A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-15 / 26. szám
CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításoj A mocai (dunamofsi) bábosok (Foto: archív) BÁBJÁTSZÓINK SEREGSZEMLÉJÉRŐL JOBBAN, FELELÖSSÉGTEUESEBBEN A XII. Jókai-napok szervezési terve immár másodszor adott bizonyítási lehetőséget a szlovákiai magyar amatőr bábjótszó együtteseknek is. Az elmúlt néhány évben mutatkozott ugrásszerű mennyiségi és részben minőségi fejlődés már a XI. Jókai-napokon is indokolttá tette ezt a lépést, hiszen bábjátszó csoportjaink így közös, központi fórumlehetőségekhez jutottak. A felszabadulás 30. évfordulója alkalmából bábjátszóink a szokottnál is körültekintőbben dolgoztak műsoraik öszszeállításón, kimunkálásán. Egyes csoportok csak járási, mások kerületi szinten is bebizonyították, hogy többéves múltra visszatekintő együttesednek is versenyképes partnereivé váltak. Ez megnyugtató tény, hiszen a bábjátszás tömegesebben csak nemrég eresztett gyökeret kulturális életünk sokrétű talajába. A XII. Jókai-napokon a bábjátszók érdekes és tanulságos seregszemléjén hat gyermek-kategóriájú együttes vett részt. Az ismert csoportokon kívül találkoztunk újakkal is. Ez a tény a bábjátszás jövőjét illetően különösen biztató, már csak azért is, mert szakmai felkészültségük megfelelő szintű, s ezért fejlődésük is joggal elvárható. A komárnói (komáromi) Pillangó bábjátszó együttes észrevehetően fejlődött legutóbbi hasonló szereplése óta. Új, jó szerkezetű paravánja lehetővé tette a kapott tér célszerűbb kihasználását. Tetszett, hogy mellőzni igyekeztek a konfenkciós bábukat. Szükséges viszont a helyes színpadkép jobb kialakítása s az, hogy a bábukat jellemüknek megfelelőbben mozgassák. A bemutatott darab (Félig nyúzott bakkecske) előadásukban helyenként izgalomba tudta hozni a gyermekközönséget. Kimer Ilona rendezőnek a jövőben jobban kell ügyelnie arra, hogy munkájában következetesebb és a szereplőkkel szemben szigorúbb legyen. A jahodnái (pozsonyeperjesi) Nyírlácska együttes két „tagozattal" mutatkozott be. A csoport kezdő tagjai a tanulók iskolai foglalkoztatására emlékeztető „babajáték” összeállítása kedves, játékos volt. Jobban ki kellene viszont használniuk a rudakra rögzített bábuk nyújtotta lehetőséget, főleg a most még egysíkú és így statikusan ható játékstílus kikerülése végett. Az együttes vezetőit külön dicséret illeti azért, hogy időben kezdtek foglalkozni az utánpótlás képzésével. A nagyobbak népdalösszeállítása eléggé zavaros, kifejezéstelen és így hatástalan volt. Annál inkább tetszett Peti című bábjátékuk. Ez a kis tanulságos mese (maguk alkalmazták bábszínpadra) animált taneszközök bábszínpadi játékára ad kitűnő lehetőséget. A rendező, Vígh Katalin élni tudott ezzel az alkalommal, és így a kisebb hibáktól eltekintve, tetszetős előadásnak voltunk a tanúi. Külön kell szólnom a darabban szereplő bábuk (animált tanszer-kellékek és Peti) gondosságot tükröző elkészítéséről is. A jól sikerült, ízléses formák és színek összhatását viszont kissé zavarták az arányossági hibák (Peti feje és a tábla aránytalanul kicsi!). A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Százszorszép bábegyüttes hagyományosan balladákat játszik. Úgy véljük azonban, hogy ezúttal Görög Ilona színpadi feldolgozásával sem Marták Katalin, a rendező, sem pedig a szereplők nem tudtak maradéktalanul megbirkózni. A beiktatott ének- és táncjelenetek látványosságuk ellenére is zavarták a ballada ritmusát és hangulatát. Kellemes meglepetésként hatottak a csoport ízléses, saját készítésű folklórbábui. A seregszemle második napján szerepelt a kosicei (kassai) Pitypang együttes. „így kell járni” című gyermekdalfüzérük színes, ízléses, ötletes és jó ritmusú volt. Tetszettek a szép és egyszerű bábuk s a fegyelmezett bábmozgatás is. Az akusztikus és vizuális elemek egyensúlyának érdekében talán csak az őszinte játékosságot hiányoltuk. Az átgondolt rendezés Simon Lajosné érdeme. Azt talán kevesen vették észre (bár a műsor címe sejteti), hogy a kassaiak egyik fő célja az volt, hogy bábosaik „játszva" tanuljanak meg helyesen bábut mozgatni. Nos, ez kitünően sikerült. A sokolcei (lakszakállasi) Micimackó bábjátszó együttes Bajcsi Katalin rendezésében a Négy vándor énekes című mesejátékot mutatta be. Sajnos, a dramaturgiai következetlenséggel átírt darab túl nehéz helyzet elé állította a még aránylag tapasztalatlan csoportot. Ennek következtében nem is születhetett végső fokon kifogástalan eredmény. Hiányzott a jó térkihasználás, s a jelenetek hatásosabb megjátszása. Az együttest dicsérni