A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-11-18 / 39. szám
mm ibya az ókorban a görögöknél kezdetben ■1 az Egyiptommal nyugatra közvetlen hall táros területet, később egész Észak-Afrikát jelentette (a déli tartományokat Etiópiának nevezték). Erathoszthenész azonban már az egész afrikai szárazföldet Lybia gyűjtőnév alatt foglalta össze. A földrésznek a rómaiak csak később adták — egy ott élő néptörzsről — az Afrika nevet. A mai Líbiában — amely nevét az olaszoktól kapta, amikor 1911 — 1913-ban Tripolitániót és Kirenaikát, majd Fezzant elhódították a meggyengült török birodalomtól s a három megszállt tartományt mint gyarmatot Líbia néven annektálták — még számos emlék utal a római uralomra, a hellénrómai kultúrára. Erről meggyőződhetünk, ha meglátogatjuk Tripolitól keletre a föníciaiak alapította, de a római korban legnagyobb virágzását elért Leptis Magna romjait (lásd lapunk 1975/25. számát). Archeológusok most fáradságos munkával kiszabadítják az egykor híres város romjait a sivatag homokja alól (amely különben igen jó konzerváló szernek bizonyult), ezer meg ezer kőtörmelékből helyreállítják a remekmívű városkaput, hozzákezdtek a főtér, a templomok, fürdők, a színház rekonstrukciójához . . . A mai Líbiára azonban nem ez jellemző, hanem az olaj. Az 1961-ben feltárt hatalmas olajmezők kiaknázásából származó jövedelem jelentős gazdasági haladást tett lehetővé. I. Idrisz király nyugatbarát rendszere azonban képtelen volt megoldani az ország létfontosságú problémáit, s hovatovább az egész népet szembefordította magával. A hadsereg hazafias érzelmű tisztjeinek egy csoportja 1969. szeptember 1-én — a király távollétében — magához ragadta a hatalmat, megdöntötte a királyságot, forradalmi parancsnoki tanácsot alakított. Ez kikiáltotta a Líbiai Arab Köztársaságot. Az új rendszer igyekszik összeötvözni az európai szocialista eszméket, elveket a mohamedán arab kulturális és vallási hagyományokkal. Megindult a forradalmi átalakulás. A hatalomátvétel után a parancsnoki tanács megszüntette az amerikaiak Wheelus nevű légi s az angolok Tobruk közelében létesített El Adm tengeponta a világ minden részéből jött hajók, kirakásra várva. Rengeteg lakás épül. Az emberek felhagynak a nomád életmóddal, alig látni ma már tevét, viszont annál több személygépkocsit. Igaz, vannak még vidékek, ahol az emberek sziklákba vágott barlanglakásokban laknak, de a sziklák fölött ott magasodik a tévéantenna. S vásárolni a hatalmas önkiszolgáló ABC áruházakba járnak, ahol a világ minden részéből importált árucikkek között válogathatnak. Líbia területe 1 759 540 km2, tehát csaknem tizenháromszor nagyobb Csehszlovákiánál. S ezt az óriási területet alig két és fél millió ember lakja. Líbia földközi-tengeri partvidéke keskeny sík terület (itt él az ország lakosságának zöme). Ettől délre a Dzsebel-fennsík emelkedik. A líbiai mélyföld viszont már alacsonyabb a tenger szintjénél. Az ország területének legnagyobb részét a Szahara kopár homok- és kősivatagjai borítják. Fezzan keleti határánál kezdődik a Líbiai-sivatag, a földkerekség legnagyobb futóhomok sivataga. Folyó nincs. Éghajlata Marcus Aurelius szobra Tripoliszban a homok és az olaj országa részeti támaszpontját. A múlt évben a kormány átvette az országban tevékenykedő valamennyi külföldi olajtársaság részvénytöbbségét és teljesen államosította az amerikai monopóliumok, a Shell, a Texaco, a California Asiatic és a Lybian American Oil vagyonát. Líbia egy évtized alatt a negyedik helyre került az olajtermelő államok között. Az olajjövedelmekkel való okos gazdálkodás következtében az új kormányzat vezetésével hat év alatt hihetetlen átalakuláson ment ót az ország. Az ipari beruházások értéke a hússzorosa az 1969-inek. Bevezették az ingyenes orvosegészségügyi ellátást, az ingyenes és kötelező iskolalátogatást. 1968-ban Líbiának csak egy felsőoktatási intézménye volt 3000 hallgatóval, ma 15 000 diák tanul a két egyetemen. A hároméves gazdaságfejlesztési terv egymilliárd dollár beruházással számol, egyebek között 30 000 lakás építésével évente. (A kormány tekintélyes összegű jutalmat fizet ki azoknak a családoknak, amelyek felhagyva ősi életmódjukkal hajlandók új lakásba költözni.) Az 1975. évi költségvetés 4,5 milliárd dollárt tesz ki, a tervezett nemzeti jövedelem az idén 2000 dollár egy főre számítva. Líbia óriási olajkészletekkel rendelkezik, de nem igyekszik mindenáron növelni a termelést, hanem évi 100 millió tonna körüli szinten tartja. Érdekes, hogy -Líbiának két fővárosa is van: kétévenként felváltva Bengházi és Tripoli, de már épül az új főváros, El Beida. Ez semmit sem változtat azon, hogy Tripoli (arabul Tarabulus) az ország legnagyobb, legnépesebb városa. Ma már nehéz parkolóhelyet találni a gépkocsi számára, a forgalom óriási, a hatalmas kikötőben tucatszám állnak naa partvidéken mediterrán, délfelé félsivatagi, majd sivatagi klímába megy át. Tripolitániában, Aziziánál mérték a Föld legmagasabb hőmérsékletét, 58 C fokot. A sivatagban is van azért élet, ott, ahol víz fakad, az oázisokban. De több víz kellene. S van is, csak éppen mélyen a sivatag homokja alatt, ezt pedig felszínre kell hozni. Ebben csehszlovák szakemberek is segítenek Líbiának. Geológusok és fúrótornyok kezelői. Előbbiek elkészítették Líbia földközitengeri parti sávjának geológiai feltérképezését, utóbbiak víz után kutatnak, főképp Bengházi és Tripoli környékén, de fúrtak már kutakat messze benn a sivatagban is. De nemcsak csehszlovák geológusok és fúrótornyok kezelői dolgoznak Líbiában. A tripoli kórházban egy csehszlovák műtősnő és egy röntgen-aszszisztensnő, egy presovi fogorvos s a cementgyárban két csehszlovák szakember dolgozik. Nem sok ez, de a kapcsolatok egyre bővülnek ezzel, az imperializmus ellen következetesen harcoló, a szocialista országokkal együttműködését egyre fejlesztő országgal, a Líbiai Arab Köztársasággal. — ta — 17
