A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-07-15 / 26. szám

Megérdemelt sikert aratott az újvári Napsugár Táncegyüttes A hidegkútiak vidám farsangi népszokást mutattak be feladata lesz. Az újságíró hadd je­gyezzen meg csupán annyit: az elmúlt években bemutatott Nyitra-vidék és Ipoly-mente után a Medvesalja folk­lórkincsét fölcsillantó műsor is jól si­került, és ezért a fesztivál következő évfolyamaiban is feltétlenül folytatni kell ezt a hazai tájakat közelebbről is bemutató, egy-egy néprajzi etnikumra összpontosító „sorozatot"! Szombaton este a Jubiláló fesztivál — jubiláló együttesek című műsort lát­hatta a zselizi Schubert-parkba pok­rócokkal, kabátokkal fölszerelkezve ér­kező közönség. Igaz, a kedvezőtlen idő­járás miatt távolról sem volt telt ház, óm aki eljött, az aligha bánta meg! Az Országos Népművészeti Fesztivál kerek, huszadik évfolyamát köszöntve, a megalakulásának ugyancsak két év­tizedes jubileumát ünneplő Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes, a fenn­állásának ötödik évfordulóját ünneplő Szőttes és az idei fesztivál magyaror­szági vendégei — a kül- és belföldi sikerekben gazdag tevékenységének 25. évfordulóját ünneplő győri Rába Táncegyüttes adtak közös műsort. Szép, portok vasárnap délelőtti felvonulásá­val is. E szépnek ígérkező esemény iránt sajnos a városka lakossága sem tanúsított kellő érdeklődést, de magá­ból a fölvonulási menetből is hiányzott valamiféle ötletesség, ami színesebbé, tarkábbá tette volna a menetet. Csak az elismerés hangján szólha­tunk ellenben a Virágba szőtt ál­mok . . . című vasárnap délelőtti szo­kás- és viselethagyomány bemutatóról, melyben a CSEMADOK izsai, martosi, bényi, szálkái, lédeci, zsérei, felsőkirá­lyi, varbói, kelenyei és bussai helyi szervezeteinek folklórcsoportjai szere­peltek. E nagyszerűen sikerült és talá­ló kísérő szöveggel ellátott népművé­szeti bemutató összeállítói (Méry Jó­­zsefné és Jókai Mária) alapos szak­értelemmel tanúskodó, körültekintő munkát végeztek. Az idei fesztivál egyik legnagyobb élményét jelentő mű­sorukkal bebizonyították, hogy Zselizen a jövőben is teret kell biztosítani az ilyen értékes műsoroknak. Vasárnap délután, nagyon kedvezőt­len időjárásban, a fesztiválon megje­lent párt- és kormányküldöttség rész­vételével megrendezett ünnepi nagy­gyűlés utón a szabadtéri színpadon kezdődött meg, majd a szűnni nem akaró heves zápor miatt a kultúrház­­ban folytatódott az idei ONF nagy ér­deklődéssel várt ünnepi népművészeti műsora, melyben a tánccsoportok nemcsak tudósuk legjavát mutatják be, de egyben a fesztivál nagydijának fo­kozataiért is versengtek. Tapasztalatokat érlelő, tanulságos műsor volt, mely kiváló alkalomnak bi­zonyult tánccsoportjaink és népi együt­teseink egy esztendő alatt végzett munkájának és művészi fejlődésének lemérésére. A hagyományos „ki mit tud” kérdésén túlmenően különböző koreográfiái elképzelések és szempon­tok (táncjáték, eredeti folklór, dramati­zált-rendezett színpadi történet vagy elvont, gondolati magvú koreográfiái alkotás, stb.) bontakozik ki a gyors egymásutánban pergő műsor során. A Garam-menti Népi Együttes, a garam­­györgyi tánccsoport, a Napsugár Tánc­együttes, a Podunajské Biskupice-i (pozsonypüspöki), galántai és nagy­­idai tánccsoportok, a Búzavirág, az Új Nemzedék, a Regős, a Köntös, a Haj­tás, a Barkó táncegyüttesek, a fülek­­püspöki Palóc és a rimaszombati Gö­­mör Népi Együttesek, a Kis-Duna Tánc­­együttes és a Csallóközi Dal- és Tánc­együttes között alig volt komolyabb színvonalbeli különbség, így nagyon szoros verseny alakult ki a színpadra lépett csoportok között. Ez alaposan megnehezítette a bíráló bizottság mun­káját, amit az is bizonyít, hogy a fesz­tivál nagydíjának mindhárom fokoza­tát megosztva adták ki! Ismét beesteledett, amikorra elcsön­­desedett a kultúrház és környéke ... Mintegy varázsütésre elcsendesedtek, kiürültek Zseliz utcái. A szélrózsa min­den irányába igyekezve sietett haza­felé az idesereglett tömeg. A búcsú­zást jelentő kézszoritás után, útrava­­lóul, már csak egy fogadalom maradt: itt találkozunk jövőre is! (BMP) KONTÁR GYULA felvételei SEREGSZEMLE Szülővidékük jellegzetes dalait, nó­táit énekelték Csank Dezsőné Imrece Ilona, Motyovszky Józsefné Kovács Te­réz és Illés István; érdekes volt a lágy hajlítású dallamokkal teletűzdelt jesztei női éneklő csoport műsora és az egykori barkó fonóház bemutatása a péterfalai folklórcsoport eredeti elő­adásában. Láttunk e szép műsorban dobfenéki karikázót, eredeti détéri né­pi táncokat, Pengyi és karéj címmel a gömöralmágyi asszonyok egykori játé­kos karikázó táncát; a naptár jelezte júniust feledve jól szórakoztunk a hi­degkútiak farsangi szokásait feleleve­nítő táncos, dalos „jelenetén” és a né­pi tánc eredetiségét, szépségét és fe­szes ritmusát idézte Kati István és Má­tyás Darina, akik egy jellegzetes pé­terfalai páros táncot, a Vasvárit mu­tatták be. E jellegzetes folklórműsor részletes értékelése, elemzése a népi tánccal és a. néprajzzal foglalkozó szakemberek látványos, öntevékeny tánccsoportjaink számára feltétlenül tanulságos volt ez a műsor — éppen csők hogy egy kis­sé hosszúra nyúlt. Mire a műsort záró Ifjú Szívek a színpadra kerültek, ad­digra öreg este volt már, néhány perc híján tíz óra!... E „jubileumi” műsor összeállítói kissé túlméretezték az esti, szabadtéri műsorok adta keretet. An­nál is inkább figyelemre méltó hiba ez, hogy a zseiizi (és gombaszögi) ren­dezvények során nem először fordult elő. Több kritikai megjegyzés lenne el­mondható a szombat esti (azaz, hogy inkább éjjeli) táncház „műsorával" kapcsolatban is, mely messze elkerül­ve a táncház igazi küldetését és tar­talmát inkább csak gyöngébben sike­rült vidéki táncmulatságnak tűnt, ahol mindenki olyan táncot jár, ami éppen az eszébe jut... Aligha lehetünk elégedettek a cso-Nagy volt az érdeklődés a néprajzi kiállítás iránt llyen gazdag a varbóí népviselet

Next

/
Thumbnails
Contents