk különzöző városában és községeiben. Méltó sikert aratott például a Szlovákia öt különböző városában szereplő észtországi Állami Akadémiai Férfikórus, s mindenütt nagy szeretettel fogadta a közönség a Litván Kamarazenekart is, mely nálunk járva is bebizonyította, hogy a szakemberek méltán tartják a világ egyik legtisztább hangzású, legérettebb teljesítményt nyújtó kamaraegyüttesének. Eredeti balalajkák, furulyák, jellegzetes grúziai és üzbég dobok tették színessé a Gútán, Léván, Füleken is zerepelt Kalinka-együttes népzenei hagyományokra épülő műsorát; Michalovcén, Podbrezován és Zilinán tapsolta meg a közönség a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság 100 tagú ZSOK Állami Néptánc Együttesének gazdag műsorát, eredeti grúziai táncok elevenedtek meg az Alvanuri-kvartett fergeteges ritmusú műsorában — és így sorolhatnánk tovább a minap Csehszlovákiában járt szovjetunióbeli művészek, néptáncegyüttesek, énekkarok és zenekarok neveit ... S még ez a felsorolás sem lenne teljes, hiszen a szovjet kultúra napjainak keretében találkoztak szlovákiai rajongóikkal a Szergej Bondarcsuk vezette szovjet filmküldöttség tagjai, de az utóbbi hetekben látogatást tettek hazánkban szovjet írók, képzőművészek és zeneszerzők is. Művészeti és kulturális életünk jelentős eseménysorozatát jelentették a barátsági hónap keretében rendezett szovjet kultúra napjai, melyek az élénk emlékek és a felejthetetlen élmények sokaságával élnek bennünk tovább. 17
