A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-08 / 25. szám
HARMINC A hat esztendeig tartó második világháború folyamán a Hitler-ellenes koalícióban részt vevő nagyhatalmak, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy- Britannia, elhatározták, hogy a háború után világszervezetet hoznak iétre, hogy megmentsék a jövő nemzedékeit a háború borzalmaitól. Az alapelvekben, amelyeken később az Egyesült Nemzetek Szervezete felépült, már a háború folyamán megegyeztek a szövetségesek. 1941. augusztus 14-én W. Churchill angol miniszterelnök és F. D. Roosevelt amerikai elnök Atlanti Charta néven közös nyilatkozatot adtak ki a második világháború utáni béke alapelveiről. Ehhez később a Szovjetunió és 23 más ország is csatlakozott. 1942-ben adták ki az Egyesült Nemzetek Deklarációját. 1943- ban egy nyilatkozatot „Deklaráció az általános biztonságról" néven, 1943 őszén a teheráni konferencián is történtek megállapodások a három nagyhatalom háború utáni együttműködésére vonatkozóan. A Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia képviselői 1944. augusztus 21-től szeptember 28-ig, majd az USA, Nagy-Britannia és Kína képviselői 1944. szeptember 29-től október 7-ig tanácskoztak Dumbarton Oaksban (Washington peremvárosában, Georgetownban levő villában) s itt javaslatot dolgoztak ki egy, a béke és a biztonság megőrzésére megalakítandó nemzetközi szervezet alapszabályaira. 1945. február 4-én Jaltában, a Krím-félszigeten újabb legmagasabb szintű értekezletre ültek össze az antifasiszta koalíció három vezető hatalmának, az Amerikai Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak képviselői: D. Roosevelt, W. S. Churchill és J. V. Sztálin. Az értekezlet résztvevői egyebek között foglalkoztak Európa háború utáni rendezésének kérdésével és megállapodtak, hogy „a béke és biztonság megvédésére" általános nemzetközi szervezetet hoznak létre, és hogy 1945. április 25-én összehívják az egyesült nemzetek értekezletét. A hétnapos konferencia hivatalos záróközleménye utolsó, IX. fejezetében — amelynek címe: „Egység a békében, mint a múlt háborúban" — leszögezi: „A Krím-félszigeten tartott jelen konferencia megerősítette azon közös elhatározásunkat, hogy az eljövendő békében fenntartjuk és megerősítjük a célok és az akció azon egységét, amely lehetségessé és bizonyossá tette az egyesült nemzetek győzelmét ebben a háborúban. Ügy véljük, hogy ez szent kötelesség, amelyet kormányaink népeinkért és az egész világért vállaltak. Csak az országaink és valamenynyi békeszeretö nemzet közötti együttműködésnek és egyetértésnek folytatásával és kiszélesítésével valósíthatjuk meg az emberiség legmagasztosabb törekvését: a biztos és tartós békét, amely — az Atlanti Charta kifejezése szerint — valamennyi ország valamennyi lakója számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy félelemtől és szűkölködéstől mentesen élhessen. A győzelem ebben a háborúban és a tervbe vett nemzetközi szervezet létrehozása az egész történelem során a legkedvezőbb alkalom arra, hogy az elkövetkező évekre megteremtsük egy ilyen béke alapvető feltételeit." A nemzetközi szervezet megalapítására a német fegyverletételt követően az 1945. április 25 és június 26 között San Franciscóban megtartott konferencián került sor, amelyen az antifasiszta koalícióban részt vevő, illetve semleges 51 állam képviselői június 26-án aláírták az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító okmányát. Az értekezlet elfogadta a Dumbarton Oaks-i konferencia határozatait s az ENSZ Alapokmányának szövegét, és a világszervezet székhelyéül New Yorkot jelölte ki. Az ENSZ a következő feladatokat tűzte maga elé: 1. a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, illetve hathatós intézkedések foganatosítása a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére; 2. a nemzetek közötti egyenjogúságon és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése; 3. segítségnyújtás az elmaradt országoknak és területeknek gazdasági, szociális és kulturális téren; 4. az emberi jogok és alapvető szabadságok nemzetiségre, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélküli biztosítósának elősegítése. Az ENSZ eddigi működése folyamán több-kevesebb sikerrel, de mindig igyekezett a létrejöttekor kitűzött célok megvalósítását biztosítani, bár a nagyhatalmak a nemzetközi béke és biztonság számos nagy fontosságú kérdését az ENSZ keretein kívül, kétoldalú tárgyalásokon törekednek megoldani. Az ENSZ székháza New Yorkban 5 m u