lehet azért, hogy saját készítésű, jól jelzett díszlettel és bábukkal szerepelt. Utolsóként az újoncnak számító dunamocsi Csillag bábjátszó együttes lépett fel. A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesejátékot láthattuk tőlük Csintalan Zsuzsa rendezésében, örömmel fogadtuk a kis bábosok lelkes játékát, de hiányoltuk a színpadi fegyelmet, s kifogásoltuk a színpadhoz, de magukhoz a szereplőkhöz viszonyítva is túlméretezett bábukat. Bár a gyerekek alighanem a saját elképzelésüket követték, nyilván éppen e monstrumbábuk gátolták az élvezetesebb és természetesebb játék kibontakozását. A látottakat röviden összegezve úgy éreztük, hogy a seregszemlén fellépő együttesek teljesítménye észrevehető előrelépésről tanúskodott. A közelmúlttal ellentétben örvendetes javulást tapasztaltunk a díszletek, kellékek és bábuk elkészítésének terén. Több együttesünknél fejlődött a rendezés átgondoltsága, alapossága és a szereplők bábmozgatásának színvonala. Meg kell állapítanunk viszont, hogy még tökéletesednie kell bábjátszóink egyéni teljesítményének. Javulnia kell továbbá a pozitív dramaturgiai beavatkozásnak is, hogy jobban kidomborodjék az előadott műsorok eszmei mondanivalója. Nagyobb gondot kell fordítani a helyes magyar beszédre, s a színpadi beszéd hatásos alkalmazására is. Feltételezhető, hogy bábjátszóink lelkesedése, akarása és kitartása ezekkel az igényes feladatokkal is eredményesen meg tud birkózni. Ehhez minden támogatást, módszertani segítségét megkapnak a szerveiktől. Bábosaink seregszemléje közös értékeléssel zárult. A zsűri — dr. Balázs Béla, Siposs Jenő, Streike Imre és Szőke István — alapos részletességgel és kellő tárgyilagossággal elemezte a bemutatott darabokat. Nyílt őszinteséggel bírálta az észlelt hiányosságokat, dicsért és tanácsot adott egyaránt. A komáromi Jókai-napok — úgy véljük, eléggé zsúfolt műsorába — a rendezőség két évvel ezelőtt felvette a bábjátszók seregszemléjét is. A „fórumlehetőséget” eredményező jó szándék ellenére is úgy látom, ez a mostani helyzet nem végleges, csupán a pillanatnyi kényszermegoldásból adódott. Bábjátszó mozgalmunk — lényege és fontossága miatt is — önálló fórumot érdemelne. Ezzel nemcsak a Jókainapok szervezőbizottsága, és maga a rendezvény nyerne sokat (időben és lehetőségben), de a bábjátszó együttesek soron következő központi seregszemléjét is felelősségteljesebben elő lehetne készíteni és jobban megrendezni. Ha lehet, már 1976-ban! SZŐKE ISTVÁN RÖVIDEN # A Nőszövetség Kosice (Kassa) — vidéki járási bizottsága felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére nagyszabású vetélkedőt rendezett a CSEMADOK női éneklő csoportjai számára Moldova nad Bodvou-ban (Szepsiben). A vetélkedőn öt éneklő csoport vett részt: a slaneci (szalánci), a medzevi (mecenzéfi), a janíki (jánoki), a turnai (tornai) és a kysaki. Az éneklő csoportok mintegy 11Q tagját, valamint a közönséget A. Oravcová, a Nőszövetség járási titkára üdvözölte. Csupán az érdekesség kedvéért említem, hogy a mecenzéfiek mántául is énekeltek. FIRTKO ISTVANNÉ • A CSEMADOK Královsky Chlmec-i (királyhelmeci) helyi szervezete és a Művelődési Ház sikeresen mutatta be Oscar Wilde—Fejér István háromfelvonásos vígjátékát. A szereplők (Iváncsó Erzsébet, Kassai Béla, Magyar Hilda, Palógyi Marika. Szerdi Matild, Bagos István, Csordás Árpád, Papp Nándor, Pirovics Zoltán, Szabó István) kifogástalanul alakították szerepüket. Az érdekes vígjátékot Kassai Béla rendezte. DEMJÉN FERENC O Hubovo (Hubó) kis község. Lakosainak száma mindössze 250 fő. A falu épül-szépül, a házak kilencven százaléka új, modern. Szinte mór minden családnál megtalálható a rádió és tévé-készülék. A hubóiakban nagy a tudásszomj. Erről Hubay Dóra, az efsz könyvelője, a községi népkönyvtár könyvtárosa győzött meg. Elmondotta, hogy könyvtári állományuk négyszáz könyvből áll. ötven a könyvtárlátogatók száma, többségük fiatal. Csupán öten-hatan képviselik az idősebb korosztályt. Közben betoppant a könyvtárba Trenka Tibor, a SZISZ helyi szervezetének elnöke, akitől megtudtuk, hogy a hubói fiatalok nemcsak olvasni szeretnek, de tenni is akarnak. Szervezetük minden tagja (27-en vannak) hatvan óra ledolgozását vállalta társadalmi munkában. A művelődési otthon építéséből és a nyári mezőgazdasági munkákból szintén kiveszik részüket. Tervükben szerepel még egy kézilabda-pálya építése és a „főtér" rendbeszedése. Hamarosan színdarabot tanulnak be, amelyet már az új művelődési házban mutatnak be. BÍRÓNÉ B. KATALIN CSGMADCK életéből - Kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításé